Ugrás a tartalomhoz

Eridu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eridu
Tell Sahrain
Eridu telljének vázlatos térképe
Eridu telljének vázlatos térképe

NévváltozatokEridug(ki), NINA(?)
Alapítási. e. 5500 körül
Megszűnési. e. 6. század
Lakóisumerek
Beszélt nyelveksumer, akkád
Terület
  • 0,33
  • 10,69
km²
Világörökség-azonosító1481-007
Elhelyezkedése
Eridu (Irak)
Eridu
Eridu
Pozíció Irak térképén
é. sz. 30° 48′ 57″, k. h. 45° 59′ 46″30.815833°N 45.996111°EKoordináták: é. sz. 30° 48′ 57″, k. h. 45° 59′ 46″30.815833°N 45.996111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Eridu témájú médiaállományokat.

Eridu (𒉣𒆠, NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város. Az ún. Eridu-kortól, az i. e. 6. évezredtől 600-ig lakták. A hagyomány szerint itt épült az első templom Mezopotámiában, Enki (akkádul Éa), a vizek és bölcsesség istene tiszteletére, az Éabzu. Talán azonos a III. uri dinasztia korában NINA néven említett településsel, bár újabban Nina-Szirara néven egy másik, Eridu és Lagas között fekvő települést azonosítottak.

Fekvése

[szerkesztés]

A város földrajzi fekvése egyedülálló volt: Az Eufrátesz – akkor erre folyt az egyik ága, ma sivatag – hordalékmezejének peremén, az ingoványos terület határán volt található, nyugatról pedig a puszta határolta. Így itt találkozhattak a földművelők, halászok és nomád pásztorok. A város egy, a környék fölé emelkedő halmon épült fel, amit egy édesvizű tó határolt. A sumerek a tavat Abzu (Akkádul Apszú) néven ismerték.

Történelme

[szerkesztés]

Eridu történelme valószínűleg korábban kezdődik, mint ahol ma a romok fekszenek:

"Az Eridu kultúra hirtelen tűnik fel az Eufratesz alsó folyásánál. Az itt gyártott kerámia olyan jó minőségü volt, mint a legjobb északabbra készített Samara vagy Halaf cserépedények. Mindez arra utal, hogy Eridunak van egy kialakulási története, ami számunkra még ismeretlen" (Liverani 49. o.).

Eridu lakói hosszú ideig lakták a várost, nemzedékek sora építette templomait, a feltáráskor 14 korszakban (rétegben) egymás fölé épített templomot találtak. Eridu politikailag vagy gazdaságilag soha nem volt erős, inkább spirituális központ volt.

A Sumer királylista szerint Eridu volt a világ első városa és királysága. A kezdősorok így szólnak:

"[nam]-lugal an-ta èd-dè-a-ba

[eri]duki nam-lugal-la"

"Amikor a királyság leszállt a mennyből,

a királyság Eriduban volt."

Egy babiloni epikus töredék szerint:

Nád egyetlen sem nőtt még,

Fa egyetlen sem sudarasodott még,...

ház egyetlen sem készült még,

város egyetlen sem épült még,...

az országnak összessége tenger volt,...

akkor épült Eridu...
– Kalla Gábor fordítása

Ubaid korszak

[szerkesztés]

Sumer korszak

[szerkesztés]

Feltárása

[szerkesztés]

A feltárások 1854-ben J. H. Taylor irányítása mellett történtek, aki a British Museum megbízásából dolgozott. Ő rövidesen felhagyott az ásással. A hosszú szünet után a régészi munka 1918-ban Campbell Thompson, majd 1919-ben H. R. H. Hall vezetésével folyt egy újabb rövid ideig. A komoly eredményt hozó feltárások 1946-ban indultak ezúttal az Iraki Régiségek Főhivatala megbízásából. Ez a feltárás 1949 februárjáig tartott. Először az Ur-Nammu idejéből származó zikkuratot tárták fel. Majd egy késő-Ubaid-kori épületet. Majd még további 18 réteget, melyek közül a legalsót i. e. 4900-ra datálták.

Források

[szerkesztés]
  • Gwendolin Leick: Mezopotámia
  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 
  • Mario Liverani: The Ancient Near East – History, Society, Economie – Routledge, ISBN 978-0415679060
  • Keith F. Otterbein: How War Began – Texas University Press 2004. ISBN 1585443301
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap