zakó

See also: zako

Hungarian

zakó

Etymology

From the German Sakko (“coat”), from Sack, from the Italian sacco, from the English sack coat.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈzɒkoː]
• Hyphenation: za‧kó
• Rhymes: -koː

Noun

zakó (plural zakók)

1. (suit) jacket, suit coat (the upper piece of a suit or a short, elegant coat)

   Synonyms: öltönyzakó, blézer

   Holonym: öltöny

   Coordinate terms: öltönynadrág, mellény

2. (informal, also sports) beating, thrashing

   Synonyms: verés, vereség, bukás

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	zakó	zakók
accusative	zakót	zakókat
dative	zakónak	zakóknak
instrumental	zakóval	zakókkal
causal-final	zakóért	zakókért
translative	zakóvá	zakókká
terminative	zakóig	zakókig
essive-formal	zakóként	zakókként
essive-modal	—	—
inessive	zakóban	zakókban
superessive	zakón	zakókon
adessive	zakónál	zakóknál
illative	zakóba	zakókba
sublative	zakóra	zakókra
allative	zakóhoz	zakókhoz
elative	zakóból	zakókból
delative	zakóról	zakókról
ablative	zakótól	zakóktól
non-attributive possessive - singular	zakóé	zakóké
non-attributive possessive - plural	zakóéi	zakókéi

Possessive forms of zakó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	zakóm	zakóim
2nd person sing.	zakód	zakóid
3rd person sing.	zakója	zakói
1st person plural	zakónk	zakóink
2nd person plural	zakótok	zakóitok
3rd person plural	zakójuk	zakóik

See also

• zakózik

 

Further reading

• zakó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN