Ugrás a tartalomhoz

Boston (Massachusetts)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Boston szócikkből átirányítva)
Boston
Boston zászlaja
Boston zászlaja
Boston pecsétje
Boston pecsétje
Becenév: Város a hegyen, Babváros, A világegyetem központja (Oliver Wendell Holmes szerint a Naprendszer közepe), Amerika Athénja
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamMassachusetts
MegyeSuffolk megye
Alapítás éve1630. szeptember 7.
NévadóBoston (kisváros, unparished area és vásárváros)
Irányítószám
Lista
  • 02108–02137
  • 02217
  • 02222
  • 02241
  • 02266
  • 02283–02284
  • 02293
  • 02297–02298
  • 02163
  • 02196
  • 02199
  • 02201
  • 02203–02206
  • 02210–02212
  • 02215
Körzethívószám617
Testvérvárosai
Népesség
Népesség675 647 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség4540 fő/km²
Háztartások száma273 188
Egy főre jutó jövedelem46 845 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság43 m
Terület232,1 km²
- ebből vízi106,7 km²
Időzóna
Azonosítók
GNIS
GeoNames4930956
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 21′ 37″, ny. h. 71° 03′ 28″42.360278°N 71.057778°WKoordináták: é. sz. 42° 21′ 37″, ny. h. 71° 03′ 28″42.360278°N 71.057778°W
Boston honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Boston témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Boston az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államának fővárosa, Új-Anglia legnagyobb, az ország 24. legnépesebb városa, és 1630-as alapításával az USA egyik legrégibb városa is. A Bostoni főegyházmegye érseki székvárosa. A város területe 125 km2, lakossága 2020-ban 675 647 fő volt. Suffolk megye székhelye (bár a megyei kormányt 1999. július 1-jén feloszlatták). Boston és környéke, az ún. Greater Boston – melybe a kül- és elővárosokon kívül Cambridge (A Harvard Egyetem otthona), Quincy (John Adams és John Quincy Adams amerikai elnökök szülőhelye, a Dunkin Donuts és a Howard Johnson's szülővárosa), Newton (számos ismert személyiség egykori vagy jelenlegi lakhelye, a Boston College otthona), valamint Brookline (John F. Kennedy szülővárosa) városokat is magába foglalja – mintegy 4,4 milliós lakosságával az Egyesült Államok 11. legnépesebb ilyen jellegű területe.

Boston az Egyesült Államok egyik legrégebbi települése, amelyet a Shawmut-félszigeten alapítottak 1630-ban az azonos nevű angol város puritán telepesei. Az amerikai függetlenségi háború számos kulcsfontosságú eseményének színhelye volt, mint például: a bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, a Bunker Hill-i csata és Boston ostroma. Amerika függetlenedése után a város továbbra is fontos kikötő és gyártási csomópont, valamint oktatási és kulturális központ volt. A város földjavítással és önkormányzati annektálással gyarapodott az eredeti félsziget. Gazdag története sok turistát vonz, egyedül a Faneuil Hall évente több mint 20 millió látogatót vonz. Boston számos dolog első helyszíne: az Egyesült Államok első nyilvános parkja (Boston Common, 1634), az első állami iskola (Boston Latin School, 1635) és az első metrórendszer (Tremont Street metró, 1897).

Ma Boston a tudományos kutatás virágzó központja. A bostoni térség számos főiskolája és egyeteme világelsővé teszi a felsőoktatásban, beleértve a jogot, az orvostudományt, a mérnöki tudományokat és az üzleti életet. Emiatt a várost az innováció és a vállalkozói szellem világméretű úttörőjének tekintik. Boston gazdasági bázisa magában foglalja a pénzügyeket, a szakmai és üzleti szolgáltatásokat, a biotechnológiát, az információtechnológiát és a kormányzati tevékenységeket is. A város háztartásai az Egyesült Államokban a legmagasabb átlagos jótékonysági arányt tartják számon; a vállalkozások és intézmények a környezet fenntarthatósága és a beruházások terén az ország első helyei közé tartoznak. A város az egyik legmagasabb megélhetési költséggel rendelkezik az Egyesült Államokban, mivel dzsentrifikáción ment keresztül, bár továbbra is magas a világ élhetőségének rangsorában.

Becenevei

[szerkesztés]

Számos beceneve egyben múltját is összefoglalja. A „Város a hegyen” („City on a hill”) a közeli település, Massachusetts Bay Colony puritán kormányzója, John Winthrop adománya, aki Boston alapításakor a jelenések könyvében leírt bibliai „város a hegyen” (feltehetőleg az új Jeruzsálem) leírását szerette volna a valóságba átültetni. Ez egyben Boston eredeti három dombjára is utalás. A „Babváros” („Beantown”) arra a kezdeti tradícióra utal, mikor a város gazdasága még elsősorban az importált melaszból gyártott szárazbab-főzelék készítésére épült. „A világegyetem központja” („The hub of the universe”) az ismert és népszerű amerikai fizikusból lett író, Oliver Wendell Holmes „találmánya”, az amerikai történelemben akkoriban még mindig betöltött központi szerepe (pl: Bostoni teadélután) okán. William Tudor, a város egy prominens lakója, az első amerikai irodalmi folyóirat, a North American Review alapítója adta a városnak, annak a teljes Amerikai Egyesült Államokra gyakorolt kulturális és intellektuális hatásainak elismeréséül, az „Amerika Athénja” („Athens of America”) becenevet. Néha Puritán városnak” is hívják (Puritan city), utalva arra a tényre, hogy Bostont 400 puritán telepes alapította 1630. november 17-én. A „Szabadság bölcsője” becenevet az amerikai függetlenségi háborúban betöltött központi, vezető szerepe alapján kapta. A XIX. században „A rövidáru városa” néven is emlegették.[2] Mióta a séta népszerűvé vált a környéken, nagyjából azóta viseli az „Amerika sétáló városa” („America's Walking City”) nem hivatalos becenevet is. A város lakója angolul Bostonian.

Történelme

[szerkesztés]

„Azon politikai eseményekben, melyek az egész ország sorsát döntően befolyásolták, és azon emberek gondolkodásának alakításában, akik azon célból jöttek, hogy egy nagy nemzetet teremtsenek, Boston vezető szerepet játszott”

/id. Henry Cabot Lodge, neves helyi politikus, Massachusetts állam korábbi kormányzója/
Az 1713-ban épült Old State House, melynek erkélyéről a függetlenségi nyilatkozatot először olvasták fel nyilvánosan Bostonban

Bostont 1630. november 17-én, alapították Angliából érkezett puritánok az ottani őslakosok által Shawmut névre keresztelt félszigeten. A félszigetet egy vékony földnyelv kötötte össze a szárazfölddel, mely a Massachusetts-öblöt és a Charles folyó torkolatát választotta el egymástól. Boston első európai telepesei a környéket a Trimountaine névvel illették. Nem sokkal később a lincolnshire-i (Anglia) Bostonból érkezett telepesek átnevezték szülővárosuk után Bostonná. Az első lakosok túlnyomórészt puritánok voltak. Massachusetts Bay Colony akkori kormányzója, John Winthrop, egy népszerű prédikációt tartott, melyben a várost a bibliában leírt „város a hegyenhez” hasonlította, ezzel elültetve a lakosságban azt a hitet, hogy Bostonnak különleges kapcsolata van Istennel. (Winthrop volt az, aki aláírta a Cambridge megállapodást, mely gyakorlatilag a város alapító okirata) A puritán etikett egy hihetetlenül stabil és jól szervezett közösséget teremtett. Alig öt évvel Boston létrehozása után, 1635. április 23-án megalapították a mai USA első állami iskoláját, a Boston Latin Schoolt, egy évre rá, 1636. szeptember 8-án pedig az USA első felsőoktatási intézményét, a Harvard főiskolát, melyből később a Harvard Egyetem lett. A kemény munka, morális becsületesség és az oktatásra helyezett nagy hangsúly azóta is Boston kultúrájának részét képezi. Az 1760-as évekig Boston volt az észak-amerikai gyarmatok legnagyobb, leggazdagabb és legbefolyásosabb városa.

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
179018 320
180024 93736,1%
181033 78735,5%
182043 29828,1%
183061 39241,8%
184093 38352,1%
1850136 88146,6%
1860177 84029,9%
1870250 52640,9%
1880362 83944,8%
1890448 47723,6%
1900560 89225,1%
1910670 58519,6%
1920748 06011,6%
1930781 1884,4%
1940770 816−1,3%
1950801 4444%
1960697 197−13%
1970641 071−8,1%
1980562 994−12,2%
1990574 2832%
2000589 1412,6%
2010617 5944,8%


Az 1770-es években a felerősödő Brit törekvések amerikai gyarmataik abszolút irányítására (főleg adóztatással) indíttatta a városiakat az amerikai függetlenségi háború „kirobbantására”. A bostoni mészárlás, a bostoni teadélután, illetve a kezdeti harcok is, ideértve a Lexington és concordi ütközetet, a Bunker Hill-i csatát és Boston ostromát, mind itt történtek. A Lexington és Concord közötti ütközet előtti éjjelen vágtázott Paul Revere az ott tartózkodó amerikai csapatokat figyelmeztetni a (másnap odaérkező) brit csapatokról. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrajzilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros – fő exportcikkei ekkor a rum, a hal, a és a dohány voltak. Szintén ebben a korban kezdtek a régi bostoni családokra úgy tekinteni, mint a nemzet szociális és kulturális elitjére. 1822-ben, Boston városi oklevelet kapott. az 1800-as évek közepére a városi ipar gazdasági értelemben átvette a vezető szerepet a nemzetközi kereskedelemtől. Az 1900-as évek elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, ruha és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A környéket behálózó számos kisebb-nagyobb folyó lehetővé tette a könnyű szállítást, és kedvezett a malom- és a gyáriparnak is. Később, a még sűrűbb vasúti hálózat csak fokozta a fejlődést. A 19. század közepe és vége között Boston kulturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról. Szintén ekkor vált az abolicionizmus központjává is.

Éghajlat

[szerkesztés]
Boston éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,44,07,713,419,124,727,726,722,716,611,15,415,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,4−4,0−0,44,810,015,318,618,214,28,13,4−2,16,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)8583110958894878487100101961110
Havi napsütéses órák száma1641692142282662883002752372071441422634
Forrás: NOAA


Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1722 és 2020 között
Lakosok száma
10 567
24 937
61 392
177 840
448 477
670 585
770 816
641 071
589 141
675 647
1722180018301860189019101940197020002020
Adatok: Wikidata

Kultúra

[szerkesztés]
A downtown (belváros)

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Concord Museum: a város történetét mutatja be
  • The Institue of Contemporary Art: kortárs művészetek intézete
  • Isabella Stewart Gardner Museum
  • John F. Kennedy Presidential Library and Museum: John F. Kennedy életének bemutatása
  • Museum of Fine Arts: Szépművészeti Múzeum
  • Peabody Essex Museum
  • Museum of Science: tudományos múzeum interaktív kiállításokkal
  • Boston Children's Museum: gyermekeknek szóló múzeum

Sportélete

[szerkesztés]
Csapat Sport Bajnokság Aréna
Boston Red Sox baseball Major League Baseball Fenway Park
New England Patriots amerikai futball National Football League Gillette Stadion
Boston Celtics kosárlabda National Basketball Association TD Garden
Boston Bruins jégkorong National Hockey League TD Garden
New England Revolution labdarúgás Major League Soccer Gillette Stadion

A város szülöttei

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Bostonnak tizenegy testvérvárosa van[3]

Panoráma

[szerkesztés]
Boston panorámaképe
Boston panorámaképe

Képgaléria

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  2. Their Nicknames (1889–09–23) Archiválva 2006. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Decatur Daily Dispatch, pg. 2? (Decatur, Illinois). found at listserv.linguistlist.org/cgi-bin/wa?A2=ind0307b&L=ads-l&P=2093.
  3. Sister Cities (angol nyelven). Boston.gov, 2016. augusztus 3. (Hozzáférés: 2022. október 28.)

További információk

[szerkesztés]