Ugrás a tartalomhoz

Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Háros-sziget szócikkből átirányítva)
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
A védett ártéri erdő, előtérben a Hárosi-öböl
A védett ártéri erdő, előtérben a Hárosi-öböl
Ország Magyarország
ElhelyezkedéseBudapest XXII. kerülete
Terület0,594 km²
Alapítás ideje1993
Felügyelő szervezetDuna–Ipoly Nemzeti Park
Elhelyezkedése
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület (Budapest)
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″47.397417°N 19.025417°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 51″, k. h. 19° 01′ 32″47.397417°N 19.025417°E

A Háros-sziget Budapest XXII. kerületében, a főváros déli határán alakult ki a Duna jobb partjához közel. A folyam 1911-es szabályozása félszigetté alakította (északi részét feltöltéssel a parthoz kapcsolták), de a nevét megőrizte. Törzskönyvi száma: 265/TT/93

Földrajzi-földtani helyzete

[szerkesztés]

Az egykori homokzátony a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén mészkő terasz előterében fekszik.[1] (Rajta Budatétény terül el. A terasz a Tétényi-fennsík része.)

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Először 1567-ben említik.

A folyamszabályozást követően a Gyár utca és a Háros utca mentén ipari negyed épült ki. (Élesztőgyár, lemezgyár, festékgyár, papírgyár és a furnér művek).[2] A Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal Duna felöli oldalán párhuzamosan haladó 6-os főút budafoki és tétényi bevezető szakasza 1990-1998 között, több ütemben épült ki.

A félsziget élővilága azért maradhatott meg viszonylag háborítatlan állapotában, mert az északi 10 hektáros része 1928-tól katonai terület volt, amelytől délre 1963-ban szüntették meg a mezőgazdasági tevékenységet. (A Hunyadi János laktanya és honvédségi kikötő üzemelt itt.)[3] A katonai használat emlékeiként különféle hulladékok: vasbeton elemek, épületmaradványok, törmelék, gumiabroncsok, lőszerek maradtak vissza. A jelenlegi fő szennyező a Duna, amelynek árhullámai műanyag palackok tömegét hagyják a parti fák között. A területet 1993-ban, 31/1993. (XII. 2.) számú KTM rendeletével nyilvánította védetté a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, majd 2009-ben bővítették a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 15/2009. (IX. 17.) KvVM rendelettel. Ezzel területe 59,4 hektárra nőtt.

Védett természeti értékei

[szerkesztés]

A félszigeten 86 hektáron szinte érintetlen, természetközeli állapotú galériaerdő nő, amiből a Duna ezen szakaszán nagyon kevés maradt meg.

Növénytársulásai

[szerkesztés]

Érdekessége, hogy az alacsony ártértől a magas ártér felé haladva teljes, klimax állapotú szukcessziós sor figyelhető meg az alacsony ártéren ártéri puhafaligettel, a magas ártéren ártéri keményfaligettel.

A puhafaligetben (Salicion albae) fehérnyárliget (Senecioni sarracenici-Populetum albae) és fűzliget (Leucojo aestivi-Salicetum albae) típusú részeket is találunk; a keményfaliget a tölgy–kőris–szil ligeterdők (Ulmenion) alföldi tölgy–kőris–szil liget (Fraxino pannonicae-Ulmetum) típusába tartozik.

Növénytani ritkaságai

[szerkesztés]

Igazi érdekességek:

  • ligeti szőlő (Vitis vinifera ssp. sylvestris — őshonos, védett),

A kora tavaszt a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) és a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) összefüggő fehér és lila virágszőnyege díszíti.

A galériaerdőkre jellemzően rendkívül gazdag folyondárszintben a vadszőlő fajok (Vitis spp.) dominálnak. Mellettük jelentős a közönséges komló (Humulus lupulus). Az ugyancsak gazdag aljnövényzetben sok a szeder (Rubus spp.).

Állatvilága

[szerkesztés]

Az emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont, köztük két, hazánkban máshonnan nem ismert ugróvillás rovarfajnak. A Háros-szigetet az egykori katonai használat teljesen elzárta a külvilágtól.

A folyópart állandó lakói különféle kétéltűek (pl. a vöröshasú unka) és hüllők (pl. a mocsári teknős).

Madárvilága gazdag: sok faj itt fészkel, mások vonulásuk közben pihennek meg a védett környezetben:

A 20. század végén visszatelepült a szigetre az eurázsiai hód (Castor fiber).[4][5][6]

Hasznosítása

[szerkesztés]

A területet kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park fenn akarja tartani, illetve még javítani is annak természetközeli állapotát, ezért az erdő-, illetve vadgazdálkodást nem engedélyezi.

Látogatása

[szerkesztés]

Nem látogatható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Budapest XXII. kerület honlapja

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Háros-szigeti_ártéri_erdő_természetvédelmi_terület&oldid=27447933”