Ugrás a tartalomhoz

Bégatárnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kistárnok szócikkből átirányítva)
Bégatárnok (Торак / Torak)
A nagytárnoki görögkeleti (román) templom
A nagytárnoki görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségBégaszentgyörgy
Rangfalu
Irányítószám23232
Körzethívószám+381 23
Népesség
Teljes népesség2291 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület83,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 30′ 31″, k. h. 20° 36′ 23″45.508611°N 20.606389°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 31″, k. h. 20° 36′ 23″45.508611°N 20.606389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bégatárnok témájú médiaállományokat.

Bégatárnok (szerbül Торак / Torak, 1947-2002. között Бегејци / Begejci, románul Torac) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagybecskerektől északkeletre, a Béga-csatorna partján, Bégaszentgyörgy, Katalinfalva és Magyarittabé közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A középkorban még csak egy Tárnok nevű helység létezett, melyet az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék a torontáli főesperességi plébániák között sorolt fel. Később azonban már két Tárnok (Torok) nevű település is volt egymás mellett: Kis- és Nagytárnok néven.

1401-ben Keve vármegye területén fekvő faluként szerepelt, és 1400-1455-ben a Csáki család birtoka volt.

A török hódoltság alatt a falu elpusztult, és Mercy tábornagy térképén is lakatlan helyként, a becskereki kerületben, Toraik néven volt feltüntetve.

1750-től a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte, és még 1761-ben is pusztaként volt említve.

1765-ben marosmenti románokat telepítettek e pusztára, majd az 1788. évi török hadjárat alatt négy szerb menekült családot is itt helyeztek el.

1773-ban, harmadik délmagyarországi útja során II. József is megfordult itt.

A 18. század végén a Kiss család birtokába került és 1838-ban Kiss Antal, utána pedig Kiss Miklós volt a település birtokosa.

Kis- és Nagytárnok környéke 1769-72 között

1856-ban nagy tűzvész pusztított itt, melyben a falu negyedrésze leégett, majd 1866-ban közel 400-an haltak el kolerában.

Kistárnoknak 1910-ben 2850 lakosa volt, melyből 21 magyar, 65 német, 2729 román, 35 cigány volt. Ebből 71 római katolikus, 2764 görögkeleti ortodox volt.

Nagytárnoknak 1910-ben 3349 lakosa volt, melyből 31 magyar, 82 német, 3181 román, 43 cigány volt. Ebből 86 római katolikus, 3206 görögkeleti ortodox volt.

Kistárnok és Nagytárnok a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

Bessermén-teleke és Fancsal

[szerkesztés]

Egykor Tárnokkal volt határos a középkorban az ugyancsak Keve vármegyéhez tartozó Bessermén-teleke és Fancsal is, mely településeket a gróf Csáki család levéltárában őrzött, 1400-ban kelt oklevél említette.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4945 5012 5198 4817 4289 3700 2850[2] 2291[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nationalité Nombre %
Románok 1780 62,45
Szerbek 569 19,96
Cigányok 203 7,12
Magyarok 89 3,12
Jugoszlávok 83 2,91
Muzulmánok 8 0,28
Horvátok 3 0,10
Szlovákok 2 0,07
Bolgárok 2 0,07
Németek 1 0,03
Macedónok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

[szerkesztés]
A kistárnoki görögkeleti (román) templom
  • Görögkeleti (román) temploma - 1816-ban épült

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]