személyiség
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]személyiség (plural személyiségek)
- personality (assumed role or manner of behavior)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | személyiség | személyiségek |
accusative | személyiséget | személyiségeket |
dative | személyiségnek | személyiségeknek |
instrumental | személyiséggel | személyiségekkel |
causal-final | személyiségért | személyiségekért |
translative | személyiséggé | személyiségekké |
terminative | személyiségig | személyiségekig |
essive-formal | személyiségként | személyiségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | személyiségben | személyiségekben |
superessive | személyiségen | személyiségeken |
adessive | személyiségnél | személyiségeknél |
illative | személyiségbe | személyiségekbe |
sublative | személyiségre | személyiségekre |
allative | személyiséghez | személyiségekhez |
elative | személyiségből | személyiségekből |
delative | személyiségről | személyiségekről |
ablative | személyiségtől | személyiségektől |
non-attributive possessive - singular |
személyiségé | személyiségeké |
non-attributive possessive - plural |
személyiségéi | személyiségekéi |
Possessive forms of személyiség | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | személyiségem | személyiségeim |
2nd person sing. | személyiséged | személyiségeid |
3rd person sing. | személyisége | személyiségei |
1st person plural | személyiségünk | személyiségeink |
2nd person plural | személyiségetek | személyiségeitek |
3rd person plural | személyiségük | személyiségeik |
Derived terms
[edit]Compound words
See also
[edit]Further reading
[edit]- személyiség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN