Magyarhertelend
Magyarhertelend község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
| Magyarhertelend | |||
 | |||
| Magyarhertelend látképe a Napszentély-kilátóból | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bakó Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7394 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 18° 09′ 03″46.185750°N 18.150781°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 18° 09′ 03″46.185750°N 18.150781°E | |||
 Magyarhertelend
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Magyarhertelend weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhertelend témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésKomlótól nyugatra, a megyeszékhely Pécstől észak-északnyugatra fekszik, legfontosabb vízfolyása a Baranya-csatorna. Hozzá tartozik az egykor önálló Barátúr község, a központjától 2 kilométerre keletre.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Liget, kelet felől Magyarszék, délkelet felől Mánfa, dél felől Orfű, délnyugat felől Kovácsszénája, nyugat felől pedig Bodolyabér. Északnyugat felől a legközelebbi település Oroszló, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
Megközelítése
szerkesztésKözigazgatási területének északi szélén elhalad a 66-os főút is, de központján kelet-nyugati irányban csak a Magyarszék-Kishajmás közti 6602-es út halad végig, déli szomszédja, Orfű felől pedig a 6608-as út vezet idáig.
Vonattal megközelíthető a Godisa–Komló-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Magyarhertelend megállóhely. Utóbbi közúti megközelítését egy önkormányzati út teszi lehetővé, amely a 6602-es és 6608-as utak keresztezésénél ágazik ki észak-északkeleti irányban.
Története
szerkesztésA Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerbhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elől menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancsak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakta a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.
1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Bakó István (független)[3]
- 1994–1998: Ifj. Bakó István (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Kovács Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Kovács Gyula (független)[6]
- 2006–2008: Ifj. Kovács Gyula (független)[7]
- 2009–2010: Ifj. Kovács Gyula (független)[8]
- 2010–2014: Ifj. Kovács Gyula (független)[9]
- 2014–2019: Szeledi Katalin (független)[10]
- 2019–2024: Szeledi Katalin (független)[11]
- 2024– : Bakó Norbert (független)[1]
A településen az 1998. október 18-án megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy a posztért országosan is majdnem rekordnak mondható számú, összesen kilenc jelölt indult, a végső győztes azonban egymaga is megszerezte a 427 érvényes szavazatok abszolút többségét: 214 szavazatot szerezve 50,12 %-os eredménnyel finiselt.[5] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak két másik település (Abasár és Esztergom) lakói szavazhattak, ennél több, 10 illetve 12 aspiránsra pedig csak egy-egy településen, Nyírtasson és Hatvanban akadt példa.
2009. április 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Magyarhertelenden, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[8]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 620 | 610 | 623 | 573 | 581 | 563 | 572 | 544 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 10% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (25,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 7,8% cigánynak, 0,2-0,2% ukránnak, horvátnak és szerbnek, 4,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,8% volt római katolikus, 1,6% református, 0,7% evangélikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (35,3% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek
szerkesztés- Római katolikus templom
- Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.
- Barátúri-tó
Légi felvételek
szerkesztés-
Magyarhertelend, termálfürdő légi felvételen
-
Magyarhertelend, termálfürdő látképe madártávlatból
-
A magyarhertelendi termárlfürdő - légi fotó
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ a b Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ a b Magyarhertelend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Magyarhertelend Helységnévtár
- ↑ Magyarhertelend Helységnévtár
Források
szerkesztés- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)