Ugrás a tartalomhoz

Aradi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aradi (Арадац / Aradac)
A felsőaradi evangélikus templom
A felsőaradi evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rangfalu
Irányítószám23207
Körzethívószám+381 23
RendszámZR
Népesség
Teljes népesség3461 fő (2002)
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Terület89,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 20° 18′ 03″45.376389°N 20.300833°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 20° 18′ 03″45.376389°N 20.300833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Aradi témájú médiaállományokat.

Aradi (szerbül Арадац / Aradac, szlovákul Aradáč, németül Aradatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.

Fekvése

[szerkesztés]

A Tisza bal partja közelében, Nagybecskerek nyugati szomszédjában fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A falu két település, Alsóaradi és Felsőaradi összeolvadásával jött létre. Alsóaradi szerb, míg Felsőaradi (Slovenský Aradáč) szlovák többségű.

Alsóaradi

[szerkesztés]
Az alsóaradi görögkeleti templom

Alsóaradi nevét 1332-1337. között már a pápai tizedjegyzék is említette, tehát már ekkor egyházas hely volt.

1422-ben György szerviai desputa birtoka volt, aki Aradit Birini Pál-nak adományozta.

A falu a török időkben elpusztult, később rácok telepedtek meg itt, és a falut Aradácz-nak nevezték el.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Aradácz(Rácz-), szerb falu, Torontál vármegyében, Nagy Becsekerekhez 1 mérföldnyire síkságon. Van 225 háza, 1628 óhitű, 28 evangélikus, 19 római katholikus lakosa, óhitű parochia templommal, s két lelkésszel. Határa néhol ingoványos, általában gazdag termékenységű; posványaiban számos vad hemzseg. Van 79 6/8 egész urbéli telke; a majorságit nem tudom, de egy hiteles összeírásból láttam, hogy az ittebei és elleméri uradalomban majorsági és úrbéri föld összesen 70,136 hold, 974 négyszögöl van. Bírta e helységet a szerencsétlen elleméri és ittebei Kiss Erneszt császári-királyi ezredes és volt magyar altábornagy, ki Aradon október 6-kán 1849-ben agyonlövetett. E helység helyén hajdan Aradi magyar falu állott, mely már a 14. században virágzott, mint ezt a pápai tizedlajstrom mutatja 1332-1337-ről. Birtokosa 1422-ben György szerviai desputa volt, ki azt Birini Pálnak ajándékozá. A mohácsi vész után elpusztulván, később rácok ülték meg s Aradácznak nevezték.

Alsóaradinak 1910-ben 2048 lakosából 35 magyar, 161 szlovák, 1763 szerb volt. Ebből 71 római katolikus, 162 evangélikus, 1808 görögkeleti ortodox volt.

Felsőaradi

[szerkesztés]

Felsőaradi 1786-ban alakult, Párdányról idetelepült lakosokból.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Aradácz(Tót-), tót falu, Torontál vármegyében, s Rácz-Aradácztól csak egy utca választja el. E helység 1786-ban szállítá ide első gyarmatait Párdányról, hol egyházuk felbomlott, s 130 családból állott egyelőre, de később a szinte feloszlott szőlősi egyházból 1792-ben több lakosokkal gyarapult. Utóbb Tót-Sztámorából is jöttek ide, s még az újabb időkben is különösen Nógrád megyeiek vándoroltak be. Jelenleg 217 házban 1731 lélek lakik, kik evangélikus tótok anyatemplommal. A férfiak 60 4/8 urbéri telket míivelnek, sok marhát és sertést tartanak; a nők fonnak, szőnek, s mindenféle élelmi szereket hordanak Becskerekre. Általában e nép szorgalmas, jámbor és istenfélő. A Kiss Erneszt-féle elleméri uradalomhoz tartozik.

Felsőaradinak 1910-ben 2397 lakosából 150 magyar, 28 német, 2192 szlovák lakosa volt. Ebből 151 római katolikus, 2200 evangélikus, 22 görögkeleti ortodox volt.

Felső- és Alsóaradi a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3897 3978 4001 3824 3825 3573 3461[1] 3461 fő (2002)

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 1650 47,67
Szlovákok 1376 39,75
Cigányok 96 2,77
Magyarok 94 2,71
Jugoszlávok 49 1,41
Macedónok 19 0,54
Horvátok 17 0,49
Szlovének 9 0,26
Románok 9 0,26
Albánok 7 0,20
Montenegróiak 3 0,08
Németek 3 0,08
Muzulmánok 3 0,08
Bolgárok 3 0,08
Csehek 2 0,05
Ukránok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[2]

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Itt született, élt, alkotott és hunyt el Abaffy Lipót (1827-1883) evangélikus lelkész, szlovák nyelvű író.

Jegyzetek

[szerkesztés]
Alsóaradi és Felsőaradi környéke 1769-72 között

Források

[szerkesztés]