Francia parlament
| Francia parlament | |
 | |
 | |
| Ország | Franciaország |
| Típusa | kétkamarás törvényhozás |
| A Szenátus elnöke | Gérard Larcher (LR) |
| A Nemzetgyűlés elnöke | Yaël Braun-Pivet (REM) |
 | |
| Szenátus | |
 | |
| Nemzetgyűlés | |
| Francia parlament weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francia parlament témájú médiaállományokat. | |
A francia parlament (franciául Parlement français) a Francia Köztársaság kétkamarás törvényhozása.
A francia parlament Szenátusból és a Nemzetgyűlésből áll. Ezek külön helyen üléseznek: a Szenátus a Luxembourg-palotában, a Nemzetgyűlés a Bourbon-palotában. Ügyrendjük és munkamenetük is különböző. A két ház akkor ülésezik együtt, ha a francia alkotmány módosítása kerül napirendre. Az együttes üléseket a Versailles-i kastélyban tartják.
Szervezete és jogkörei
[szerkesztés]A francia parlament évente ülésezik, az ülésszak kilenc hónap hosszúságú. Különleges körülmények között a köztársasági elnök egynél többször is összehívhatja a parlamentet. A Negyedik Köztársaság óta csökkentek a parlament jogkörei, de a Nemzetgyűlés még mindig menesztheti a kormányt, abszolút többség által megszavazott bizalmatlansági indítvány útján. Emiatt a kormány általában ugyanolyan pártszínezetű, mint a nemzetgyűlési többség.
A miniszterelnököt és a minisztereket azonban nem a parlament, hanem az elnök nevezi ki, és nincs rá alkotmányos kényszer, hogy a parlamenti többségből kerüljenek ki. Ezt az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles De Gaulle vezette be, hogy megelőzze a Harmadik Köztársaság és a Negyedik Köztársaság idején tapasztalt zűrzavaros alkudozásokat. A gyakorlatban a kormánytagok a parlamenti többségből jönnek, bár a konzervatív elnök Sarkozy szocialista minisztereket és államtitkárokat is kinevezett.
Azt az esetet, amikor az elnök nem ugyanabból a pártból jön, mint a miniszterelnök, kohabitációnak nevezik. Ilyenkor az elnök vezényli a kormányt.
A kormány erős befolyást gyakorol a parlament napirendjére. A kormány saját sorsát is hozzákötheti valamely jogszabály-javaslatához. Az ilyen javaslatot szavazás nélkül is elfogadottnak tekintik, kivéve ha 24 órán belül születik egy cenzúrajavaslat, amit az ezt követő 48 órán belül elfogad a parlament. Utóbbi esetben bukik a kormány. Ezt a procedúrát azonban korlátok közé szorította a 2008-as alkotmánymódosítás. A jogszabályok kezdeményezésének joga egyébként a Nemzetgyűlésé.
A parlament tagjainak mentelmi joga van.[1]
Mindkét parlamenti háznak vannak bizottságai, amelyek jelentéseket fogalmaznak. Szükség esetén vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, amelyek széles jogkörrel vizsgálódhatnak. Ilyen bizottság azonban ritkán áll fel, mivel a parlamenti többség visszautasíthatja az ellenzéki javaslatot vizsgálóbizottság felállítására. Ilyen bizottság létrehozását vagy vizsgálódását az is kizárja, ha a vizsgálat témáját fedő ügyben jogi eljárás folyik. Vizsgálóbizottság felállítása így megakadályozható ezen az úton is.
Története
[szerkesztés]A francia parlamentet, mint törvényhozást, nem szabad összekeverni az Ancien régime számos parlement nevű testületével, amelyek bírósági vagy bizonyos politikai funkciókat töltöttek be, amelyek tartományról tartományra változtak.
A parlament szó mai értelme a 19. században jelent meg Franciaországban, az alkotmányos monarchia idején, 1830 és 1848 között. Semmilyen alkotmányszöveg nem említi, egészen a Negyedik Köztársaság 1948-as alkotmányáig. Korábban használatban volt a "les Chambres" megnevezés (azaz: a kamarák), vagy külön megnevezték valamelyik kamarát. Általános parlament jelentésű szó nem volt, mint a briteknél. Franciaországban egykamarás, kétkamarás, vagy többkamarás parlamentek működtek, különböző jogkörökkel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑
In France, for nearly a century, the article 121 of the Penal Code punished with civic degradation all police officers, all prosecutors and all judges if they had caused, issued or signed a judgment, an order or a warrant, tending to a personal process or an accusation against a member of the Senate or of the legislative body, without the authorization prescribed by the Constitutions: (2014. november 4.) „Immunità parlamentari: Why not?”. L’ago e il filo. [2012. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 26.) Sablon:Subscription required - ↑ The Tribunate was suppressed by a decree of the Senate in 1807, with its remaining functions and members absorbed into the Corps législatif.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a French Parliament című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
