Ugrás a tartalomhoz

Portland (Oregon)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Portland (egyértelműsítő lap)
Portland
Portland belvárosa a Vista híddal
Portland belvárosa a Vista híddal
Portland zászlaja
Portland zászlaja		 Portland pecsétje
Portland pecsétje
Becenév: Rose City
Stumptown
PDX
Mottó: The City that Works
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOregon
MegyeMultnomah megye
Rangmegyeszékhely
NévadóPortland (az Amerikai Egyesült Államok városa és megyeszékhely)
PolgármesterTed Wheeler
(Demokrata Párt)[1]
Irányítószám
Lista
97086–97299
Körzethívószám
  • 503
  • 971
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség652 503 fő (2020. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség1887,3 fő/km²[3]
Háztartások száma277 142
Egy főre jutó jövedelem43 811 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság49 m
Terület375,55 km²
- ebből vízi29,82 km²
Időzóna
Azonosítók
GNIS
GeoNames5746545
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°WKoordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°W
Elhelyezkedése Multnomah megyében
Elhelyezkedése Multnomah megyében
Portland honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Portland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Portland (kiejtése: pɔːrtlənd) az Amerikai Egyesült Államok Oregon állama Multnomah megyéjének székhelye, de területe Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik. A 2020. évi népszámláláskor 652 503 lakosa volt, ezzel az állam legnagyobb és az ország huszonhatodik legnagyobb települése. 2,5 millió lakosú agglomerációja az ország 25. legnagyobbika; az állam népességének közel fele itt él.[* 1]

Nevét a Maine állambeli Portlandről kapta.[4] Az első telepesek az 1840-es években jelentek meg az Oregon Trail nyugati végén. Vízen szállítottak, a gazdaság legfontosabb ága kezdetben a faipar volt. A huszadik század fordulóján kikötőjét a szervezett bűnözés miatt a világ egyik legveszélyesebbjének tartották. A második világháború idején jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, az 1960-as évektől[5] pedig liberális és progresszív városként, az ellenkultúra bástyájaként tartották számon.[6]

A várost a polgármester mellett négy ügyvivő irányítja, agglomerációja pedig az országban egyedüliként választott vezetőkkel rendelkezik.[7][8] Éghajlata ideális a rózsák számára, ezért a rózsák városának is becézik.[9]

Története

[szerkesztés]
A White Eagle szalon 1910 körül
Tüntetés 2020 júliusában

Őslakosok

[szerkesztés]

A jégkorszakot követően megolvadt gleccserek a mai Portland területét 91–122 méter magasan elárasztották.[10]

Lewis és Clark expedíciójának feljegyzése szerint[11] 1805 körül a csinúk indiánok két csoportja, a clackamasok és a multnomah-k éltek itt.[12] A fehér telepesek ideérkezése előtt a Portland-medence a térség egyik legsűrűbben lakott területe volt.[11]

Megalapítása

[szerkesztés]

Az 1840-es években az Oregon Trailen számos telepes érkezett a Willamette-völgybe, főként Oregon Citybe.[13] A Willamette folyó torkolatától tizenhat kilométerre, Oregon City és a Fort Vancouver között új település,[14] a kivágott fák miatt Stumptownnak (tönkváros) (vagy The Clearingnek (a tisztítás)) nevezett helység jött létre.[15] 1843-ban William Overton lehetőséget látott benne, azonban nem volt pénze a földhivatali kérvény benyújtáshoz; a 2,6 km2-es terület felét 25 centért a bostoni Asa Lovejoynak adta.[16]

1844-ben Overton a fennmaradó területet a maine-i Portlandből származó Francis Pettygrove-nak adta el. A települést Lovejoy és Pettygrove is szülővárosára kívánta átnevezni; három érmefeldobásból kettőben Pettygrove győzött, így az új név a Portland lett.[17] A portlandi pennyt az Oregoni Történelmi Társaság múzeumában állították ki. Portland 1851. február 8-án kapott városi rangot, ekkor nyolcszáz lakosa, fűrészüzeme, szállodája és újságja (Weekly Oregonian) volt. Az 1873-as nagy tűzben húsz utcasaroknyi épület megsemmisült és 1,3 millió dollár (2024-es árfolyamon körülbelül 34 millió dollár) kár keletkezett.[18] A népesség 1879-re 17 500, 1890-re 46 385 főre nőtt.[19] 1888-ban átadták a nyugati part első acélhídját; utódját 1912-ben állították fel. 1889-ben Henry Pittock felesége, Georgina megalapította a Portlandi Rózsás Társaságot, amely az 1905-ös Lewis és Clark centenáriumi kiállításra készítette fel a várost.[9]

A Willamette és a Columbia folyók könnyen megközelíthetővé tették a Csendes-óceánt,[20] a Great Plank Road (a mai U.S. Road 26) pedig a Tualatin-völgyet, ezzel más kikötővárosokhoz képest Portland előnyösebb helyzetben volt. Az 1890-es években Seattle kikötője vasúttal megközelíthetővé vált, így a portlandi jelentősége csökkent. A városban japánnegyed volt.[21] A különféle fenyő- és tujafélék, valamint a juhar jelenléte miatt jelentős volt a faipar.[11]

Portlandet kezdetben „kemény” kikötővárosként jellemezték;[22] egyes történészek „Új-Anglia sarjaként” írták le.[23] 1889-ben a The Oregonian a tisztítatlan csatornák és víznyelők miatt „az északi államok legmocskosabb városának hívta”,[24] a 20. század fordulóján pedig a világ egyik legveszélyesebb kikötővárosaként tartották nyilván.[25] Sok szalon, bordély, kártyabarlang, illetve a kaliforniai aranyláz miatt ideérkező bányászokat és matrózokat elszállásoló ház volt itt.[22] A 20. század elejére elvesztette „józan határvárosi” hírnevét, és már erőszakosként és veszélyesként tartották számon.[22][26]

20. századi fejlődés

[szerkesztés]

1900 és 1930 között lakossága százezerről 301 815 főre nőtt. A második világháború során, 1942 májusa és szeptember 10-e között az országban elsőként[27] 3676 japánt internáltak;[28] John DeWitt ezredes Portlandet a „nyugati part első japánmentes” városának nevezte.[27]

Az 1940-es és 1950-es években a városban jelentőssé vált a szervezett bűnözés. A Life cikkében beszámolt a korrupcióról, valamint a szerencsejátékról. Jim Elkins maffiavezér szolgált az 1957-es Portland Exposé című film alapjául.[29] A bűnözés ellenére a város ipara fejlődött; Henry J. Kaiser itt alakította ki egyik hadihajógyárát. A népesség ebben az időszakban 150 ezer fővel nőtt.[30]

Az 1960-as években megjelentek a hippik. A Kristálybálterem lett pszichedelikus kultúrájuk központja, emellett élelmiszer-szövetkezeteket és közösségi finanszírozású médiatermékeket alapítottak. Az időszakban megnőtt az őslakosokra, a környezetvédelemre és az LMBT-jogokra koncentráló szocialista aktivizmus mértéke.[31] Az 1970-es évekre Portlandet progresszív városként tartották számon, és jelentősen nőtt a gazdaság, azonban a lakásvásárlások 1979-re lecsökkentek, ezzel a faipar jelentősége csökkent.[32]

1990 óta

[szerkesztés]

Az 1990-es években a technológiai szektor jelentős fejlődésnek indult: az Intel egymaga tízmilliárd dollárt fektetett be 1995 óta.[33] Az 1990-es évek végén lakhatás szempontjából a város a negyedik legkevésbé megfizethető településnek számított az országban.[34] 2000 és 2014 között népessége több mint kilencvenezer fővel nőtt, és Louisville után itt él a legtöbb diplomás. 2001 és 2012-ben GDP-je az országban a legnagyobb arányban, ötven százalékkal nőtt.[35]

Számos beceneve van, például a „rózsák városa”[36] (1888 óta használják, 2003 óta hivatalos);[37] ilyen még a PDX (a repülőtér IATA-kódja), a Bridetown,[38] Stumptown,[39] Rip City,[40] Soccer City,[41][42] P-Town,[37][43] Portlandia, valamint a Kis-Bejrút.[44]

Tüntetések George Floyd halála miatt

[szerkesztés]

2020. május 28-ától 2021 tavaszáig[45] a George Floyd halálát követő tüntetéseken mindennaposak voltak a lopások, rongálások, valamint a rendőri fellépések okozta sérülések. Egy tüntető egy másikat megölt.[46][47][48][49] Az Oregon Public Broadcasting riportja szerint a helyi vállalkozások több millió dolláros veszteséget könyveltek el.[50] A tüntetők egymást és a rendőröket is megsebesítették. Júliusban a szövetségi tulajdon biztosítására szövetségi rendőröket vezényeltek a városba, azonban a helyi szervek a távozásukat követelték. Mind a szövetségi, mind az oregoni rendőrök ellen számos per indult.[51][52][53][54]

2021. május 25-én, George Floyd halálának egy éves évfordulóján a rongálások miatt több személyt letartóztattak.[55][56]

Földrajz és éghajlat

[szerkesztés]
Rózsakert

Geológia

[szerkesztés]

A város egy alvó vulkánon, a közeli Boringról elnevezett lávamezőn fekszik,[57] melynek legalább 32 krátere (például a Tabor-hegy) van,[58] középpontja pedig a város délkeleti részén található. Tiszta időben a washingtoni Mount Saint Helens is látszik; ugyan nyolcvan kilométerre fekszik, de az 1980. május 18-ai kitörése során a hamu Portlandet is elérte.[59] A környékbeli sziklák némelyike az eocén korból származik.[60]

A város keleti[61] és nyugati[62] részén is több, 2017-ben veszélyesnek minősített aktív törésvonal található: némelyikük 7-es erősségű földrengést is okozhat.[63] 1993. május 25-én 5,6, míg 2001-ben 6,8-as erősségű földrengés volt.[64][65]

Egy 2014-es felmérés szerint egy esetleges földrengés esetén a város és Clackamas megye több mint hétezer pontját veszélyezteti a földcsuszamlás vagy a talajfolyósodás.[66]

Topográfia

[szerkesztés]

Portland Oregon állam legsűrűbben lakott részén, a Willamette-völgyben, a Csendes-óceántól 97 kilométerre keletre fekszik. A város két felét a washingtoni államhatáron a Columbia folyóba torkolló Willamette folyó választja el.

Ugyan a város többnyire sík, a nyugati oldalon a Tualatin-hegységig tart. A 327 méteren fekvő Council Crest Parkot gyakran Portland legmagasabb pontjaként említik, de az valójában a Skyline Boulevardnak a Willamette-sziklától északra fekvő része.[67] A Tabor-hegy kihűlt krátere 194 méter magasan van. A Powell- és Sziklás-tanúhegyek 187 méteren fekszenek. A Tualatin-hegységtől nyugatra az oregoni partvidék, keletre pedig a Cascade-hegység található. Tisztább napokon az Adams-hegy is látszik.

A város szinte egésze Multnomah megyében fekszik, de kisebb részben Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik.[68]

Éghajlat

[szerkesztés]

A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb). A telek esősek és hűvösek, a nyarak pedig melegek és szárazak.[69] Mivel erre halad át a viharos nyugati szél, a tavaszok, őszök és telek borúsak és csapadékosak, a nyarak pedig az északnyugati anticiklon átvonulásakor szárazak.[70] A város többsége a 8b, míg a belváros a 9a klímazónában fekszik.[71]

A telek hűvösek, felhősek és esősek. A leghidegebb hónap december, ilyenkor az átlaghőmérséklet 8,3°C, de az éjszakai hőmérséklet is fagypont fölött marad.[72] Átlagosan 32 este előfordulhatnak fagyok, de a -8°C alatti hőmérséklet ritka. Évente 2,1 napon a napi maximum hőmérséklet 0°C alatt marad. Az éjszakai hidegrekord (-19°C) 1950. február 2-án,[71] míg a nappali (-10°C) 1968. december 30-án dőlt meg. Fagyok november 15-e és március 19-e között fordulhatnak elő.[72]

December és március között átlagosan 10,9 centiméter hó hull;[73] a belvárosban az alacsonyabb magasság miatt ritkábban. A külvárosokban hóviharok is előfordulhatnak. A repülőtéren 1949–1950-ben 113 centiméter, míg a belvárosban 1892–1893-ban 155 centiméter hó esett.[74][75]

A nyarak melegek, szárazak és naposak, de meleg napos idő csak ritkán június közepe és szeptember között fordul elő.[76] Június és szeptember között összesen 106 mm eső, az évi csapadékmennyiség mindössze 11%-a esik. A legmelegebb hónap augusztus, ilyenkor az átlaghőmérséklet 27°C; a térség védett fekvésű, így az óceán ritkán tud hőingadozást okozni. A hőmérséklet évente átlagosan 61 napon éri el a 27, 15 napon a 32, és 1,3 napon a 38 Celsius-fokot; 2018-ban 90 napon volt legalább 32°C.[77]

A 2021-es nyugat-észak-amerikai hőhullám során[78] június 28-án 47°C-ot mértek, a napi legalacsonyabb hőmérséklet pedig 24°C volt; a legmagasabb napi hőmérséklet június 26-án 42°C, 27-én pedig 44°C volt (1965 júliusában, illetve 1981 augusztusában kétszer is 42°C-ot mértek).[79][80] Május és szeptember között minden hónapban legalább egy napon 38°C volt, az év leghidegebb éjszakája pedig 20°C-os volt.[72]

Tavasszal és ősszel a hőmérséklet 4 és 27°C között változik, ősz és tavasz között pedig gyakori a borongós időjárás. Az eső gyakran napokig tartó záporok formájában hull; évente 157 napon esik mérhető (0,25 mm feletti) mennyiség. A hőmérséklet április 30-a és október 5-e között elérheti a 32°C-ot, míg április 1-je és október 21-e között a 27°C-ot. A zivataok és tornádók ugyan ritkán, de előfordulhatnak.[81][82]

Portland (PDX)[* 2][* 3] éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,022,027,032,038,047,042,042,041,033,023,019,047,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,515,620,925,830,533,235,935,932,925,317,714,625,3
Átlaghőmérséklet (°C)5,56,79,111,615,217,921,221,418,613,18,45,312,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,8−3,4−0,91,64,78,511,311,07,62,2−1,6−3,92,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,0−19,0−7,0−2,0−2,04,06,07,01,0−3,0−11,0−16,0−19,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1239310173644113143987138147933
Átl. páratartalom (%)81787572696663656978828373
Havi napsütéses órák száma8611619122127629033229823615279642341
Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal[72][83][84] és The Oregonian[85]


Részei

[szerkesztés]

Városkép

[szerkesztés]

Portlandet a Willamette folyót átszelő hidak miatt Bridgetownnak is becézik.[38] A belváros három legforgalmasabb átkelője a Hawthorne híd, az Acélhíd és a Broadway híd. A kétszintes Fremont hidat 1973-ban, a Tilikum Crossingot 2015-ben adták át.

A belvárosban találhatók még a Burnside, Ross-szigeti és a Marquam hidak. A Sellwood és Szent János átkelők a belvároson kívül találhatók. A Glenn L. Jackson emlékhíd és az Interstate híd a Columbia folyón keresztül Washington államba vezetnek.[86]

Portland városképe
Portland belvárosa a a Hawthorne híddal, valamint az Oregoni Ipartudományi Múzeummal
Portland belvárosa a a Hawthorne híddal, valamint az Oregoni Ipartudományi Múzeummal
Esti panoráma a Hood-hegy felől
Esti panoráma a Hood-hegy felől
A várost átszelő Willamette folyó
A várost átszelő Willamette folyó

Városrészek

[szerkesztés]
A korábbi, hatkörzetes felosztás
A Lloyd negyed éjszaka

A keleti és nyugati oldalt a Willamette folyó választja el. A sűrűbben lakott nyugati rész a Tualatin-hegységig tart, a keleti pedig 180 utcasarkot követően összeér Gresham külvárosával. 1891-ben Portlandet, Albinát és East Portlandet összevonták, ami miatt ugyanazon címek többször is előfordultak. 1931. szeptember 2-án az összevont városban öt körzetet jelöltek ki, amiket rácsszerűen felosztottak, utcasarkonként pedig húsz helyett száz házszámot jelöltek ki.[87]

A korábbi hat körzet (amiket kvadránsoknak neveztek, hiába hat volt belőlük)[88][89] mindegyikének sajátos jellemzői alakultak ki, ami „rivalizáláshoz” vezetett (főként a keleti és nyugati part között).[90] Korábban a várost északi, északnyugati, északkeleti, déli, délkeleti és délnyugati (utóbbiba tartozik a belváros) osztották. Északot és délt a Burnside Street választja el; az északi rész a Willamette és Columbia folyók által körülölelt félszigeten helyezkedik el, keletre pedig a Williams sugárút határolja. A címek esetén az utcanevet a hat égtáj előtagja egészíti ki, kivéve a Burnside Streeten, ahol a nyugat (W) és kelet (E) felosztást használják. 2020. május 1-jén a délnyugati, nullát tartalmazó címeknél a házszámból az első nullát elhagyták, az utca előtagját pedig délnyugatról délre változtatták (például a 0246 SW California St. új címke 246 S California St. lett).

A 2018. június 6-án elfogadott[91] déli régiótól nyugatra a Naito Parkway és a Tyron-pataki természetvédelmi terület, északra a Clay Street, keletre a Willamette folyó, délre pedig a városhatár található. Idetartozik a Lewis és Clark Főiskola, valamint Riverdale is.[92] A közlekedési hivatal a dél-portlandi címek kijelölése mellett a segélyhívók diszpécserei és a futárok munkájának megkönnyítése miatt döntött.[93] Az átrendezés óta a körzetekre szextánsként hivatkoznak.[94]

A Kagylónegyed egykor raktárakból és vasúti járműjavítókból állt, de a város egyik leggazdagabb részévé vált. Főként éttermek és galériák vannak itt.[95] Innen nyugatra a Felsőváros és a 23. sugárúti bevásárlóutca fekszik.[96]

Északkeleten a Lloyd és Alberta Arts negyedek, valamint Hollywood városrész található. Észak-Portlandben főként lakóházak és iparlétesítmények vannak; itt található a város legészakibb pontja, a Kelley Point Park, valamint St. Johns, a város etnikailag legsokszínűbb kerülete.[97]

A Kagylónegyed és Északnyugat-Portland szomszédságában található Old Town Chinatownban élt 1890-ben az USA második legnépesebb kínai populációja.[98] 2017-ben a bűnözési arány a város többi részének sokszorosa volt, egyesek Portland „halálsorának” is nevezték.[99] Délnyugat-Portlandben főként lakóépületek találhatóak. A nyugati szekcióban elhelyezkedő belvárosban felhőkarcolók, illetve múzeumok vannak. South Waterfront egykori rozdaövezetét a 2000-es években pedig lakóövezetté fejlesztették;[100] a térséget a MAX vasútvillamos narancssárga vonala, illetve villamos- és autóbuszvonalak is érintik.[101]

Délkelet-Portland főleg lakóövezetekből (például Hawthorne) áll, de itt található a Reed Főiskola is.

Média

[szerkesztés]

A térség (és a Washington állambeli Clark megye) napilapja a The Oregonian.[102]

Az újságosstandokon keresztül több hetilapot (a szerdánként megjelenő Portland Tribune, illetve az alternatív Willamette Week, valamint a csütörtökönként megjelenő, a fiatalokat célzó Portland Mercury) terjesztenek. A The Asian Reporter az ázsiai, a The Skanner pedig az afroamerikai közösségnek szól. A Portland Business Journal és a Daily Journal of Commerce üzleti tematikájú hetilapok, a Portland Monthly pedig kulturális havilap. A The Bee a délkeleti városrészekben terjesztett, helyi témákkal foglalkozó kiadvány.[103]

Portlandben játszódó sorozat

[szerkesztés]

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Testvérvárosok:

Baráti város:

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A 2019-es becsléskor Oregon népessége 4 217 737 fő volt, melyből 1 992 088 fő, azaz 47% élt itt.
  2. ↑ A havi átlagos minimum és maximum hőmérsékletek az 1991 és 2020 közötti mérések átlagából származnak.
  3. ↑ 1940. október 13-a óta a hőmérsékletet a nemzetközi repülőtéren mérik. 1996 januárjától a hómennyiséget a korábbi helyszíntől 6,5 kilométerre keletre mérik.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Mayor Ted Wheeler (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  3. ↑ 202
  4. ↑ Emerson Baker: Portland as a Contested Frontier in the Seventeenth Century. In Creating Portland: History and Place in Northern New England. (angolul) Szerk. Joseph. A. Conforti. Lebanon (New Hampshire): University of New Hampshire Press. 2005. 16. o. ISBN 978-1584654490 Hozzáférés: 2024. november 3.  
  5. ↑ Polina Olsen: Portland in the 1960s: Stories from the Counterculture. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): The History Press. 2012. ISBN 978-1-60949-471-1 Hozzáférés: 2024. november 3.  
  6. ↑ Peter Weber: Don’t let Portlandia ruin Portland (angol nyelven). The Week, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  7. ↑ Nate Berg: The Only Elected Regional Government in the U.S. (angol nyelven). Bloomberg, 2012. március 1. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  8. ↑ Jayati Ramakrishnan: Metro Council president faces challenge from longtime urban planner (angol nyelven). The Oregonian, 2022. április 27. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  9. ↑ a b Samantha Swindler: Though the rose show and garden contest are canceled, the City of Roses is in full bloom (angol nyelven). The Oregonian, 2020. május 31. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  10. ↑ Allen 185–189. o.
  11. ↑ a b c Susan Anderson: East Portland Historical Overview & Historic Preservation Study (angol nyelven). Portland, 2009. március. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  12. ↑ Marschner 187. o.
  13. ↑ First Year in Oregon, 1840–1869: A Narrative History (angol nyelven). National Park Service. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  14. ↑ Scott 61. o.
  15. ↑ Chet Orlott (2004). „Maintaining Eden: John Charles Olmsted and the Portland Park System” (angol nyelven). Yearbook of the Association of Pacific Coast Geographers 66, 114–119. o. DOI:10.1353/pcg.2004.0006. ISSN 0066-9628. S2CID 129896123. 
  16. ↑ Overton Cabin (angol nyelven). Oregon Historical Society. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  17. ↑ Portland: The Town that was Almost Boston (angol nyelven). National Association of Scientific Materials Managers. [2013. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  18. ↑ Scott 160. o.
  19. ↑ William G. Loy et al: Atlas of Oregon. (angolul) Eugene (Oregon): University of Oregon Press. 2001. 31–32. o. ISBN 978-0-87114-101-9  
  20. ↑ Spenzer Heinz: City keeps lively pulse. (angolul) The Oregonian, (2001. január 23.)
  21. ↑ Nikonmachi: Portland’s Japantown (angol nyelven). Discover Nikkei. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  22. ↑ a b c John 16. o.
  23. ↑ John 10. o.
  24. ↑ E. Kimbark McColl: The Shaping of a City: Business and Politics in Portland, Oregon 1885 to 1915. (angolul) Portland (Oregon): The Georgian Press Company. 1976. OCLC 2645815  
  25. ↑ Sarah Kennedy: The Shanghai Tunnels (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  26. ↑ Chandler
  27. ↑ a b ’Return & Remembrance’: In Commemoration of the 75th Anniversary of E.O. 9066. (angolul) Pacific Citizen, (2017. június) 4. o.
  28. ↑ Portland (detention facility) (angol nyelven). Densho Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  29. ↑ Janey Ellis: Portland’s Dirty Little Secret (angol nyelven). Oregon History. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  30. ↑ William Toll: Subtopic: The Federal Connection: Recovery, Energy, & War: Home Front Boom (angol nyelven). Oregon Historical Society. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  31. ↑ Rebelling in the 1960s (angol nyelven). The Oregonian. [2005. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  32. ↑ Blazing Trails in the 1970s (angol nyelven). The Oregonian. [2004. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  33. ↑ The Booming 1990s (angol nyelven). The Oregonian. [2005. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  34. ↑ Michael Barone – Grant Ujifusa: (cím nélkül) . (angolul) National Journal, (1999)
  35. ↑ Regisztráció után limitált számú cikk érhető el ingyenesen Clair Crane Miller: Will Portland Always Be a Retirement Community for the Young? (angol nyelven). The New York Times, 2014. szeptember 21. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  36. ↑ City Flower (angol nyelven). Auditor’s Office. [2009. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  37. ↑ a b Henry Stern: Name comes up roses for P-town: City Council sees no thorns in picking ’City of Roses’ as Portland’s moniker. (angolul) The Oregonian, (2003. június 19.)
  38. ↑ a b The Water (angol nyelven). Portlandi Állami Egyetem. [2006. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  39. ↑ From Robin’s Nest to Stumptown (angol nyelven). Historic Oregon City. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  40. ↑ Nena Baker: R.I.P. FOR ’Rip City’ Ruckus. (angolul) The Oregonian, (1991. május 21.) A01. o.
  41. ↑ Regisztráció után limitált számú cikk érhető el ingyenesen Richard Sandomir: Seeking Help to Bring an M.L.S. Team to Portland (angol nyelven). The New York Times, 2008. november 7. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  42. ↑ Beau Dure: Portland Timbers show bark, bite as they prepare to join MLS (angol nyelven). USA Today, 2009. augusztus 25. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  43. ↑ Andre Hagestedt: What You’re Missing on Oregon Coast: Waves After Dark (angol nyelven). Beach Connection, 2009. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  44. ↑ William McCall: Portland police, activists get ready for Bush’s visit (angol nyelven). The Seattle Times, 2003. augusztus 19. [2018. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  45. ↑ Regisztráció után limitált számú cikk érhető el ingyenesen Mike Baker: After Nearly a Year of Unrest, Portland Leaders Pursue a Crackdown (angol nyelven). The New York Times, 2021. április 27. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  46. ↑ Man Linked to Killing at a Portland Protest Says He Acted in Self-Defense (angol nyelven). Vice, 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  47. ↑ Robert Evans: What You Need To Know About The Battle of Portland (angol nyelven). Bellingcat, 2020. július 20. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  48. ↑ Trevor Hughes: Portland police declare riot as demonstrators attack fence outside federal courthouse (angol nyelven). USA Today, 2020. július 26. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  49. ↑ Shaun Dixon Kavanaugh: Man knifed in back at Portland protest: ’I was stabbed for being a conservative journalist’ (angol nyelven). The Oregonian, 2020. július 30. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  50. ↑ Dirk VanderHart et al.: As Protests Continue, Civic Leaders Confront Crowds And Oregon’s Racist History (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2020. május 31. [2020. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  51. ↑ Aimee Green: Portland now faces 8 lawsuits seeking an end to tear gas, rubber bullets, explosives at protests (angol nyelven). The Oregonian, 2020. június 14. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  52. ↑ Rebecca Ellis: ACLU Adds Federal Agencies To Lawsuit Against Portland Police (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2020. július 17. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  53. ↑ Oregon AG files lawsuit against federal agencies for violating Oregonians’ civil right (angol nyelven). KGW, 2020. július 17. [2020. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  54. ↑ Jacquelyn Abad – Kaitlin Flanigan: Lawsuit: Trump using feds in Portland to create national police force (angol nyelven). KOIN, 2020. július 27. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  55. ↑ Morgan Wilsor: Police declare riot in Portland as protesters mark 1 year since George Floyd’s death (angol nyelven). ABC News, 2021. március 26. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  56. ↑ Riot declared in downtown Portland, police arrest 5 people (angol nyelven). KPTV, 2021. március 25. [2021. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  57. ↑ The Boring Lava Field, Portland, Oregon (angol nyelven). United States Geological Survey. [2001. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  58. ↑ Mount Tabor Cinder Cone, Portland, Oregon (angol nyelven). United States Geological Survey. [2002. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  59. ↑ R. Gregory Nokes: History, relived saved from St. Helens by a six-pack of Fresca. (angolul) The Oregonian, (2000. december 4.)
  60. ↑ Donald Trimble: Geology of Portland, Oregon and Adjacent Areas (angol nyelven). United States Geological Survey, 1963. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  61. ↑ Aaron Mesh: Quake-Up Call (angol nyelven). Willamette Week, 2010. január 26. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  62. ↑ Joe Rujas-Burke: Comparing Portland’s quake risk to that of devastated Christchurch, New Zealand (angol nyelven). The Oregonian, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  63. ↑ Tom Banse: Geologists Keep Finding More Northwest Earthquake Faults (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2017. november 21. [2018. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  64. ↑ Jacqueline D. J. Bott, Ivan G. Wong (1993. szeptember). „Historical Earthquakes in and around Portland, Oregon” (angol nyelven). Oregon Geology 55 (5), 116. o. 
  65. ↑ The Nisqually, Washington, Earthquake of February 28, 2001. In Open-File Report 2002-346. (angolul) Szerk. P. W. Donough. Reston (Virginia): American Society of Civil Engineers. 2002. 28–29. o. ISBN 978-0-7844-7516-4 Hozzáférés: 2024. november 11.  
  66. ↑ Dan Cassuto: 7,000 high-risk landslide zones in Portland area; check if you live in one (angol nyelven). KATU, 2014. április 24. [2017. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  67. ↑ Jamie Hale: A drive is nice, but a hike up to Council Crest is well worth the effort (angol nyelven). The Oregonian, 2016. április 28. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  68. ↑ Jurisdictional Boundaries and Parks (angol nyelven). Metro, 2024. május 14. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  69. ↑ Anderson 138. o.
  70. ↑ Concept and classification (angol nyelven). Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  71. ↑ a b Portland Airport, Oregon (angol nyelven). NOAA. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  72. ↑ a b c d NOWData – NOAA Online Weather Data (angol nyelven). NOAA. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  73. ↑ Harry Enten: Has The Snow Finally Stopped? (angol nyelven). Five Thirty Eight. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  74. ↑ AIRPORT Portland: Monthly and Seasonal Snowfall (angol nyelven). NOAA. [2017. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  75. ↑ DOWNTOWN Portland: Monthly and Seasonal Snowfall (angol nyelven). NOAA. [2016. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  76. ↑ Best Times to Visit Portland, Oregon (angol nyelven). U.S. News & World Report. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  77. ↑ Everton Bailey Jr.: Portland weather hits 90 degrees for record 31st day in 2018 (angol nyelven). The Oregonian, 2018. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  78. ↑ Kale Williams: Portland’s record-breaking heat wave: by the numbers (angol nyelven). The Oregonian, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  79. ↑ Jamie Goldberg – Jayati Ramakrishnan: Portland records all-time high temperature of 116, setting new record for third day in a row (angol nyelven). The Oregonian, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  80. ↑ Douglas Perry: Portland could set heat record this weekend, despite June’s history as city’s summer golden period (angol nyelven). The Oregonian, 2021. június 24. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  81. ↑ Mass 138. o.
  82. ↑ Dennis Mersereau: Why Doesn’t the West Coast See Thunderstorms? (angol nyelven). The Vane, 2014. július 17. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  83. ↑ WMO Climate Normals for PORTLAND OR 1961–1990 (angol nyelven) (txt). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. [2023. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  84. ↑ Summary of Monthly Normals 1991–2020 (angol nyelven). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  85. ↑ Portland temps, 1938–2024 (angol nyelven). The Oregonian. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  86. ↑ Tim Newcomb: Portland Is Set To Open a Beautiful $135 Million Bridge You Can’t Drive Across (angol nyelven). Popular Mechanics, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  87. ↑ Ordinance 61325: Street re-numbering report. Full Title: Providing for renumbering of buildings and renaming of streets (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  88. ↑ Murmurs: Portland Is Getting a Sixth Quadrant (angol nyelven). Willamette Week, 2018. február 28. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  89. ↑ Bri Brey: A Quick Peek at Portland’s Neighborhoods (angol nyelven). Portland Mercury, 2017. május 30. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  90. ↑ Reed Jackson: Perceptions of Portland’s east side changing (angol nyelven). Daily Journal of Commerce, 2012. július 16. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  91. ↑ Amelia Templeton: South Portland Becomes City’s Newest Address Area (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  92. ↑ 188995 Eliminate leading zero addressing in the portion of SW Portland east of SW Naito Parkway amend Ordinance No. 61325 and PCC 24.75.10 ordinance (angol nyelven). Portland, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  93. ↑ Amy Frazier: ’South Portland’ may be newest city designation (angol nyelven). KOIN, 2018. március 1. [2018. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  94. ↑ Samantha Swindler: South Portland is officially a sextant, but city says you can call it a ’sixth quadrant’ (angol nyelven). The Oregonian, 2020. május 1. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  95. ↑ Sarah Hottman: New Pearl District affordable apartment highlights misperception of neighborhood's wealth (angol nyelven). The Oregonian, 2013. május 17. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  96. ↑ Grant Butler: Rediscover the north end of NW 23rd Avenue, where the vibe is more quirky than trendy (angol nyelven). The Oregonian. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  97. ↑ Sara Roth: The changing face of St. Johns (angol nyelven). KGW, 2015. szeptember 1. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  98. ↑ Terrence O’Donnell: Portland: A Historical Sketch and Guide. (angolul) Portland: Oregon Historical Society. 1976. 104. o.  
  99. ↑ Lyndsey Hewitt: New homeless shelter in Old Town/Chinatown sparks old debate (angol nyelven). Portland Tribune, 2017. szeptember 12. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  100. ↑ Brad Schmidt: Portland approves ’make or break’ South Waterfront deal with Zidell (angol nyelven). The Oregonian, 2015. június 24. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  101. ↑ Christopher De Sousa – Lily Ann D’Sousa: South Waterfront District. In A Sustainable Brownfield Revitalization Best Practice. (angolul) Portland: Sustainable Brownfields Commission. 2010.  
  102. ↑ Harry H. Stein: The Oregonian (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  103. ↑ Newspapers: Portland & Oregon Newspapers (angol nyelven). Portlandi Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2024. november 3.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Portland, Oregon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Portland témájú leírást.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Portland_(Oregon)&oldid=27591267”