ez

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Appendix:Variations of "ez"

English

[edit]

Adjective

[edit]

ez

  1. (text messaging, especially video games) Abbreviation of easy.
    LOL too ez. ur so bad
    • 2023 February 1, @Dooter18769429, Twitter‎[1], archived from the original on 17 November 2023:
      Just use a courier to send your phone/laptop back every once a week it's that ez ¶ /s
    • 2023 November 13, @6klvs, Twitter‎[2], archived from the original on 17 November 2023:
      this game is too ez

Derived terms

[edit]

Basque

[edit]

Etymology

[edit]

Perhaps from Proto-Basque *eze.[1]

Pronunciation

[edit]
  • Audio:(file)
 
  • IPA(key): (most dialects) /es̻/ [es̻]
  • IPA(key): (Biscayan) /es̺/ [es̺]

 

  • Hyphenation: ez

Adverb

[edit]

ez (not comparable)

  1. not
    Ez dut nahi. ― I don't want it.

Interjection

[edit]

ez

  1. no

Noun

[edit]

ez inan

  1. no (negating expression)
  2. hardship, poverty

Declension

[edit]
Declension of ez (inanimate, ending in consonant)
indefinite singular plural
absolutive ez eza ezak
ergative ezek ezak ezek
dative ezi ezari ezei
genitive ezen ezaren ezen
comitative ezekin ezarekin ezekin
causative ezengatik ezarengatik ezengatik
benefactive ezentzat ezarentzat ezentzat
instrumental ezez ezaz ezez
inessive ezetan ezean ezetan
locative ezetako ezeko ezetako
allative ezetara ezera ezetara
terminative ezetaraino ezeraino ezetaraino
directive ezetarantz ezerantz ezetarantz
destinative ezetarako ezerako ezetarako
ablative ezetatik ezetik ezetatik
partitive ezik — —
prolative eztzat — —

References

[edit]
  1. ^ “ez” in Etymological Dictionary of Basque by R. L. Trask, sussex.ac.uk

Further reading

[edit]
  • “ez”, in Euskaltzaindiaren Hiztegia [Dictionary of the Basque Academy], Euskaltzaindia
  • “ez”, in Orotariko Euskal Hiztegia [General Basque Dictionary], Euskaltzaindia, 1987–2005

French

[edit]

Preposition

[edit]

ez

  1. (toponymy) Alternative form of des

Derived terms

[edit]

See also

[edit]

Hungarian

[edit]

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question this that same every-/all no- relative some any else
e/i- a/o- ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + qu. vala  akár
bár		 más
who ki ő u mindenki senki aki v a b m
what mi ez az u u minden semmi ami /
amely		 v a b m
which melyik mindegyik
mind		 semelyik
egyik sem		 amelyik v a b m
how hogy(an)
miként		 így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan		 sehogy(an)
semmiképpen		 (a)mint
ahogy(an)		 v
v		 a b
a b		 m/m
m/m
what…like
what kind		 milyen
miféle		 ilyen
efféle		 olyan
afféle		 u u mindenféle semmilyen
semmiféle		 amilyen v
v		 a b
a b		 m
m/m
where hol itt ott u u mindenhol
mindenütt		 sehol ahol v a b m
m
from wh. honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
to where hova
hová		 ide oda u u mindenhova
mindenhová		 sehova
sehová		 ahova
ahová		 v
v		 a b
a b		 m
m
from
which way		 merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
which way merre
merrefelé		 erre
errefelé		 arra
arrafelé		 u u mindenfelé semerre amerre v a b m
why miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
how many hány ennyi annyi u u mind
az összes		 sehány ahány v a b –
how much mennyi semennyi amennyi v a b
wh. extent mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b –
what size mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b –
what time mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)		 amikor v a b m
how long
how far		 meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b –
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).
né- (“some”) forms compounds with few words.

Etymology

[edit]

From Proto-Uralic *e- (“this”). Cognates include Finnish että, Estonian et, Erzya эте (eťe).[1]

Pronunciation

[edit]

Pronoun

[edit]

ez

  2. this, it (used as a pronoun, that is, instead of a noun phrase)
    Coordinate term: az
    Ez egy szép ház. ― This is a nice house.
    Ez nem jó. ― This is not good.
    Ez vagyok én. ― This is me.
    Ez a kutyám. ― This is my dog.
    Ez kedves tőled. ― It is nice of you.

Pronominal adverbs from case suffixes (cf. postpositions)
ed suffix who? what? this that he/she
(it)*
case v. pr. c.
nom. – ki mi ez az ő* / -∅
az / -∅		 – –
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt		 kit mit ezt azt őt* / -∅
azt / -∅		 – c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel		 azzal/
avval		 vele c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte – c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá – – c
ter. -ig – meddig eddig addig – – c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként – – c
e-m. -ul / -ül – – – – – – c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne – c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála – c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle – c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla – c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle – c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. All »

Declension

[edit]
Inflection of ez
singular plural
nominative ez ezek
accusative ezt ezeket
dative ennek ezeknek
instrumental ezzel ezekkel
causal-final ezért ezekért
translative ezzé ezekké
terminative eddig ezekig
essive-formal ekként ezekként
essive-modal — —
inessive ebben ezekben
superessive ezen ezeken
adessive ennél ezeknél
illative ebbe ezekbe
sublative erre ezekre
allative ehhez ezekhez
elative ebből ezekből
delative erről ezekről
ablative ettől ezektől
non-attributive
possessive - singular 		ezé ezeké
non-attributive
possessive - plural 		ezéi ezekéi

The possessive forms of this pronoun are not in use. If necessary, the corresponding possessive forms of ilyen (“such [a thing]”) can be used.

Derived terms

[edit]
Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

Determiner

[edit]

ez (demonstrative)

  2. (used before a noun phrase with a definite article, gets the case of the noun phrase) this
    Ez a ház nagyon szép. ― This house is very beautiful.
    Ezzel a lemezzel nem tudok mit kezdeni. ― I cannot do anything with this disk.
  3. (archaic, otherwise only in certain fixed phrases beginning with a vowel, as a counterpart of e, followed by no article) this
    ez ügyben (equivalent to ebben az ügyben) ― in this matter
    ez esetben (equivalent to ebben az esetben) ― in this case
    ez évben (equivalent to ebben az évben) ― in this year
    az ez évi díjak ― [“the”] this year's fees
    ez alkalommal ― on this occasion
    ez idő szerint ― at this time, at present, presently
    ez idő tájt ― about this time, in these days
    ez idáig ― until this time, until now, as yet

Usage notes

[edit]
  • In the first case (which is by far more common), it is declined according to the noun phrase it is applied to:
    Ezekben a házakban magyarok laknak. ― In these houses, Hungarian people live.
  • Because ez takes a definite article (the) and van (“is, to be”) is omitted in cases of qualification, some terms are ambiguous:
    “Ez a ház” can mean both “this house” as a phrase and “This is the house” as a whole sentence. The same ambiguity may arise with az.

Declension

[edit]
Inflection of ez
singular plural
nominative ez ezek
accusative ezt ezeket
dative ennek ezeknek
instrumental ezzel ezekkel
causal-final ezért ezekért
translative ezzé ezekké
terminative eddig ezekig
essive-formal ekként ezekként
essive-modal — —
inessive ebben ezekben
superessive ezen ezeken
adessive ennél ezeknél
illative ebbe ezekbe
sublative erre ezekre
allative ehhez ezekhez
elative ebből ezekből
delative erről ezekről
ablative ettől ezektől
non-attributive
possessive - singular 		ezé ezeké
non-attributive
possessive - plural 		ezéi ezekéi

Derived terms

[edit]

See above, at the Derived terms of the pronoun.

See also

[edit]

References

[edit]
  1. ^ Entry #125 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

[edit]
  • ez in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ez in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Middle High German

[edit]

Etymology

[edit]

From Old High German iz, from Proto-Germanic *it.

Pronoun

[edit]

ëz

  1. (personal) it

Inflection

[edit]
Middle High German personal pronouns
Number Person Gender Nominative Genitive Dative Accusative
Singular First ich mīn mir mich
Second du, dū dīn dir dich
Third Masculine ër
CG hë(r)		 sīn im(e) in
Feminine siu ir(e) ir(e) sie
Neuter ëȥ
CG iȥ, it		 es im(e) ëȥ
CG iȥ, it
Plural First wir unser uns uns, unsich
Second ir iuwer iu, iuch iuch
Third Masculine sie ir(e) in sie
Feminine
Neuter siu siu
The distinction of the forms siu and sie as shown above is typical of earlier Upper German texts, but was never general. The forms sī and si existed additionally and all four were increasingly used without differentiation.

Descendants

[edit]
  • Alemannic German: es
  • Bavarian: es
    Cimbrian: es, 'z (Luserna), is, 's
    Mòcheno: s
  • Central Franconian:
    Hunsrik: es
  • German: es
  • Luxembourgish: et
  • Rhine Franconian:
    Pennsylvania German: es
  • Yiddish: עס (es)

Northern Kurdish

[edit]

Etymology

[edit]

From Proto-Iranian *ajám, from Proto-Indo-Iranian *aȷ́ʰám, from Proto-Indo-European *éǵh₂, *eǵHóm.

Pronunciation

[edit]

Pronoun

[edit]
Central Kurdish من (min)
Southern Kurdish م (mi)

ez

  1. I, first person singular subjective pronoun.

See also

[edit]
Kurmanji Kurdish personal pronouns
singular plural
1st person ez (æz) em (æm)
2nd person tu (tu) hûn (huːn)
3rd person ew (æw) ew (æw)

Salar

[edit]

Etymology

[edit]

From Proto-Turkic *ȫŕ.

Pronoun

[edit]

ez

  1. self

References

[edit]

Tenishev, Edhem (1976) “ez”, in Stroj salárskovo jazyká [Grammar of Salar], Moscow

Yola

[edit]

Verb

[edit]

ez

  1. Alternative form of is
    • 1927, “YOLA ZONG O BARONY VORTH”, in THE ANCIENT DIALECT OF THE BARONIES OF FORTH AND BARGY, COUNTY WEXFORD, page 132, line 5:
      "Faad thay goul ez upa thee, thou stouk" co Billeen,
      "What the divil is on you, you fool?" quoth Billy;

References

[edit]
  • Kathleen A. Browne (1927) The Journal of the Royal Society of Antiquaries of Ireland Sixth Series, Vol.17 No.2, Royal Society of Antiquaries of Ireland, page 132

Zazaki

[edit]

Etymology

[edit]

From Proto-Iranian *ajám, from Proto-Indo-Iranian *aȷ́ʰám, from Proto-Indo-European *eǵHóm.

Pronoun

[edit]

ez

  1. I; first person pronoun, referring to the speaker
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=ez&oldid=82272272"