gondtalan

Hungarian

Etymology

From gond +‎ -talan (privative suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡontɒlɒn]
• Hyphenation: gond‧ta‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

gondtalan (comparative gondtalanabb, superlative leggondtalanabb)

1. carefree, happy-go-lucky

Usage notes

• Not to be confused with gondatlan (“careless”).

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gondtalan	gondtalanok
accusative	gondtalant	gondtalanokat
dative	gondtalannak	gondtalanoknak
instrumental	gondtalannal	gondtalanokkal
causal-final	gondtalanért	gondtalanokért
translative	gondtalanná	gondtalanokká
terminative	gondtalanig	gondtalanokig
essive-formal	gondtalanként	gondtalanokként
essive-modal	gondtalanul	—
inessive	gondtalanban	gondtalanokban
superessive	gondtalanon	gondtalanokon
adessive	gondtalannál	gondtalanoknál
illative	gondtalanba	gondtalanokba
sublative	gondtalanra	gondtalanokra
allative	gondtalanhoz	gondtalanokhoz
elative	gondtalanból	gondtalanokból
delative	gondtalanról	gondtalanokról
ablative	gondtalantól	gondtalanoktól
non-attributive possessive - singular	gondtalané	gondtalanoké
non-attributive possessive - plural	gondtalanéi	gondtalanokéi

Derived terms

• gondtalanság
• gondtalanul

 

Further reading

• gondtalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN