Ugrás a tartalomhoz

Angyalföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angyalföld
a Lehel téri templom
a Lehel téri templom
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXIII.
Alapítás ideje1800-as évek eleje
Népesség
Teljes népesség62 006 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség8 986,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,9 km²
Távolság a központtólKb. 1,5–2 km
Elhelyezkedése
Angyalföld (Budapest XIII. kerülete)
Angyalföld
Angyalföld
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 04′ 30″47.533333°N 19.075000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 04′ 30″47.533333°N 19.075000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Angyalföld témájú médiaállományokat.

Angyalföld Budapest XIII. kerületének öt városrésze közül a legnagyobb. A köznyelvben néha az egész kerület megnevezésére is használják.

Fekvése

[szerkesztés]

A kerület északi részén terül el, észak–déli tengelye a Dunához közel futó Váci út.

Határai

[szerkesztés]

A Budapest–Esztergom-vasútvonal a Duna folyamtól, Új Palotai út, Dugonics utca, Madridi utca, Szent László út, Kámfor utca, Tatai utca, Szegedi út, Budapest–Szob-vasútvonal, Bulcsú utca, Lehel tér keleti és nyugati oldala, Váci út, Meder utca és a Duna a MÁV esztergomi vonaláig.

Közösségi közlekedése

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A kerület (és a városrész) északi határán húzódik a Budapest–Esztergom-vasútvonal, annak mentén két megálló, Újpest és Angyalföld található.

Helyi tömegközlekedés

[szerkesztés]

A kerületrészt határoló Váci út mentén észak-déli irányban halad az M3-as metró. Ezen kívül érinti még vagy rajta a 75-ös és a 79-es trolibusz, az 1-es, az 1A és a 14-es villamos, valamint a buszjáratok közül a 15-ös, a 20E, a 26-os, a 30-as, a 30A, a 32-es, a 34-es, a 105-ös, a 106-os, a 120-as és a 230-as.

Budapest éjszakai járatai közül a 901-es, a 914-es, a 914A, a 918-as, a 950-es és a 950A áll meg a városrészben.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevének eredete bizonytalan, a mai magyar név a 19. századi német eredeti, az Engelsfeld tükörfordítása. A legvalószínűbb feltételezés szerint a korábban a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta nevét, így először Ördögföld volt (Teufelsfeld), amelyet a pesti népnyelv játékosan Angyalföldre (Engelsfeldre) változtatott. Egy másik, Kassák Lajos által is megörökített változat szerint a 19. század első felében a pesti kéjhölgyek az akkoriban külterületnek számító térségbe jártak ki angyalcsinálásra, azaz gyermekük elvetetésére, így kapta a terület az Angyalföld nevet.[2]

Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna.
– Kassák Lajos: Egyedül az éjszakában

A kerület saját honlapja szerint az elnevezés inkább a Dél-Tirolból betelepült Stefan Eng(e)lre vezethető vissza, aki már az 1770-es évek összeírásaiban szerepelt régi szőlőbirtokosként (akkor a Terézváros kültelkeként). Az Engelsfeldnek nevezett terület tükörfordítása lehet Angyalföld.[3]

Magdolnaváros

[szerkesztés]

1938-ban a mai Angyalföld, Vizafogó és Újlipótváros városrészek által lefedett területet Horthy Miklós kormányzó feleségéről, Purgly Magdolnáról Magdolnavárosra nevezték át. Ez közel egybeesett magának a XIII. kerületnek mint önálló közigazgatási egységnek a tényleges létrejöttével: az átnevezést június 1-jén hirdették ki, két héttel a XIII. kerület megalakulása előtt.[4] Ezt a nevet azonban a második világháború befejezését követően visszaváltoztatták Angyalföldre.

Története

[szerkesztés]

Az eredetileg főleg galambosok lakta, iparosodott terület 1930-ban a főváros VI. kerületéhez, 1950-ben pedig a XIII. kerülethez került.

A lakáskörülmények fővárosi szinten is nyomorúságosak voltak a 20. század első felében. Ahogy a mondás is tartja: „a Galambos operába is angyalföldi cigányként indul”. A második világháború után több nyomortelep helyén épültek lakótelepek. A terület fejlődését az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala is segítette, illetve segíti. A rendszerváltás Magyarországon óta a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, és a második évezred elejére a Duna-part luxuslakásokkal való beépítése is előrehaladt.

A hajdani ipari zónák a Váci út mentén mára szinte teljesen átalakultak: irodaházak, kis- és nagykereskedelmi egységek, lakóparkok vették át üzemcsarnokok helyét.

A kerületi önkormányzat a korábbi városrészek közül az Erdőtelkek, Felsőbikarét (Napföld) és Lőportárdűlő neveket nem újította fel, egykori területüket is Angyalföldhöz csatolta. Az Északi pályaudvart a két háború között Horthy Miklós feleségéről, Magdolnáról nevezték el, így lett e terület Magdolnaváros. Később Angyalföldnek nevezték el.

Népessége, lakásállománya

[szerkesztés]

1926-ban Angyalföldnek (a mai XIII. kerület Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra fekvő része) 76 542 lakosa volt, ezzel a főváros ötödik legnépesebb kerületének számított, egyben az egyik legtipikusabb munkáskerületnek is, mivel lakosainak túlnyomó része vagyontalan gyári munkás volt. Magyar anyanyelvű volt a népesség 95%-a, német 2,7%-a, szlovák 1,3%-a. A felekezetek között, Budapest többi részéhez hasonlóan, a római katolikusok alkották a legnépesebb közösséget 71,3%-kal, őket követték a reformátusok (13,8%), a zsidók (8%) és az evangélikusok (4,9%). 1926-ban a kerület 18 349 lakásának 82,7%-a volt egyszobás, 14,7%-a kétszobás és csak a maradék 2,6% volt három- vagy többszobás.[5]

Kultúra

[szerkesztés]
  • Itt találták meg 1925-ben az ún. angyalföldi kincset.
  • József Attila Művelődési Ház
  • Láng Művelődési Központ
  • A Beatrice együttes Angyalföld és Fenyő Miklós Angyalföldi pálmafák című dala is erről a területről szól.
  • Mózes Lajos írónak a Legjobb Helyek Fortélyai című novelláskötete az 50-es-től a 70-es évek személyes sztorijait idézi fel.

Gazdaság

[szerkesztés]

A 19. század végétől gyorsan iparosodott.

Gyártelepek a Váci út mentén

[szerkesztés]
  • A legrégebbi gyár a Láng Gépgyár, de jelentős volt a hajógyár (GANZ Magyar Hajó- és Darugyár, MHD) is.

További híres Váci úti gyárak voltak (a keresztutcák zárójelben):

A rendszerváltás után az ipar visszaszorult és a privatizáció óta a kereskedelem és a szolgáltatások kerültek előtérbe. A korábbi gyártelepeket felszámolták, felosztották, a helyükön lakóparkok, üzletházak találhatók.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Angyal Éva válogatott kézilabdázó
  • Klampár Tibor legendás többszörös világbajnok, Európa-bajnok asztaliteniszező
  • Cziffra György zongoraművész
  • A városrészhez kötődik Kassák Lajos költő, író pályájának jelentős része.
  • Itt született és itt élte gyermekkorát Fenyő Miklós énekes.
  • A Ladánybene 27 tagjai két itteni középiskolába jártak. Klubjuk az itteni József Attila Művelődési Házban működött.
  • Itt született Papp Ferenc, az Irigy Hónaljmirigy együttes tagja.
  • Itt született Polgár Tamás, a Tomcat néven ismertté vált blogger.[6]
  • Vámosi János, énekes élete a kerülethez köthető.
  • Radics Béla (híres zenész) gyermekkora is a XIII. kerülethez kötődik.
  • Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) is igazi angyalföldinek vallja magát.
  • Papp László ökölvívó itt töltötte gyermekkorát, emléktáblája a Kassák Lajos utca egyik régi házán látható.
  • Pásztor Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő a városrész lakója

Főbb közterületek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ Adametz Gyula: Angyalföld. Budapest: (kiadó nélkül). 1947. 72–73. o.  
  3. ↑ XIII. kerület: Múltunk – örökségünk. budapest13.hu. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
  4. ↑ Szegő István Miklós: Angyalföldet 75 éve nevezték el Horthy Miklósnéról. Origo.hu (2013. február 18.) (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  5. ↑ Adametz Gyula: Angyalföld. Budapest: (kiadó nélkül). 1947. (eredeti forrás: KSH)  
  6. ↑ Bombagyár rádió, 32. adás (2008. április 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angyalföld&oldid=26661406”