Világkiállítás

A világkiállítás vagy univerzális kiállítás (ismert expó néven is, ez az angol exposition, „kiállítás” szó rövidítése) a 19. század közepe óta a nagyközönségnek rendezett óriáskiállítások elnevezése. Gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után.^[forrás?] A másik két eseményhez képest régebben kezdtek expókat rendezni. Az első helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben, „Minden nemzet iparának alkotásaiból rendezett nagy kiállítás” (Great Exhibition of the Works of Industry of All Nations). A kiállítás ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és a gyártott termékek első nemzetközi seregszemléje volt. Mint ilyen, a társadalom számos aspektusának fejlődését befolyásolta, ^[forrás?] legyen szó a művészetek oktatásáról, a nemzetközi kereskedelemről, vagy akár a turizmusról. Ezenkívül számos további nemzetközi kiállítás elődje lett, amelyeket később „világkiállítás” néven emlegettek, és amelyek a mai napig megrendezésre kerülnek.

A világkiállítás fő látványosságai a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok. A 2000-es hannoveri expón a pavilonok megépítésére fordított átlagos költség 13 millió eurót tett ki.^[forrás?] A hatalmas költségeket tekintve az EU kormányai néha szkeptikusak a részvételt illetően, mivel a kézzelfogható haszon értékét gyakran kevesebbre becsülik a befektetésnél. Azonban a hatásokat gyakran nem vizsgálják. Kivétel volt ez alól az a független tanulmány, amely a 2000-es kiállítás holland pavilonjával kapcsolatban készült. A kutatás becslése szerint a 160,35 millió eurós építési költségű pavilon mintegy 350 millió eurós lehetséges jövedelmet jelent a holland gazdaságnak. A tanulmány a világkiállítási pavilonok sikerességének kulcstényezőit általános érvényűen is leírta.^[2]

1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt (Convention on International Exhibitions), azóta a Nemzetközi Kiállítási Iroda (Bureau International des Expositions, BIE) nemzetek közötti szabályozó testület. A BIE többféle vásárt hagyhat jóvá, ezek lehetnek univerzálisak, nemzetköziek vagy speciálisak. Ezek általában 3-6 hónapig tartanak.

A világkiállítások rövid története

Az 1900-as párizsi világkiállítás panorámaképe

A világkiállítások eredete az országos kiállítások francia hagyományaira nyúlik vissza, amelyek közül a legnagyobb az 1844-ben Párizsban rendezett Francia Ipari Kiállítás volt. Ezt követően az európai kontinensen számos hasonló országos kiállítást rendeztek, majd Londonban valósult meg az első valódi nemzetközi vásár. Az 1851-es kezdetek óta fokozatosan alakult a világkiállítások karaktere. Három korszak különböztethető meg:^[forrás?] az iparosodás kora, a kulturális csere kora, valamint a nemzeti megnyilatkozások kora.

Iparosodás (1851–1938)

Az első korszak durván az 1800–1950 közötti időszakra esik. Ebben az időszakban a világkiállítások középpontjában elsősorban a kereskedelem állt, és a technológiai találmányok és fejlesztések bemutatásáról váltak híressé. Ezek az események adtak lehetőséget arra, hogy egy helyütt legyen bemutathatóak a világ különböző helyeiről származó tudományos és a technikai újdonságok. Ebből a szempontból az 1851-es londoni, az 1889-es párizsi, az 1893-as chicagói, az 1900-as párizsi, az 1904-es St. Louis-i kiállítások tekinthetők mérföldkőnek.^[forrás?] Olyan találmányokat, mint a telefon, ebben az időszakban mutattak be. Az expó mai hírnevének jelentős része ekkor alapozódott meg.

Kulturális csere (1939–1987)

Az 1939-es New York-i és az 1949-es stockholmi világkiállítás már másra helyezte a hangsúlyt. Onnantól kezdve az expók mindig egy adott kulturális jelentőségű témát helyeztek a középpontba, és az emberiség különböző problémáinak kérdéseit. A jövőbe tekintő kiállítások utópisztikus jelleget öltöttek. A technika és az újítások megőrizték fontosságukat, de már nem a kiállítás egyetlen érdekességeként. A Holnap Világa (New York, 1939), és a Sport (Stockholm, 1949) expók példák erre. A kiállítások meghatározó eleme lett a kultúrák közötti párbeszéd és a megoldások megvitatása. A korszak legjelentősebb expója vitathatatlanul az 1967-es montréali. A 2000-es hannoveri világkiállítás 'Világ körüli programok' (Projects Around the World) címmel az egész földkerekségről hozott össze maradandó ötleteket és megoldásokat. A 2005-ös aicsi expó volt az eddigi leginkább tematikus kiállítás.

Nemzeti védjegyek (1988–tól napjainkig)

A brisbane-i 1988-as expó óta a résztvevők számára nemzeti megjelenésük nagy lehetőségeként használják az eseményt, amiben nagy szerepet kapnak az egyes pavilonok. Finnország, Japán, Kanada, Franciaország és Spanyolország kiváló példák erre. Tjaco Walvis "A 2000-es hannoveri expó számokban" (Expo 2000 Hanover in Numbers) címmel megjelent átfogó tanulmányában leírta, hogy a kérdéses kiállításon részt vevő országok 73%-ának a nemzetkép javítása volt az elsődleges célja. Egy olyan világban, ahol a nemzetről kialakított kép kulcsfontosságú, a pavilonok reklámhadjárat eszközévé váltak, az expó pedig a „nemzeti védjegyek” bemutatásának színtere. A kulturális és a jelképes indokokon kívül a rendező országok (és persze azon belül a vendéglátó térség illetve város) szintén reklámozza magát az eseménnyel. Wally Olins márkaszakértő szerint Spanyolország arra használta az Expo '92-t és az ugyanabban az évben megrendezett barcelonai nyári olimpiát, hogy az Európai Unió és a világ közösségének fontos, modern és demokratikus tagjaként mutatkozhasson be.

A mai világkiállítások mindhárom korszak jegyeit magukon viselik. Új találmányokat mutatnak be, tematikusan segítik a kulturális cserét, és reklámlehetőséget jelentenek egy városnak, térségnek, illetve nemzetnek.

A világkiállítások csoportosítása

Jelenleg kétféle világkiállítás létezik: bejegyzett és elismert. A bejegyzett kiállítások jelentik a legnagyobb kategóriájú eseményeket. Régebben a bejegyzett expókat “Univerzális kiállításnak” nevezték. Bár a köznyelvben még használatos ez a megnevezés, hivatalosan már nem használatos. A bejegyzett kiállításokon a résztvevők általában megépítik a saját pavilonjukat, ezért ezek a legkülönlegesebb és legköltségesebb expók. Tarthatnak hat hétig, vagy akár hat hónapig is. 1995 óta két bejegyzett kiállítás között legalább 5 évnek el kell telnie. A legutóbbi világkiállítás a 2015. május 1. – október 31. között, Milánóban rendezett Expo 2015.

Az elismert kiállítások kisebb terjedelműek, alacsonyabb költségűek, és általában rövidebb ideig tartanak: három hét és három hónap között. Korábban ezeket "Nemzetközi vagy Szakvásárok" néven emlegették, de ezek a fogalmak ma már nincsenek hivatalos használatban. Az elismert kiállítások teljes területe nem haladhatja meg a 25 hektárt, és a részt vevő országok számára emelt pavilonokért a szervezők nem kérhetnek semmiféle bérleti díjat, költségtérítést vagy egyéb címen pénzt. A legnagyobb pavilon nem lehet 1000 m²-nél nagyobb alapterületű. Két bejegyzett világkiállítás között csak egy elismert kiállítás tartható.^[3]

A világkiállítások harmadik kategóriáját a Nemzetközi Kertexpó ˙(International Garden Exposition) teszi ki, amely a BIE és a Nemzetközi Kertészeti Egyesület (International Horticultural Association) közös rendezvénye, ahol a résztvevők kertek és kerti pavilonok segítségével mutatkoznak be.

Bejegyzett avagy univerzális kiállítások

Az univerzális kiállítások egyetemes témákat ölelnek fel, amelyek az emberi tapasztalat teljes spektrumát felölelik. Itt a nemzetközi és a céges résztvevők megjelenésének alkalmazkodnia kell az adott világkiállítás témájához. Ezeket a kiállításokat ritkábban rendezik meg, mint a nemzetközi vagy szakkiállításokat, mivel drágábbak és a pavilonokat teljesen az alapoktól kezdve kell megtervezni. Ennek eredményeképpen a részt vevő nemzetek azért versengenek, hogy a lehető legkülönlegesebb és legemlékezetesebb épületeket hozzák létre. Ennek legutóbbi példái: Japán, Franciaország, Marokkó és Spanyolország pavilonjai az Expo '92-n. További univerzális kiállítások: a brüsszeli Expo '58, a montréali Expo 67, az oszakai Expo '70, és a sevillai Expo ′92. A fejlődő országok illetve az azonos földrajzi területről érkező nemzetek előre gyártott építményeket használnak, illetve ugyanott állítanak ki (pl. az Amerikai országok plázája a sevillai kiállításon).

Az 1939-1940 és az 1964-1965 között rendezett New York-i világkiállításokat a BIE jóváhagyása nélkül rendezték meg. Mivel ezek az expók sem a helyet, sem az időt tekintve nem feleltek meg a BIE előírásainak (hiszen legfeljebb hat hónapig tarthattak volna), a testület megvonta tőlük a “hivatalos” státuszt. A rendezők azzal fordultak az idegenforgalmi és kereskedelmi szervezetek felé, hogy nemzeti pavilonokat állítsanak fel hivatalos állami szponzoráció helyett. Azonban számos kormány mindkét világkiállításon részt vett. 1959-ben New York polgármestere, Robert Wagner felkérte Frederick Pitterát (nemzetközi vásár- és kiállításszervezőt, aki az Encyclopaedia Britannica és a Comptons Encyclopedia szócikkeihez a világvásárok történetének megírásával járult hozzá), hogy az 1964-es New York-i világvásár előtt készítse el az első megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány elkészítésében részt vett Pittera mellett Victor Gruen osztrák építész (a 'pláza' feltalálója). Számos amerikai város közül az Eisenhower Bizottság egyhangúlag New Yorknak ítélte a világkiállítás rendezésének jogát. Az 1939-1940-es világkiállítás helyszíne Flushing Meadow 1216 hold területe volt, ugyanezen a területen az 1964-1965-ben rendezett kiállításhoz csupán 646 holdat vettek igénybe (ez körülbelül a Central Park mérete).

A századforduló óta a BIE csupán ötévente engedélyezi az expók megrendezését, mivel az 1980-as és 1990-es években egymást érték az ilyen rendezvények, egyesek szerint ez a részt vevő nemzetek lehetséges költségeinek csökkentésével magyarázható. Ezt a szabályt talán mindegyik expóra vonatkoztatják majd, ám lehet, hogy csak az univerzális kiállítások rendezhetők ötévente, míg a nemzetközi vagy a szakkiállítások megrendezhetők időközben, amennyiben adott országok jelzik részvételi szándékukat.

„Elismert kiállítások” avagy nemzetközi vagy speciális kiállítások

A nemzetközi kiállítások létrejöttét gyakran egy közös téma motiválja, mint például a közlekedés (Vancouver Expo 86), vagy, a “Kikapcsolódás a technológia korában” (Brisbane, Expo '88). A 2008-as Nemzetközi Kiállítást a spanyol Zaragoza városa rendezte "Víz és fenntartható fejlődés" címmel. Ezek a témák szűkebb érdeklődési területet mutatnak be az univerzális kiállításokhoz képest.

A nemzetközi és szakkiállítások általában kisebb fókuszúak és alacsonyabb költségűek mind a rendezők, mind a résztvevők számára, mivel az építészeti kiadásokat csökkenti, hogy csupán bérbe veszik a helyet a rendezőbizottságtól, és általában előre gyártott építményt állítanak fel. Ezekre az építményekre az országok saját színeiket festhetik fel, illetve elképzeléseik szerint díszíthetik a külsejét, belsejét pedig saját tartalommal tölthetik meg. Ennek egyik példája Kína: a nemzetet jelképező kínai boltívek több előre gyártott kiállítási pavilonjukon megjelenik (Expo '88, Expo '92, Expo '93).

A 2012-es expó helyszíne a dél-koreai Joszu volt, témája pedig „Az élő óceán és partja: forrásaink sokfélesége és fenntartható tevékenységeink”^[4]

Nemzetközi kertészeti kiállítások

Japán: Oszaka 1990 avagy: 'Hana-haku', a Virágkiállítás
Kína: Kunming 1999
Thaiföld: 2006 Királyi Flóra Ratchapruek
Tajvan: Tajpej 2010

A kiállítások listája

Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonja

Az eddigi hivatalos világkiállítások listája (univerzális, nemzetközi/speciális, nemzetközi kertészeti) a Bureau International des Expositions hivatala szerint^[5] and ExpoMuseum:^[6]

Év	Helyszín	Cím/Mottó/Híres építmények
1851	London, Egyesült Királyság	Great Exhibition of the Works of Industry of All Nations (BIE) / Crystal Palace (Kristálypalota)
1853	New York, USA	Exhibition of the Industry of All Nations
1853	Dublin, Írország,	Great Industrial Exhibition
1855	Párizs, Franciaország	Exposition Universelle (BIE)
1862	London, Egyesült Királyság	London International Exhibition on Industry and Art 1862 (BIE)
1867	Párizs, Franciaország	Exposition Universelle de Paris 1867 (BIE)
1873	Bécs, Ausztria	Weltausstellung 1873 – Kultur und Wirtschaft - (BIE) - Rotunda
1874	Dublin, Írország	International Exhibition of Arts and Manufactures
1876	Philadelphia, Pennsylvania, USA	Centennial International Exhibition of Arts, Manufactures and Products of the Soil and Mines (BIE)
1878	Párizs, Franciaország	Exposition Universelle de Paris (BIE)
1879	Berlin, Németország	Berliner Gewerbeausstellung – az első villamosüzemű vasút
1880	Melbourne, Ausztrália	International Exhibition of arts, Manufactures and Agricultural and Industrial Products of all Nations. (BIE)
1884	New Orleans, Louisiana, USA	New Orleans Universal Expositon and World's Fair
1885	Antwerpen, Belgium	Exposition Universelle d'Anvers
1886	London, Egyesült Királyság	Colonial and Indian Exhibition
1888	Melbourne, Ausztrália	Centennial Exhibition of Melbourne
1888	Glasgow, Skócia	International Exhibition
1888	Barcelona, Spanyolország	Exposition Universal de Barcelona (BIE)
1889	Párizs, Franciaország	Exposition Universelle de Paris (BIE) - Eiffel-torony
1893	Chicago, Illinois, USA	World Columbian Exposition (BIE)
1894	San Francisco, Kalifornia, USA	California Mid-Winter Exposition
1895	Atlanta, Georgia, USA	Cotton States and International Exposition
1896	Berlin, Németország	Berliner Gewerbeausstellung
1897	Brüsszel, Belgium	Exposition International de Bruxelles (BIE)
1900	Párizs, Franciaország	Exposition Universelle et Internationale de Paris (BIE)^[7]
1901	Buffalo, New York, USA	Pan-American Exposition
1904	St. Louis, Missouri, USA	Louisiana Purchase Exposition (BIE) - Louisiana-emlékmű
1905	Liège , Belgium	Exposition Universelle et Internationale de Liège (BIE)
1906	Milánó, Olaszország	Esposizione Internazionale del Sempione (BIE)
1907	Dublin, Írország	Irish International Exhibition
1907	Hampton Roads, Virginia, USA	Jamestown Exposition
1909	Seattle, Washington, USA	Alaska-Yukon-Pacific Exposition
1910	Brüsszel, Belgium	Exposition Universelle et Internationale de Bruxelles (BIE)
1911	Torino, Olaszország	Expo Internazionale
1913	Gent, Belgium	Wereldtentoonstelling Gent (BIE)
1915	San Francisco, Kalifornia, USA	The 1915 Panama-Pacific Exposition of San Francisco (BIE) - Szépművészeti Palota
1915	San Diego, Kalifornia, USA	Panama-California Exposition
1922	Rio de Janeiro, Brazília	Exposição do Centenario do Brasil
1924	Wembley, Egyesült Királyság	British Empire Exhibition
1925	Párizs, Franciaország	Exposition Internationale des Arts Décoratifs et Industriels Modernes
1926	Philadelphia, Pennsylvania, USA	Sesquicentennial Exposition
1929	Barcelona, Spanyolország és Sevilla, Spanyolország	Exposición Internacional de Barcelona (BIE), Exposición Ibero-Americana
1930	Antwerpen, Belgium	Exposition internationale coloniale, maritime et d'art flamand
1930	Lüttich, Belgium	Exposition internationale de la grande industrie, sciences et applications, art wallon ancien
1931	Párizs, Franciaország	French Colonial Exposition
1933	Chicago, Illinois, USA	A Century of Progress – nemzetközi kiállítás (BIE)
1935	Brüsszel, Belgium	Exposition universelle et internationale (BIE)
1936	Stockholm, Svédország	ILIS - Internationella Luftfartsutställningen i Stockholm – repülőkiállítás (BIE)
1937	Párizs, Franciaország	Exposition Internationale des Arts et Techniques dans la Vie Moderne (BIE)
1938	Helsinki, Finnország	Second International Aeronautic Exhibition S.I.L.I. (BIE)
1939	Liège, Belgium	Exposition Internationale de la technique de l'eau (BIE)
1939	New York, USA	New York World's Fair (BIE) avagy The World of Tomorrow Futurama Trylon Perisphere
1939	San Francisco, Kalifornia, USA	Golden Gate Exposition avagy Golden Gate International Exposition
1942	Róma, Olaszország	E.42 Esposizione Universale Roma
1947	Párizs, Franciaország	Urbanism (BIE)
1949	Stockholm, Svédország	Universal Sport Exhibition (Linguiade) (BIE)
1949	Port-au-Prince, Haiti	L'Exposition Internationale de Port au Prince (BIE), Bicentennial of the foundation of Port-au-Prince
1949	Lyon, Franciaország	Rural Habitation (BIE)
1951	Lille, Franciaország	International Exhibition of Textile (BIE)
1953	Jeruzsálem, Izrael	International Exhibition and Fair Jerusalem Israel Conquest of the desert (BIE)
1953	Róma, Olaszország	Roma 1953 Agricultural Exhibition (BIE)
1954	Nápoly, Olaszország	Mostra d'Oltremare - Campi Flegrei (BIE), Navigation
1955	Torino, Olaszország	International Sport Exhibition (BIE)
1955	Helsingborg, Svédország	H55 Exposition Internationale des Arts appliques de l'habitation et de l'amenagement interieure (BIE)
1956	Beit Dagan, Izrael	Exhibition of Citriculture (BIE)
1957	Berlin, Németország	Interbau - Berlin 57 (BIE), a Hansa-negyed újjáépítése
1958	Brüsszel, Belgium	Expo '58 / Atomium; 1958. április 17. – október 19.
1961	Torino, Olaszország	International Labour Exhibition (BIE), Centenary Celebration of the Unification of Italy
1962	Seattle, Washington, USA	Century 21 Exposition (BIE) / Space Needle
1964	New York, USA	1964/1965 New York World's Fair
1965	München, Németország	IVA - International Transport Exhibition (BIE)
1967	Montréal, Kanada	Expo 67 (BIE), Habitat 67
1968	San Antonio, Texas, USA	Hemisfair '68 (BIE)
1970	Oszaka, Japán	Expo '70 (BIE) / a Naptorony és a Holdkő, Karlheinz Stockhausen tervezte gömbpavilon
1974	Spokane, Washington, USA	Expo '74 (BIE)
1975	Okinava, Japán	Expo '75 (BIE)
1981	Plovdiv, Bulgária	Exposition Cynegetique Mondiale Bulgarie (BIE)
1982	Knoxville, Tennessee, USA	1982 World's Fair (BIE) / Sunsphere
1984	New Orleans, Louisiana, USA	1984 Louisiana World Exposition (BIE)
1985	Plovdiv, Bulgária	World Exhibition of achievement of the young inventor (BIE)
1985	Cukuba, Japán	Expo '85 (BIE)
1986	Vancouver, Kanada	Expo 86 (BIE)
1988	Brisbane, Ausztrália	World Expo '88 (BIE)
1991	Plovdiv, Bulgária	Second World Exhibition of achievements of the young inventors (BIE)
1992	Sevilla, Spanyolország	Exposición Universal de Sevilla 1992 - Expo ′92 / La Cartuja / Makovecz Imre - Magyar Pavilon
1992	Genova, Olaszország	Genoa Expo '92 (BIE)
1993	Tedzson, Dél-Korea	Expo '93 (BIE)
1995	Bécs, Ausztria és Budapest, Magyarország	népszavazás után Budapest 1996, végül pénzhiány miatt elmaradt
1998	Lisszabon, Portugália	Expo '98 (BIE)
2000	Hannover, Németország	Expo 2000 / Universal Exhibition Hannover 2000 (BIE)
2004	Seine-Saint-Denis, Franciaország
2005	Nagakute, Japán és Szeto, Japán	Expo 2005
2008	Zaragoza, Spanyolország	Expo 2008
2010	Sanghaj, Kína	Expo 2010
2012	Joszu, Dél-Korea	Expo 2012
2015	Milánó, Olaszország	Expo 2015
2017	Asztana, Kazahsztán	Expo 2017
2021	Dubaj, Egyesült Arab Emírségek	Expo 2020
2025	Oszaka, Japán	Expo 2025

Jövőbeli lehetséges kiállítások

Japán Oroszországot és Azerbajdzsánt győzte le a szavazáson a 2025-ös világkiállítás megrendezésére, legyőzve Jekatyerinburgot. A kiállítás témája: A jövő társadalmának kialakítása, életünk elképzelése a holnapban.

A kiállítás után

Az épületek többsége ideiglenes, és az esemény után lebontják. Figyelemre méltó kivételt képeznek ez alól a tornyok, melyek közül a leghíresebb az Eiffel-torony, amit az Exposition Universelle (1889) alkalmából emeltek, és mára a rendező város, Párizs meghatározó jelképe lett. Meglepő módon néhány kortárs kritikus a kiállítás után a torony lebontása mellett emelt szót.

Számos világkiállítási pavilont áttelepítettek új helyszínre, és uszodaként, táncteremként vagy étteremként használják.^[8] Az 1964-es New York-i kiállításra Walt Disney maga tervezett néhány attrakciót, amelyet az esemény után Disneylandbe szállítottak, és ott ma is működtetnek.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Expo (exhibition) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Weltausstellung című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.