Wikipédia

Gödöllő

magyarországi város Pest vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 20. 24 változtatás vár ellenőrzésre.

Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.

Gödöllő
A Grassalkovich-kastély főbejárata
A Grassalkovich-kastély főbejárata
Gödöllő címere
Gödöllő címere		 Gödöllő zászlaja
Gödöllő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterDr. Gémesi György András (Gödöllői Lokálpatrióta Klub)[1]
JegyzőKiss Árpád
Irányítószám2100
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Hollandia Wageningen
Ausztria Bad Ischl
Románia Csíkszereda
Szlovákia Dunaszerdahely
Szerbia Zenta
Csehország Brandýs nad Labem-Stará Boleslav
Törökország Edirne
Németország Giessen
Lengyelország Żywiec
Finnország Forssa
Ausztria Laxenburg
Dél-Korea Incheon
Belgium Turnhout
Spanyolország Valdemoro
Indonézia Bogor
Kína Zhangzou
Németország Aichach
Izrael Beit Aryeh-Ofarim
Népesség
Teljes népesség32 524 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség523,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület61,92 km²
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[3]
Földrajzi középtájCserhátvidék[3]
Földrajzi kistájGödöllői-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′47.600000°N 19.366667°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′47.600000°N 19.366667°E
Gödöllő (Pest vármegye)
Gödöllő
Gödöllő
Pozíció Pest vármegye térképén
Gödöllő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak széles völgyében terül el.

Megközelítése

szerkesztés

Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül néhány alsóbbrendű út is érinti a települést: Dunakeszivel a 2101-es, Váccal a 2104-es, Isaszeggel a 3103-as, Hatvannal pedig (Valkón és Turán át) a 3104-es út köti össze. Országos közútnak minősül még Blaha városrészének főutcája, a 21 111-es számú mellékút.

A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is érinti, amelynek három megállási pontja van a határai között: Gödöllő-Állami telepek megállóhely a belterület déli széle közelében, Gödöllő vasútállomás a város központjában, és Máriabesnyő megállóhely Máriabesnyő településrész déli részén. Itt található még a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása és három megállója (Erzsébet park, Szabadság tér és Gödöllő, Palotakert HÉV-állomás) is. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is áthalad rajta.

Története

szerkesztés

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egyik adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely 1978 óta a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag kedvenc nyaralóhelye volt.

A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. 1867-ben adták át a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalat, így a család tagjai különvonatokon utazhattak ide. 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV vasútvonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglalás kori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.[4] 1911-ben Veresegyházig is kiépült a vasúti összeköttetés, ez azonban 1970-ben megszűnt.

A századfordulót követően a város kulturális életét a mai Haraszt városrészben 1901-1921 között működő Gödöllői Művésztelep élénkítette. Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a Táncsics Mihály út és a Semmelweis Ignác közötti területen rendezték a fiú, 1939-ben pedig a lány cserkészek világtalálkozóját, a dzsemborit.

Az 1936-os nyomvonal-korrekció során épült Máriabesnyő jelenlegi vasúti megállóhelye.

A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mintegy 50 000 magyar és német katona, ill. civil raboskodott.[5][6] Gödöllőn hatósági internáló- és munkatábor 1945-1949 között működött.[7] 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.[8]

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ideköltöztetik a Ganz Árammérőgyárat, majd 1957-ben az Agrártudományi Egyetemet. (2000-ben más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítették Szent István Egyetem néven, 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus nevet viseli.) Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. 1966-ban kezdett termelni a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet új üzeme. Az 1960-as és az 1970-es években lakótelepek épültek a belváros körül és a Palotakertben, a vasútállomás közelében. 1972-ben adták át a szakorvosi rendelőt. Az új megyei kórház végül a fővároshoz közelebb, Kistarcsán épült.[9][10]

Blaha városrész felett, a 307 méter magas Öreg-hegyen 1961-1962 között épült a mikrohullámú átjátszótorony.[11] 2013 óta digitális televízióadásokat is sugároz. (2014 óta a dombtetőt a torony és a vízmű-telep közötti tisztáson eltemetett kutya emlékére a Blaháért Társaság Egyesület "Molly-dombnak" nevezte el és kis pihenőparkot alakított ki rajta, amit az önkormányzat is jóváhagyott.[12])

A várost 1978-ban érte el az akkoriban még csupán a Domonyvölgyi viaduktig elkészült M3-as autópálya.

1978-1981 között épült a Petőfi Sándor Művelődési Központ.[13] Épületében ma a Művészetek Háza működik. A megközelíthetőségét segíti a Szabadság tér és az intézmény között a HÉV megálló és a Szabadság út alatt átvezető gyalogos aluljáró. A művelődési házat és a főteret 2011-ben újították fel.[14]

A Polgármesteri Hivatal 1986-ban átadott régi épületét 2017-ben bontották le.[15]

Szintén 1986-ban készült el az azóta is üzemelő autóbusz-állomás. Addig a vasútállomás elől indultak a helyközi buszjáratok.[16]

1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.[17]

A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték. Az Alsópark déli peremén 2021-ben adták át a MATE tulajdonában üzemelő versenyuszodát.[18]

Gazdaság

szerkesztés
 
Ganz Árammérőgyár (1960-as évek)

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár, amely kezdetben a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregységeként működött, majd az 1970-es évek elején katonai vezetés alá került, és ezután részben itt folyt a Magyar Néphadsereg páncélos és egyéb járműveinek javítása.

1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át (a jelenlegi tulajdonos az amerikai Itron), a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991 és 2023 között működött itt a kábelkorbácsokat gyártó UTA (később Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A korábbi HUMAN alapjain több gyógyszeripari cég – az olasz Kedrion Biopharma, a brit GlaxoSmithKline és korábban az izraeli TEVA – is folytat jelenleg termelő tevékenységet.

A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de az állami cég végül letett a beruházási szándékáról.[19][20] A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. 2011-es adatok alapján a helyben lakók 44%-a (5 800 fő) a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 9 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók 7 500 fős létszámát.[21] A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.[22] A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett, majd ismét lecsökkent 2-3% közé.[23]

Gödöllői Üzleti Park

szerkesztés

Az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található Gödöllői Üzleti Parkot "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven adták át 2006. szeptember 19-én. A Gödöllői Üzleti Park területén 2017-ben 34 vállalkozás üzemel, amelyek a értékesíthető területek 1/3-át foglalják el. Az Üzleti Park Szolgáltató Központjának épületeiben tizenkilenc vállalkozás működik, ez 80%-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.[24]

A Gödöllői Üzleti Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.[25]

Nevezetességei

szerkesztés

Gödöllői Királyi Kastély

szerkesztés
 Bővebben: Grassalkovich-kastély (Gödöllő)

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[26]

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[27]

Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[28]

2021. február 1-től kormánydöntés alapján a kastély a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozásakor gyakorlatilag magánkézbe került.[29]

Máriabesnyői kegyhely

szerkesztés
 Bővebben: Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[30]

Egyéb látnivalók

szerkesztés

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[31] A múzeum 2001-ben elnyerte „Az év múzeuma 2000” szakmai kitüntetést.[32]

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektár területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól fokozatosan 350 hektárra bővítették. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[33] 2017-ben kezdték építeni az arborétumhoz vezető kisvasutat.

Velekei József Lajos és Nagy Kristóf szobrászművészek tölgyfából faragott 9,3 méter magas Világfa nevű alkotását Magyar Szabadság Napján, 1992-ben állították fel a szovjet csapatok 1990-1991 között tartott kivonulásának emlékére. 2008-ben egy nyári vihar tönkretette. A 2 méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas reprodukcióját 2010 június 27-én avatották fel.

A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án adták át. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[34]

További látnivalók:

Műemlékek

szerkesztés
  • Volt községháza, majd Járási Hivatal, jelenleg Erzsébet Királyné Szálloda. 1910 és 1913 között épült szecessziós stílusban, Jánosházy László tervei alapján. 2006-ban kapott műemléki védettséget. 2008-ban fejeződött be a teljeskörű felújítása.
  • Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola műemlék épülete, amely 1879-ben épült.
  • Chopin szobra: Margó Ede 1929-es alkotása, amelyet 1938-ban Kőbányán, a Szent László téren avattak fel. 1948 és 1982 között raktárban tartották.[35] 1983-ban állították fel a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskola kertjében, majd 2010-ben – a zeneszerző születésének 200. évfordulóján – restaurálták, és újraavatták a zeneiskola előtt.
  • Erzsébet-szobor és Kálvária az Erzsébet-parkban
  • Mária-oszlop és Szent Imre-szobor a Szabadság téren
  • Nepomuki Szent János-szobor a kastély mellett
  • Szent Flórián-szobor a tűzoltóság előtt

Galéria

szerkesztés
  •  
    A Grassalkovich-kastély a kastélypark felől
  •  
    A Grassalkovich-kastéllyal azonos időben épült Várkapitányi Lak (Testőrlaktanya) épülete sokáig romosan állt. 2020-ra készült el a rekonstrukciója.[36]
  •  
    A hajdani Hamvay-kúria a Városi Múzeum otthona
  •  
    A volt községháza
  •  
    A MATE Szent István Campus neobarokk főépülete
  •  
    Fehér tündérrózsa az egyetem botanikus kertjében
  •  
    A Premontrei Iskolaközpont kiállítási tere és koncertterme[37]
  •  
    Velekei József Lajos és Nagy Kristóf Világfa nevű szobra az Alsóparkban
  •  
    A megújult Szabadság tér egy szelete
  •  
    A Művészetek Háza
  •  
    A Polgármesteri Hivatal régi épülete
  •  
    A Máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika
  •  
    Blaha városrész és a felette magasodó Öreg-hegy ("Molly-domb")
  •  
    Az Úrréti-tó a Rákos-patak forrásvidékén

Légifotó-galéria

szerkesztés
  •  
    A gödöllői kastély
  •  
    A kastély és parkja
  •  
    Az evangélikus templom
  •  
    A Művészetek Háza
  •  
    Szabadság tér
  •  
    Az autóbusz-állomás

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 1870 és 2024 között
Lakosok száma
3661
4844
7569
11 825
17 693
28 096
31 105
32 588
32 625
32 524
1870189019101941196019802001201420222024
Adatok: Wikidata
Év Népesség (fő)[38]
1870 3 661
1880 3 940
1890 4 844
1900 5 893
1910 7 569
1920 10 262
1930 11 056
1941 11 825
1949 12 216
1960 17 693
1970 21 929
1980 28 096
1990 28 195
2001 31 105
2011 32 522
2022 32 625

A népesség növekedését főleg a más településekről, és vármegyékből történő folyamatos bevándorlás okozza, a halálozás az utóbbi harminc évben folyamatosan magasabb volt a születések számánál.[39]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján 15 évnél idősebb lakosok 45%-a házas, 35%-a nőtlen vagy hajadon, 11%-a elvált, és 9%-a özvegy, és ezek az arányok a 2022-es népszámlálás adataiban sem változtak számottevő mértékben.[40][41] A háztartások száma 12 015, ebből a családos háztartások száma 8530.[42] A családok 68%-ában van legalább egy gyermek. A gyermeket nevelő családos háztartások 71%-ában a szülők házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, 29%-ban csak az egyik szülő van jelen. A gyermeket nevelő családok 48%-ában egy, 38%-ában kettő, 14%-ában három, vagy több gyermek van.[43]

Vallási összetételét tekintve a 2011-es adatok alapján 35,2% római katolikus, 10,9% református, 2,7% evangélikus, 3,8% más vallási közösséghez, felekezethez tartozik. 16,0% vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik, 2,1% pedig ateistának vallotta magát. 29,3% nem kívánt válaszolni.[44] Az országos trendekhez hasonlóan a 2022-es népszámlálás során jelentősen, 38,9%-ra nőtt a nem válaszolók aránya. A magukat római katolikusnak vallók 29,5%-ra, a reformátusnak vallók aránya pedig 9,9%-ra csökkent.[41]

Valószínűleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanuló hallgatók miatt a vármegyei és az országos átlagnál magasabb a 15-24 éves korosztályba tartozók aránya.[45] A 18 évnél idősebbek 67%-a érettségizett, illetve a 25 évnél idősebbek 34%-a felsőfokú végzettséggel is rendelkezik,[46] ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (49%, illetve 19%).[47]

A teljes népesség 50% foglalkoztatott, 2,3% munkanélküli, 21% inaktív kereső (nyugdíjasok, gyermeküket nevelő kismamák stb.), illetve 27% eltartott (tanulmányaikat folytató gyermekek stb.).[41]

Nemzetiségek

szerkesztés
Nemzetiségi eloszlás
Időszak Összesen Magyar Cigány Német Szlovák Lengyel Román Ukrán Egyéb/Nem válaszolt
2001[48] 100% 94,37% 1,20% 0,62% 0,39% 0,08% 0,08% 0,14% 3,12%
2011[49] 100% 85,99% 1,25% 1,59% 0,20% 0,18% 0,29% 0,15% 10,35%
2022[41] 100% 87,37% 0,86% 1,02% 0,13% 0,12% 0,28% 0,24% 13,60%

Politika

szerkesztés
 
Gémesi György, Gödöllő polgármestere

Tanácselnökök

szerkesztés

A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a városi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.[50]

Polgármesterek

szerkesztés
Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források
Dr. Gémesi György Gödöllői Lokálpatrióta Klub (GLK) 1990 óta 2019-ben az érvényesen leadott 14 977 szavazatból a négy induló közül 7126 szavazatot szerzett meg, amivel 47,58 %-os eredményt ért el.[1]
2014-ben az érvényesen leadott 10 208 szavazatból a három induló közül 8021 szavazatot szerzett meg, amivel 78,58 %-os eredményt ért el.[52]
2010-ben az érvényesen leadott 13 256 szavazatból a három induló közül 9627 szavazatot szerzett meg, amivel 72,62 %-os eredményt ért el.[53]
GLK-KDNP-MDF 2006-ban az érvényesen leadott 14 130 szavazatból a három induló közül 9104 szavazatot szerzett meg, amivel 64,43 %-os eredményt ért el.[54]
GLK 2002-ben az érvényesen leadott 13 210 szavazatból a három induló közül 7341 szavazatot szerzett meg, amivel 55,57 %-os eredményt ért el.[55]
1998-ban az érvényesen leadott 11 196 szavazatból a három induló közül 6556 szavazatot szerzett meg, amivel 58,56 %-os eredményt ért el.[56]
GLK-KDNP-MDF 1994-ben az érvényesen leadott 9250 szavazatból a négy induló közül 5637 szavazatot szerzett meg, amivel 60,94 %-os eredményt ért el.[57]
MDF Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[58][59]

A képviselő-testületbe 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő-testület 14 fős lett.

A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

szerkesztés
  • A polgármester-választás eredménye[60]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Gémesi György Gödöllői Lokálpatrióta Egyesület 7126 47,58%
Kolozs Csaba   Fidesz–KDNP 6577 43,91%
Kovács Barnabás DK – Jobbik – Párbeszéd – MSZP 746 4,98%
Dr. Henkei Viktória Helyi-Érték 528 3,53%
Összesen 14 977 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[61]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Gödöllői Lokálpatrióta Egyesület 7 P                    
  Fidesz–KDNP 7                      
  Helyi-Érték 1                      

A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[62]

A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.[63]

Rendvédelem, egészségügy

szerkesztés

A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest vármegye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs.[64] 2010-ben a regisztrált bűncselekmények száma 2664 volt. A 10 ezer főre jutó bűncselekmények száma 148, ami a vármegye átlag alatti érték.[65]

A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.[66]

A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.[67]

A Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 81 fős létszámmal rendelkezik, működési területe két járásra terjed ki, és 26 települést foglal magában. Alárendeltségébe tartozik az Aszód Katasztrófavédelmi Őrs is. Gépjármű állománya:[68]

  • Rába R16 Heros Aquadux-X 4000 gépjárműfecskendő
  • Renault Midlum 300 Heros Aquadux-X 3000 gépjárműfecskendő (Aszódi Őrs)
  • Renault Midlum 220 Heros Aquadux-X 2000 gépjárműfecskendő
  • Renault Kerax 430 Heros Aquarius-X vízszállító
  • Iveco Magirus Vario CC magasból mentő létraszer
  • Mazda B2500 bevetésirányító jármű
  • Ford Ranger bevetésirányító jármű

Városrészek

szerkesztés
 
Gödöllő városrészei

Városrészek

szerkesztés
  • Alvég
  • Blaha
  • Egyetem
  • Fenyves
  • Haraszt
  • Kertváros
  • Központ
  • Máriabesnyő

Lakóparkok, szomszédságok

szerkesztés
  • Antalhegy
  • Csanak
  • Incső
  • Királytelep
  • Nagyfenyves
  • Újfenyves

Külterületek

szerkesztés
  • Boncsok
  • Felsőmalom
  • Fácános
  • Irtványos
  • Kecskés
  • Marikatelep
  • Nagyremete
  • Peres
  • Röges
  • Szárítópuszta
  • Babatpuszta

Közlekedés

szerkesztés

Oktatás

szerkesztés

Bölcsődék

szerkesztés
  • Gödöllői Palotakert Bölcsőde (volt 1. sz. Bölcsőde)
  • Gödöllői Mesevilág Bölcsőde (volt 2. sz. Bölcsőde, Kossuth L. utca)
  • Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde (volt 3. sz. Bölcsőde, Premontrei út)

Óvodák

szerkesztés

Önkormányzati

  • Gödöllői Kastélykert Óvoda (volt Martinovics utcai Óvoda)
  • Gödöllői Mesék Háza Óvoda (volt Szent János utcai Óvoda)
  • Gödöllői Mosolygó Óvoda (volt Kazinczy körúti Óvoda)
  • Gödöllői Palotakert Óvoda (volt Palotakerti Óvoda)
  • Gödöllői Fenyőliget Óvoda (volt Táncsics Mihály úti Óvoda)
  • Gödöllői Kikelet Óvoda (volt Egyetem téri Óvoda)
  • Gödöllői Zöld Óvoda (volt Zöld Óvoda)

Magán

  • Játékkuckó Magánóvoda
  • Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
  • Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
  • Mókus Odú Gyermekóvoda

Általános iskolák

szerkesztés

Állami

Egyházi és magán

Középiskolák

szerkesztés

Állami

Egyházi és magán

Felsőoktatási intézmények

szerkesztés
 Bővebben: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus nevet viselve az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén.

Egyéb oktatási intézmények

szerkesztés
  • Frédéric Chopin Zeneiskola
  • Nyári Napközi
  • Nevelési Tanácsadó
  • Logopédiai Intézet és Általános Iskola
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Média

szerkesztés
  • Gödöllői Szolgálat (1992 óta)
  • Gödöllői Hírek (1997 óta)
  • GDL-Pelikán (2020 óta)
  • Gödöllő és vidéke, majd később Gödöllői Hírlap címmel 1974. június 1. és 1988. december 30. között jelent meg a Pest Megyei Hírlap című napilap egy oldal terjedelmű melléklete.

Híres gödöllőiek

szerkesztés
 Lásd még: Kategória:Gödöllőiek
 
Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök

Itt született

szerkesztés

Itt halt meg

szerkesztés

Itt temették el

szerkesztés

Díszpolgárok

szerkesztés
 Lásd még: Kategória:Gödöllő díszpolgárai

Testvérvárosok

szerkesztés

[69]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Supka Géza 1911: Honfoglaláskori leletről Gödöllőn. Arch. Ért. XXXI, 180-182.
  5. ↑ Orosz fogság. Hadifoglyok, kényszermunkások, politikai elítéltek. Rubicon
  6. ↑ Bognár, Zalán: Magyarok hadifogságban Magyarországon. A magyarországi hadifogoly-gyűjtőtáborok a hazai források tükrében 1944-1945, 2006
  7. ↑ Magyar internálótáborok. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
  8. ↑ Német katonai sírt tártak fel a gödöllői Erzsébet-parkban. http://www.godollo.hu, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2017. október 5.)[halott link]
  9. ↑ G. Mervai Mária, Kerényi B. Eszter, Őriné Nagy Cecília - Gödöllő, a 40 éves város (Gödöllői Városi Múzeum, 2006, Hungaricana archívum) ISBN 963 86659 20
  10. ↑ Molnár Stefánia, Szabó Dániel, Szász Lóránd - Gödöllő átalakulása az 1960-70-es években (2018)
  11. ↑ Gödöllői mikrohullámú állomás, 1962 UVATERV, Fortepan archivum
  12. ↑ Közösségi tér kialakítását tervezik a gödöllői Molly-domb környékén - Gödöllői Hírek, 2023.06.30.
  13. ↑ https://egykor.hu/godollo/petofi-sandor-muvelodesi-kozpont/2732
  14. ↑ Nevelő Judit - Elkészült Gödöllő új főtere Archiválva 2022. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (hg.hu, 2011.07.03.)
  15. ↑ Lebontják a gödöllői városházát - Index.hu, 2016.08.02.
  16. ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  
  17. ↑ 1989: Cservenka Ferencné visszahívása – index.hu
  18. ↑ Hivatalosan is átadták a gödöllői versenyuszodát - Gödöllői Hírek, 2021.12.03.
  19. ↑ Új logisztikai központot épít a Posta Gödöllőn. Index.hu/MTI
  20. ↑ Csernátony, Csaba: Elmarad a Posta megaberuházása Gödöllőn. Origo, 2010. december 7. [2012. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
  21. ↑ Integrált Településfejlesztési Stratégia, Gödöllő 2015-2020., Megalapozó vizsgálat, 2015. május 1. [2018. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  22. ↑ Gödöllő A város közfoglalkoztatási terve 2009., A város foglalkoztatási helyzete Archiválva 2017. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – godollo.hu
  23. ↑ A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként (2017. 01. 20-i állapot szerint). Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 2017. január 20. [2017. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
  24. ↑ Gödöllői Üzleti Park - Közösségünk tagjai. www.gip.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  25. ↑ Gödöllői Üzleti Park - K+F lehetőségek. www.gip.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  26. ↑ A kastély története – kiralyikastely.hu
  27. ↑ Kastélymúzeum, A kastélytemplom – kiralyikastely.hu
  28. ↑ Műemlékek, Erzsébet-park Archiválva 2006. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – godollo.hu
  29. ↑ https://godollo.ezalenyeg.hu/helyi-problemak/a-godolloi-egyetemet-tulajdonlo-alapitvanye-lett-a-grassalkovich-kastely-37456
  30. ↑ Bazilika rangot kapott a máriabesnyői kegytemplom (Index, 2008. aug. 7.)
  31. ↑ Műemlékek, Városi Múzeum[halott link] – godollo.hu
  32. ↑ Gödöllői Városi Mozi – museum.hu
  33. ↑ Műemlékek, Arborétum[halott link] – godollo.hu
  34. ↑ Index: Átadták Gödöllőn a vasúti királyi várót (magyar nyelven) (html), 2011. június 18. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  35. ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  36. ↑ Rónai Piroska, Merkel Tamás - A kastély árnyékában... A gödöllői Testőrlaktanya megújulása (Építészfórum, 2020.05.07.)
  37. ↑ Megáldották a Gödöllői Premontrei Perjelség rendházát és auditóriumát - pestpilis.hu, 2016.01.19.
  38. ↑ Településsoros adatok - A népesség száma, népsűrűség. KSH. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  39. ↑ 4.1.1.2 A népességváltozás tényezői, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  40. ↑ 4.1.3.1 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  41. ↑ a b c d Népszámlálási adatbázis, A népesség adatai településenként (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2023. november 21.)
  42. ↑ 4.2.1.1 A háztartások és a családok főbb adatai, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  43. ↑ 4.2.3.1 A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  44. ↑ 4.1.7.1 A népesség vallás, felekezet szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  45. ↑ 4.1.2.1 A népesség korcsoport és nemek szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  46. ↑ 4.1.4.2 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  47. ↑ 1.1.4.1 A népesség iskolai végzettség és korcsoport szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  48. ↑ 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  49. ↑ 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  50. ↑ G. Mervai Mária – Kerényi B. Eszter – Őriné Nagy Cecília: Gödöllő, a 40 éves város. Gödöllő: Gödöllői Városi Múzeum. 2006. 11. o.  
  51. ↑ Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke – hrportal.hu
  52. ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  53. ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  54. ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  55. ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  56. ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  57. ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  58. ↑ G települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  59. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  60. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_telepulesKod=047&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  61. ↑ https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=047&p_r_p__prpMegyeKod=14#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  62. ↑ Önkormányzati társaságok[halott link] – godollo.hu
  63. ↑ Kisebbségi Önkormányzatok Archiválva 2007. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – godollo.hu
  64. ↑ Gödöllői Rendőrkapitányság. [2011. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  65. ↑ Beszámoló a Gödöllői Rendőrkapitányság 2017. évi munkájáról. [2018. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  66. ↑ Mentok.hu - Mentőállomások. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  67. ↑ Tormay Károly Egészségügyi Központ. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
  68. ↑ Beszámoló a Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2017. évi munkájáról. [2018. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  69. ↑ Testvérvárosok (magyar nyelven) (html). Gödöllői Hírek, 2013 (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)

Irodalom

szerkesztés

Folyóiratcikkek

szerkesztés
  • Lóska Lajos: A művészet kertje: GIM-Ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2009. (12. évf.) 7-8. sz. 2. oldal
  • Prékopa Ágnes: Újdonságértékű régi textilek: Városi Múzeum, Művelődési Központ, GIM-ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2007. (10. évf.) 6. sz. 4. oldal
  • Szendi Horváth Éva: Értékőrző Gödöllő = The treasures of Gödöllő, megjelent: Diplomata, 2009. (10. évf.) 1-2. sz. 40-41. oldal
  • Molnár Márta: Gödöllői Királyi Kastély = Gödöllő Royal Palace, megjelent: Diplomata, 2007. (8. évf.) 10. sz. 24-26. oldal
  • Villányi László – Takácsné György Katalin: Tradíció és Innováció – Nemzetközi Tudományos (Agrár) Közgazdász Konferencia. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. december 3-4, megjelent: Tájökológiai lapok, 2008. (6. évf.) 1-2. sz. 221-222. oldal
  • Fejes Antal: Először drót alatt: A Vác-Budapest-Gödöllő helyiérdekű vasút (VBGHÉV) története 1914-ig, megjelent: Indóház extra, 2008. (3. évf.) 1. sz. 12-15. oldal
  • Balázs Gusztáv: Gödöllő – nemzetközi látókörben, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2007. (62. évf.) 51-52. sz. 24-25. oldal
  • Tétényi Éva: Falukonferencia Gödöllő, 2006, megjelent: Építésügyi szemle: az építésügy szakmapolitikai folyóirata, 2007. (49. évf.) 1. sz. 26-28. oldal
  • Kovács László: Országos Mezőgazdasági Értekezlet Gödöllő-Máriabesnyőn, 2007. október 10-11-én, megjelent: Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 12. sz. 36. oldal (https://web.archive.org/web/20130511183502/http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/12/5.pdf)
  • Masznyik Csaba: Fény és forrás: szentháromság katolikus templom, Gödöllő, megjelent: Régi-új magyar építőművészet, 2007. 5. sz. 36-37. oldal
  • Komárominé Kucsák Mónika – Bardóczyné Székely Emőke: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján. (Metodikai kérdések), megjelent: Tájökológiai lapok, 2006. (4. évf.) 2. sz. 249-253. oldal
  • Radnai Anna: A GlaxoSmithKline vakcinagyártása. Gödöllő a világpiac meghatározó helyszínei között, megjelent: Kórház, 2006. (12. évf.) 10. sz. 56-58. oldal
  • Prokai Dorina: Lovaspark Gödöllő mellett, megjelent: Az Európai Unió agrárgazdasága, 2005. (10. évf.) 10. sz. 14. oldal (http://www.omgk.hu/pages/euag/EA2005/2005_10.pdf)
  • Zsámbéki-medence, Gödöllő: a jövendőbeli magyar Szilícium-völgyek, megjelent: Comitatus: önkormányzati szemle, 2004. (14. évf.) 6. sz. 47-49. oldal (http://www.comitatus.hu/2004/2004jun.pdf[halott link])
  • Balázs Gusztáv: Gödöllő: tradíció és felújítás, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2004. (59. évf.) 39. sz. 5. oldal
  • Balázs Gusztáv: Virágzó városok: Gödöllő, megjelent: Haszon, 2003. (1. évf.) 6. sz. 66-67. oldal
  • Bakti Mária: Gödöllő, a sikeres város, megjelent: Comitatus : önkormányzati szemle, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 27-36. oldal
  • J. Berencz Ilona: Gödöllő: Városi Múzeum és piac, megjelent: Műszaki tervezés, 2001. (41. évf.) 6. sz./klnsz. 16. oldal
  • Hetényi Ferencné: Gödöllő belterületének digitális térképe, megjelent: Geodézia és kartográfia, 1992. (44. évf.) 5. sz. 355-358. oldal

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gödöllő&oldid=27301605”