Ugrás a tartalomhoz

Bayreuth

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bayreuth
Bayreuth címere
Bayreuth címere
Bayreuth zászlaja
Bayreuth zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületFelső-Frankföld
JárásFelső-Frankföld
Rangjárási jogú város
PolgármesterThomas Ebersberger (CSU)
Irányítószám95444–95448
Körzethívószám
  • 921
  • 9201
  • 9209
RendszámBT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség74 506 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1092 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület66,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°EKoordináták: é. sz. 49° 56′ 53″, k. h. 11° 34′ 42″49.948056°N 11.578333°E
Bayreuth (Bajorország)
Bayreuth
Bayreuth
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Bayreuth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bayreuth témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa. A világ zenekedvelői Wagner városaként tisztelik, ugyanis a neves zeneszerző életének utolsó szakaszában a városban élt és alkotott, nevéhez fűződik a város híres operaházának, a Festspielhausnak a megépítése.

Fekvése

[szerkesztés]

A Roten Main partján, a Frank-Svájc és a Fichtel-hegység között fekszik.

Története

[szerkesztés]
Vilhelmina őrgrófné

A várost valószínűleg Andech grófjai alapították. Első említése 1194-ből származik. A városszerkezet bajor jellegzetességet mutat, egy központi tér (Marktplatz) körül alakult ki, a polgármesteri hivatallal a központjában. A város erődítménye egy közeli dombon épült fel. A 13. században a Hohenzollernek fennhatósága alá került. Az elkövetkező évszázadok során többször is pestisjárvány sújtotta, majd 1430-ban a huszita háborúkban elpusztították. 1605-ben és 1621-ben tűzvész áldozata lett. A város életében fordulópontot jelentett 1603, amikor Keresztély brandenburg-kulmbachi őrgróf a városban rendezte be rezidenciáját. A város igazi fejlődésnek a harmincéves háború után indult, ekkor épültek fel ma is látható pompás barokk épületei. 1701-ben alapították meg St. Georgen városát, amelyet 1811-ben egyesítettek Bayreuthtal. A város történetének aranykora Vilhelmina őrgrófné idejére esett, aki II. Frigyes porosz király kedvenc testvére és Frigyes brandenburg–bayreuthi őrgróf felesége volt. Ekkor épültek fel a mai Bayreuth városképét meghatározó parkok és kastélyok valamint az operaház. 1769-ben az utolsó bayreuthi őrgróf halálával a várost az Ansbachi Hercegséghez csatolták és így elveszítette fővárosi rangját. 1792-ben a poroszok foglalták el, 1806-ban a franciák, majd 1810-ben Bajorország része lett.

1872-ben a városba költözött Richard Wagner, aki itt valósította meg álmát: fő műve, A Nibelung gyűrűje tetralógia és más operái bemutatása céljából egy óriási operaházat építtetett, amely 1876-ra lett kész. A második világháborúban a náci ideológia egyik központi helyszíne lett, a Wagner-fesztiválok (Bayreuthi Ünnepi Játékok) miatt. A várost közvetlenül Berlinből igazgatták, köszönhetően Hitler érdeklődésének a fesztivál iránt. A világháború idején a város közelében működött a Flossenburg koncentrációs tábor. A háború után a fesztivált 1951-ben indították el újra, és azóta minden évben megrendezik. A város életében fellendülést hozott 1975, amikor megalapították egyetemét.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1925 és 2022 között
Lakosok száma
35 306
61 835
67 035
69 813
72 683
71 572
72 148
73 065
74 657
74 506
1925196119751987201020132015201620192022
Adatok: Wikidata

Látnivalók

[szerkesztés]
Liszt Ferenc háza
  • Haus Wahnfried – a klasszicista családi ház 1873-ban épült Richard Wagner instrukciói alapján. Ma múzeumként őrzik a Wagner-hagyatékot. A zeneszerző és a felesége a ház kertjében vannak eltemetve.
  • Liszt Ferenc háza – (Wahnfriedstraße 9, a Wahnfriedstraße és Lisztstraße sarka) a ház falán egy emléktábla utal arra, hogy ebben a házban halt meg 1886-ban Liszt Ferenc.
  • Neues Schloss (Új Kastély) – 1754–1759 között épült. Ma egy képtár és a helytörténeti múzeum otthona. Előtte áll a város legszebb szökőkútja a Markgrafenbrunnen.
  • Stadtpfarrkirche – 13–14. századi gótikus templom. Az őrgrófok kriptáját őrzi.
  • Altes Schloss (Régi Kastély) – 1454-ben épült.
  • Markgräfisches Opernhaus (Őrgrófi Operaház) – 1744–1748 között épült, eredetileg udvari színháznak.
  • Festspielhaus – a 380 méter magas Grüner Hügel-dombon áll. Az 1900 férőhelyes színházat Wagner kívánságára Gottfried Semper építette 1872–1876 között. Júliusban–augusztusban a Bayreuthi Ünnepi Játékok színhelye.
  • Fantasie-kastély – a keleti Donndorf városrészben áll. 1758-ban építették.

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A9-es és A70-es autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Politika

[szerkesztés]
mandátumok a tanácsban (Stadtrat) 2020–2026
          
44 képviselő az alábbiak szerint:
      CSU: 10
      Grüne: 8
      SPD: 8
      BG : 7
      JB : 3
      FDP: 2
      DU : 2
      AfD: 2
      FL : 1
      Linke: 1

Veränderungen gegenüber 2014–2020:
CSU −3, Grüne +3, SPD −1, BG −1, FDP −1, AfD +2, FL +1, Linke +1.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]