Jak–1

A Jak–1 a Szovjetunióban az Jakovlev-tervezőirodában kifejlesztett egymotoros, együléses (oktató változatoknál kétüléses), alsószárnyas, behúzható futóműves, vegyes építésű vadász- és vadászbombázó repülőgép. A prototípus típusjelzése I–26 volt. A Jakovlev-vadászgépek a második világháború során a Szovjetunió által legszélesebb körben alkalmazott repülőgépcsalád volt. A Jak család összes típusváltozatából közel 37 000 db-ot, a Jak–1-ből 8700 db-ot gyártottak.

Jak–1
Jak–1 repülőgépek 1941-ben
Funkció	vadász- és vadászbombázó repülőgép
Gyártó	Szaratovi Repülőgépgyár NPO Lavocskin
Tervező	Jakovlev-tervezőiroda (főkonstruktőr: Alekszandr Jakovlev)
Gyártási darabszám	8800
Fő üzemeltetők	Szovjetunió
Első felszállás	1940. január 13.
Szolgálatból kivonva	1945
Hatótávolság	650 km
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–1 témájú médiaállományokat.

Története

A szovjet kormány 1938-ban pályázatot írt ki egy új vadászrepülőgépre. Az új típus az I–16 (Rata) modellt hivatott leváltani. A pályázatra összesen négy prototípus nevezett, ezen modellek közül az Alekszandr Jakovlev által tervezett prototípus került ki győztesként. Ezt követően Sztálin személyesen bízta meg őt, hogy tervezze meg a következő vadászgépet a Vörös Hadsereg számára. A pályázat érdekessége volt, hogy a nyertes tervező Jakovlev ezt megelőzően csak vitorlázó és sportrepülőgépeket tervezett. A típust eredetileg funkcionalitása alapján I–26 ( isztribityel=vadász) névvel látták el, de a gyártás megkezdésekor az ebben a korban kialakuló szokás szerint tervezője után kapta nevét, ezért Jak–1-re módosították a modell elnevezését. Az első modell 1939-ben szállt fel majd ezt követően a sorozatgyártási engedélyt 1941. júniusban kapta meg. Ugyanebben a hónapban a német csapatok megtámadták a Szovjetuniót, ezért az egész gyártósort 1600 km-rel keletebbre, Kamenszk-Uralszkba költöztették. Ennek ellenére a gyártással csak másfél hónapot késtek, és mintegy 500 db Jak–1 típusú gép került a frontvonalakra 1941 végére. A Jak–1-et 1942-ben a Jak–7B vadászrepülőgép szorította ki a gyártásból.

Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői

Vegyes építésű konstrukció. Törzse acélcsövekből épített rácsszerkezet, szárnyait pedig fából építették. A könnyű konstrukció kiváló kezelhetőséget, manőverezőképességet és nagyon könnyű karbantarthatóságot eredményezett. Képességeit csak az első szériában alkalmazott 820 kW-os (1100 LE) Klimov VK–105PA (M–105PA) 12 hengeres, folyadékhűtésű V-motor gyenge teljesítménye korlátozta. Ennek ellenére 5000 m alatt könnyedén vette fel a harcot a nála jóval kifinomultabb és kiforrottabb német modellekkel. Később az elégtelen teljesítményűnek ítélt VK–105PA (M–105PA) motort a 940 kW (1260 LE) teljesítményű VK–105PF ( puska= magyarul ágyú, forszirovannij=növelt teljesítményű) motor váltotta. A fejlesztések során teljes kilátást biztosító kabinnal szerelték fel illetve jelentősen megnövelték a tűzerejét is.

Az I–26 prototípus fegyverzete a légcsavartengelyben elhelyezett 20 mm-es SVAK gépágyú, 120 db lőszerrel, továbbá 2 db 7,62 mm-es SKASZ géppuska a motor felett, egyenként 375 db-os lőszer-javadalmazással. A Jak–1M-nél a 20 mm-es SVAK gépágyú lőszer-javadalmazását 140 db-ra növelték, a két SKASZ géppuskát pedig a motor fölött elhelyezett 1 vagy 2 db 12,7 mm-es BSZ géppuskára cserélték. A BSZ géppuskák lőszer-javadalmazása 348 db volt. Lehetőség volt a szárnyak alatti hat darab indítósínt felszerelni a 12 kg-os RSZ–82 nem irányított rakéták számára. Némelyik gépen a szárny alatti bombazárakra 2 db 50 vagy 100 kg-os bombát lehetett függeszteni.

Típusváltozatok

• Jak–1 – Együléses vadász változat. A gyártás kezdeti modellje volt.
• Jak–1M – 1942-ben az összes addig gyártott Jak–1-es modellt erre a változatra építették át. Ez a típus már 940 kW-os (1260 LE) VK–105PF motorral.

Üzemeltető országok

Franciaország

Lengyelország

Szovjetunió

Műszaki adatok

Adatok	'
Első felszállás:	1939
Hadrendbe állítás:	1941
Tervezte:	A. S. Jakovlev tervezőirodája
Jellemzői
Személyzet:	1 fő (gyakorló-oktató változatnál Jak-7 Liszanka (rókácska)2 fő)
Legnagyobb sebesség földközelben:	500 km/h
Legnagyobb sebesség:	600 km/h
Gyakorlati csúcsmagasság:	10 000 m
Kezdeti emelkedési sebesség:	1200 m/perc
Hatótávolság:	850 km
Méretek
Hossz:	8,48 m
Magasság:	3,0 m
Fesztávolság:	10 m
Szárnyfelület:	17,15 m²
Tömeg
Üres tömeg:	2375 kg
Felszálló tömeg:	2890 kg
Hajtómű
Motorok:	1 db 1100 LE-s VKP-105PA (M-105PA) 12 hengeres, folyadékhűtésű V-motor később az 1260 LE-s VK-105PF motor váltotta.
Teljesítmény:	1100-1260 LE (motortípustól függően)

Lásd még

Hasonló típusok:

• P–51 Mustang
• Bf 109
• Fw 190
• Supermarine Spitfire

Források

• https://web.archive.org/web/20160305032847/http://airfield.narod.ru/yak/yak-1/yak-1.html
• http://www.airwar.ru/enc/fww2/yak1.html

Külső hivatkozások

• A Jak–1 a Jakovlev honlapján (oroszul) Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben