1241
| 1241 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1241 |
| Ab urbe condita | 1994 |
| Bahái naptár | -603 – -602 |
| Berber naptár | 2191 |
| Bizánci naptár | 6749 – 6750 |
| Buddhista naptár | 1785 |
| Burmai naptár | 603 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1233 – 1234 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1296 – 1297 |
| Shaka Samvat | 1163 – 1164 |
| Holocén naptár | 11241 |
| Iráni naptár | 619 – 620 |
| Japán naptár | 1901 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3937–3938 |
| Kopt naptár | 957 – 958 |
| Koreai naptár | 3574 |
| Muszlim naptár | 638 – 639 |
| Szeleukida naptár | 1552–1553 |
| Örmény naptár | 690 ԹՎ ՈՂ |
| Thai szoláris naptár | 1784 |
| Zsidó naptár | 5001 – 5002 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek
Évek: 1236 – 1237 – 1238 – 1239 – 1240 – 1241 – 1242 – 1243 – 1244 – 1245 – 1246
Események
[szerkesztés]- január – a közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuthen kun fejedelem elfogatását követelik.[1]
- február 10. – tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket.[1]
- március 12. – a Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul sz országba.[1]
- március 15. – a tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik – sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket.[1]
- március 17. – a tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuthen kun fejedelmet. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét.[1]
- március 23. – IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul.
- március 31. – a Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt.[1]
- április 5. – az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra.[2]
- április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg.[1]
- április 15. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is.[1]
- A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.[1]
- szeptember 23. – Benedek budai prépost veszi át a kalocsai egyházmegyét, mint választott érsek.[3]
- október 6. – napfogyatkozás Magyarországon.
- december – a magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón.
- A muszlimok újra megszállják Jeruzsálemet.
Születések
[szerkesztés]- szeptember 3. – III. Sándor skót király († 1286)
- II. Leszek lengyel fejedelem († 1288)
- Kasztíliai Eleonóra, I. Eduárd angol király felesége. († 1290)
Halálozások
[szerkesztés]- április 9. – II. Henrik lengyel fejedelem (* 1196)
- április 11. –
- Csák Ugrin kalocsai érsek, királyi kancellár
- Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek
- Gergely győri püspök
- Jakab nyitrai püspök[4]
- Rajnáld erdélyi püspök[5]
- Miklós szebeni prépost, királyi alkancellár[4]
- május – Kálmán herceg, IV. Béla király öccse (* 1208)
- június 24. (körül) – II. Iván Aszen bolgár cár (* 1195 k.)
- augusztus 22. – IX. Gergely pápa (* 1167 k.)
- szeptember 23. – Snorri Sturluson izlandi történetíró, költő és államférfi (* 1178)
- november 10. – IV. Celesztin pápa (* 1187)
- december 11. – Ögödej mongol nagykán (* 1186/89)
- Sólyom fia Pósa erdélyi vajda
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia: Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. [Budapest]: Tárogató. 1998. 26. o. ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Több forrás szerint április 9-én volt a legnicai csata; nem Szubotáj vezette a mongol erőket, hanem Orda meg 2 másik kán, mivel Szubotáj ekkor a Magyar Királyság területén volt.
- ↑ Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993. 744. o.
- ↑ a b Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000–1301. Budapest: História-MTA Történettudományi Intézete. 2011. 92–110. o. ISBN 978 963 9627 38 3
- ↑ Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000–1301. Budapest: História-MTA Történettudományi Intézete. 2011. 348. o. ISBN 978 963 9627 38 3
A Wikimédia Commons tartalmaz 1241 témájú médiaállományokat.