Harvard Egyetem

Harvard Egyetem
Alapítva	1636. szeptember 8.
Alapító	Massachusetts General Court
Névadó	John Harvard
Hely	Amerikai Egyesült Államok, Cambridge
Mottó	Veritas (Igazság)
Típus	magánegyetem
Campus területe	1,5 km²
Oktatók száma	2300 fő
Tanulólétszám	36 012 (2018. augusztus 8.) 24 555 (2021. szeptember 1., teljes munkaidő egyenérték)
Tagság	Ivy League ORCID Digitális Könyvtárak Szövetsége Kutatókönyvtárak Szövetsége IIIF Consortium Coalition of Open Access Policy Institutions Consortium of Social Science Associations arXiv Northeast University Semiconductor Network The Research Collections And Preservation Consortium Association of American Universities Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége Amerikai Oktatási Tanács Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship Információhálózati Koalíció Kutatókönyvtárak Központja Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition Massachusetts Nonprofit Network
Elhelyezkedése
Harvard Egyetem Pozíció Boston térképén
é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″42.374443888889, -71.116943888889
A Harvard Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harvard Egyetem témájú médiaállományokat.

A Harvard Egyetem (angolul Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.

1636. szeptember 8-án alapították, így ez az USA legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Eredetileg csak New College-nek hívták, később, 1639. március 13-án nevezték el Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt, és aki a Cambridge-i Egyetemen tanult. Kezdetben a professzorok többsége is Cambridge-ből érkezett: a várost, ahol az egyetemet alapították, éppen ezért nevezték el Cambridge-nek, tisztelegve alma materük felé. A félreértések elkerülése végett a Harvardon megjelenő publikációkra (könyvek, folyóiratok stb.) a kiadási helynél Cambridge neve mellé mindig kiírják, hogy MA, utalva arra, hogy a Massachusetts államban lévő Cambridge-ben adták ki, nem a brit ősében.

Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a massachusettsi alkotmányban.

1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen.

A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A lista a Thomson Reuters adatai, illetve az Ipsos Media 131 országra kiterjedő felmérése és több mint 13 ezer akadémikus megkérdezésével összeállított statisztikája alapján készült el.

Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.

Magyar vonatkozások

• Békésy György dolgozott itt
• Neumann János tiszteletbeli doktora
• Jakó Géza 1957–1974 között az egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának szakorvosa volt
• Jolesz A. Ferenc radiológia professzor
• Kornai János az egyetem Közgazdaságtan Tanszékének emeritus professzora
• Kallos Ábel az egyetem emeritus professzora
• Krajcsi Attila dolgozott itt

Tagság

Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:

• Ivy League
• ORCID
• Digitális Könyvtárak Szövetsége
• Kutatókönyvtárak Szövetsége
• IIIF Consortium
• Coalition of Open Access Policy Institutions
• Consortium of Social Science Associations
• arXiv
• Northeast University Semiconductor Network
• The Research Collections And Preservation Consortium
• Association of American Universities
• Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége
• Amerikai Oktatási Tanács
• Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
• Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
• Információhálózati Koalíció
• Kutatókönyvtárak Központja
• Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
• Massachusetts Nonprofit Network

Leányszervezetek

Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:

• Harvard Business School
• Harvard Art Museums
• Harvard Management Company
• Global Health and Health Policy, Harvard University
• Center for Arabic Study Abroad, Harvard University Center for Middle Eastern Studies
• Harvard Transdisciplinary Research in Energetics and Cancer Center, Harvard University
• FAS Center for Systems Biology, Harvard University
• Society of Fellows, Harvard University
• Davis Center for Russian and Eurasian Studies, Harvard University
• W. E. B. Du Bois Research Institute
• Fairbank Center for Chinese Studies
• Mahindra Humanities Center, Harvard University
• Edmond J. Safra Center for Ethics
• Weatherhead Center for International Affairs, Harvard University
• Sleep and Human Health Institute
• Harvard University Press
• Harvard–Smithsonian Center for Astrophysics
• Phillip T. and Susan M. Ragon Institute
• Harvard Medical School
• Center for Systems Biology
• Berenson Allen Center for Noninvasive Brain Stimulation
• Center for Vascular Biology Research
• Harvard Graduate School of Design
• Harvard Law School
• Harvard Division of Continuing Education
• Center for Hellenic Studies
• Harvard University Center for Italian Renaissance Studies
• Dumbarton Oaks
• Harvard Museum of Natural History
• John F. Kennedy School of Government
• Harvard Athletic Association
• Harvard University Faculty of Arts and Sciences
• Harvard Museums of Science and Culture
• Harvard Extension School
• Berenson Library

Ingatlanok és szervezetek

Az egyetem az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:

• Dudley House
• Islamopedia Online
• Smith Campus Center
• Loeb House
• Morgan Hall
• Burden Hall
• Harvard Mark I
• Museum of Comparative Zoology
• Harvard Stadium
• Harvard Museum of the Ancient Near East
• Harvard University Center for Italian Renaissance Studies
• Harvard Art Museums
• Joseph J. O'Donnell Field
• Malkin Athletic Center
• Ohiri Field
• Jordan Field

Irodalom

• Abelmann, Walter H., ed. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995 (2004). 346 pp.
• Beecher, Henry K. and Altschule, Mark D. Medicine at Harvard: The First 300 Years (1977). 569 pp.
• Bentinck-Smith, William, ed. The Harvard Book: Selections from Three Centuries (2d ed.1982). 499 pp.
• Bethell, John T.; Hunt, Richard M.; and Shenton, Robert. Harvard A to Z (2004). 396 pp. excerpt and text search
• Bethell, John T. Harvard Observed: An Illustrated History of the University in the Twentieth Century, Harvard University Press, 1998, ISBN 0-674-37733-8
• Bunting, Bainbridge. Harvard: An Architectural History (1985). 350 pp.
• Carpenter, Kenneth E. The First 350 Years of the Harvard University Library: Description of an Exhibition (1986). 216 pp.
• Cuno, James et al. Harvard's Art Museums: 100 Years of Collecting (1996). 364 pp.
• Elliott, Clark A. and Rossiter, Margaret W., eds. Science at Harvard University: Historical Perspectives (1992). 380 pp.
• Hall, Max. Harvard University Press: A History (1986). 257 pp.
• Hay, Ida. Science in the Pleasure Ground: A History of the Arnold Arboretum (1995). 349 pp.
• Hoerr, John, We Can't Eat Prestige: The Women Who Organized Harvard; Temple University Press, 1997, ISBN 1-56639-535-6
• Howells, Dorothy Elia. A Century to Celebrate: Radcliffe College, 1879–1979 (1978). 152 pp.
• Keller, Morton, and Phyllis Keller. Making Harvard Modern: The Rise of America's University (2001), major history covers 1933 to 2002 online edition
• Lewis, Harry R. Excellence Without a Soul: How a Great University Forgot Education (2006) ISBN 1-58648-393-5
• Morison, Samuel Eliot. Three Centuries of Harvard, 1636–1936 (1986) 512pp; excerpt and text search
• Powell, Arthur G. The Uncertain Profession: Harvard and the Search for Educational Authority (1980). 341 pp.
• Reid, Robert. Year One: An Intimate Look inside Harvard Business School (1994). 331 pp.
• Rosovsky, Nitza. The Jewish Experience at Harvard and Radcliffe (1986). 108 pp.
• Seligman, Joel. The High Citadel: The Influence of Harvard Law School (1978). 262 pp.
• Sollors, Werner; Titcomb, Caldwell; and Underwood, Thomas A., eds. Blacks at Harvard: A Documentary History of African-American Experience at Harvard and Radcliffe (1993). 548 pp.
• Trumpbour, John, ed., How Harvard Rules. Reason in the Service of Empire, Boston: South End Press, 1989, ISBN 0-89608-283-0
• Ulrich, Laurel Thatcher, ed., Yards and Gates: Gender in Harvard and Radcliffe History, New York: Palgrave Macmillan, 2004. 337 pp.
• Winsor, Mary P. Reading the Shape of Nature: Comparative Zoology at the Agassiz Museum (1991). 324 pp.
• Wright, Conrad Edick. Revolutionary Generation: Harvard Men and the Consequences of Independence (2005). 298 pp.

További információk

• A Harvard Egyetem honlapja (angolul)
• Official athletics website (angolul)
• Harvard mobile website (angolul)