Ugrás a tartalomhoz

Aggófű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aggófű
Senecio angulatus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Senecioneae
Nemzetség: Senecio
L.
Szinonimák
  • Dendrosenecio
  • Jacobaea L.
  • Culcitium Humb. & Bonpl
Fajok

Kb. 1500, lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aggófű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aggófű témájú médiaállományokat és Aggófű témájú kategóriát.

Az aggófű (Senecio) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség.

Majdnem 1500 faj tartozik ebbe a nemzetségbe, még azután is, hogy a közelmúltban számos faját más nemzetségbe sorolták át.

Nevének eredete, magyarázata

[szerkesztés]

A latin senecio, vagy senex "agg" nevének magyar megfelelője. Másik elnevezése még a "vénfű". Neve onnan ered, hogy nagyon hamar elvirágzik, szürkésfehér bóbitát fejleszt, ez a termés ősz hajra hasonlít, majd a vacok kopaszon marad.[1]

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

A nemzetség viszonylag fiatal, de az Antarktisz kivételével az egész Földön elterjedt; Magyarországon is számos faja él.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

A rendkívül változatos családban egy- és kétnyári valamint évelő növények, lágy- és fásszárúak, sőt, vízi-, illetve kúszónövények is előfordulnak. Egyes fajok levél-, szár-, illetve gyökérpozsgások.

Fészekvirágzatuk, csöves és nyelves virágokat is tartalmaz, a fészkek fürtökbe állnak össze. A virág többnyire teljesen sárga, de lehet vörös, bíbor, kék vagy fehér is.

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Egyes fajai természetes biocideket (főleg alkaloidokat) termelnek, amelyek elriasztják, vagy akár el is pusztítják a fogyasztásukkal próbálkozó állatokat.

Felhasználásuk

[szerkesztés]

A növény egész föld feletti, virágzás kezdetén gyűjtött része szolgáltatja a drogot. A drog 0,5% szenecionin- és szenecin-alkaloidát, rutint, C-vitamint stb. tartalmaz (a szenecionin májméreg). Alkaloidjaik közül többet a gyógyszeriparban hasznosítanak. Házi szerként erős hatása miatt csak külsőleg szabad használni: érzékeny, vérző foghús öblögetésére, valamint fájdalmas aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőként vagy borogatásként.

Ezek a növények pirrolizidin alkaloidokat tartalmaznak, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára.[2]

Rendszerezés

[szerkesztés]

Áthelyezett fajok

[szerkesztés]

Korábban a Senecio-hoz tartozott

Szinonim nevek

[szerkesztés]

A következő nemzetségek korábban a Senecio-hoz sorolt fajokat tartalmaznak.[3]

Valószínűleg szinonim nevek:


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 74. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
  2. Pirrolizidin alkaloidok a gyógynövénytermelésben
  3. Pelser, Pieter B., Nordenstam, Bertil; Kadereit, Joachim W.; Watson, Linda E. (2007. November). „An ITS phylogeny of tribe Senecioneae (Asteraceae) and a new delimitation of Senecio L.”. Taxon 56 (4), 1077–14E(-1062). o, Kiadó: International Association for Plant Taxonomy (IAPT). (Hozzáférés: 2008. június 29.) 
  4. Norton, D.A. (1986). „Recent changes in the names of New Zealand tree and shrub species”. New Zealand Journal of Forestry 31, 39–40. o. [2010. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. 
  5. Germplasm Resources Information Network (GRIN): Genus: Senecio L. (HTML). Taxonomy for Plants. USDA, ARS, National Genetic Resources Program, National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland, 2007. május 4. [2009. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 27.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Senecio című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]