Karasica-patak
| Karasica-patak | |
 | |
| A Karasica-patak Villány mellett | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország, Horvátország |
| (Vár)megyék | Baranya vármegye (Mo.), Eszék-Baranya megye (Horv.) |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 83,8 km |
| Forrás | Keleti-Mecsek, Fekedtől keletre |
 é. sz. 46° 10′ 32″, k. h. 18° 34′ 46″46.175556°N 18.579583°E | |
| Torkolat | Duna (Kiskőszegnél) → Fekete-tenger |
| é. sz. 45° 51′ 23″, k. h. 18° 50′ 58″45.856389°N 18.849444°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 23″, k. h. 18° 50′ 58″45.856389°N 18.849444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karasica-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Karasica-patak (horvátul: Karašica, régi középkori neve: Karassó-folyó[1][2]) Baranya vármegyében, a Kelet-Mecsek lábánál, Fekedtől keletre ered. A patak forrásától 2 km-t halad délnek, ezután nyugatra indul. Lovászhetény közelében ismét délnek fordul, majd Magyarbólytól dél-délkeleti irányban halad. Illocska után átlép Horvátországba és Pélmonostornál a Báni-hegység északkeletnek téríti. A horvát-magyar határ mellett fut végig Kiskőszegig, aholis beletorkollik a Dunába.
A Karasica-patak vízgazdálkodási szempontból az Alsó-Duna jobb part Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik.[3]
A patakba torkollik Fazekasbodánál a Varasdi-patak, Szellőnél a Pécsváradi-patak, Máriakéméndnél a Patkányos-patak és a Szilágyi-patak, majd a Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Villánytól északkeletre a Villányi-Pogányi-vízfolyás és a Mároki-vízfolyás, Magyarbólynál a Szívó-árok.
Települések a patak mentén
[szerkesztés]- Feked
- Fazekasboda
- Kékesd
- Szellő
- Kátoly
- Máriakéménd
- Szederkény
- Borjád
- Nagybudmér
- Kisbudmér
- Pócsa
- Villány
- Virágos
- Magyarbóly
- Lapáncsa
- Illocska
- Lőcs (Luč)
- Benge (Šumarina)
- Cukorgyár (Šećerana)
- Baranyavár (Branjin Vrh)
- Baranyabán (Popovac)
- Baranyakisfalud (Branjina)
- Nagybodolya (Podolje)
- Hercegmárok (Gajić)
- Darázs (Draž)
- Kiskőszeg (Batina)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vonyó, 2000, 59. o.
- ↑ Font, Márta: Siklós középkori története. [2012. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Alsó-Duna jobb part tervezési alegység. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
Források
[szerkesztés]- Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5
