Velencei-hegység
Fejér vármegye középső részén, a Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, a gránit épít föl. Magyarország legöregebb hegysége. Geológiailag igen stabil, ezért itt (egész pontosan Nadapon) találhatók az Adriai-tenger és a Balti-tenger szintjéhez igazított szintezési alappontok. Viszonylag kis területe ellenére rendkívül sokszínű kőzetanyaggal rendelkezik, legfőbb látványosságának a Magyarországon egyedülálló ingókövek számítanak. Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy.
| Velencei-hegység | |
 | |
| A Velencei-hegység Nadap községnél | |
| Hely |  Magyarország, Fejér vármegye |
| Hegység | Dunántúli-középhegység |
| Legmagasabb pont | Meleg-hegy (352 m) |
| Típus | magmás |
| Terület | 80 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 Velencei-hegység
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 15′ 32″, k. h. 18° 35′ 47″47.258889°N 18.596389°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 32″, k. h. 18° 35′ 47″47.258889°N 18.596389°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-hegység témájú médiaállományokat. | |
Leírása
szerkesztésA Dunántúli-középhegység 80 km²-es kistája. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy mindössze 352 m magas, ezért a kistáj földrajzilag dombságnak számít. Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdőtalaj.
Különlegességei
szerkesztés- A velencei gránit, a dombság fő tömege 15×7 km²-en bukkan felszínre; fúrásokban még a Balaton-vonal mentén jelenik meg. A magmás testet több helyen a szilur „palaköpeny” burkolja; ebben a gránit kontakt elváltozásokat okozott. Az utómagmás folyamatok során keletkezett fluoritot Szűzvár és Pákozd mellett bányászták (1952–1961 között), a szfalerit-galenites (cink-ólom) ércesedést pedig Pátkán (1964–1972 között). Ezek mellett iparilag nem jelentős, molibdenites kvarcerek is kialakultak.[1]
- Az ingókövek közül a legszebbek az Oroszlán-kő sziklái, a Pandúr-kő, a Meleg-hegy, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatai.
- Ez hazánk egyik olyan területe, ahol a gránit közvetlenül a felszínen vizsgálható.
- Nadap mellett található Magyarország szintezési alappontja.
Barlangjai
szerkesztésA hegységben 15 barlang és egy barlangnak nevezett, mesterséges üreg van.[2]
- A tektonikus barlangok a pázmándi Zsidó-hegynek az andezites sziklafalában alakult Szedres-barlang és a Hasadék-barlang. Ennek a sziklafalnak a törmeléklejtőjében négy álbarlang keletkezett, például az Endrina-barlang és a Maléza-barlang. Az oldalnyomás megszűnte miatt, aprózódással alakult ki a már 1295-ben említett Likas-kő, amely kvarcitban jött létre.
- Mállással nyolc barlang keletkezett az exhumálódott, gyapjúzsákszerű gránittömbökben, a hegység nyugati részén, Pákozd határában. A leglátványosabb a Pandúr-kő öt barlangot, a Kis-barlangot, a Zsivány-barlangot, a Teraszos-barlangot, az Osztott-barlangot és a Háromszájú-barlangot tartalmazó gránitszirtje.
- Mesterséges ürege a löszben kialakított, jelenleg 57 méter hosszúságban bejárható, bekúszható Pákozdvári-barlang.[3]
A leghosszabb barlangok:
- Zsivány-barlang, gránit, Pákozd, 14,5 méter hosszú
- Maléza-barlang, andezitagglomerátum, Pázmánd, 10,3 méter hosszú
A Velencei-hegység 15 természetes keletkezésű barlangjának a hossza 67 méter.
Források
szerkesztés- Anikó-forrás (Pákozd)
- Angelika-forrás (Pákozd)
- Éva-forrás (Sukoró)
Tanösvények
szerkesztés- Gránit-tanösvény (Pákozd)
- Pákozd-Sukorói Arborétum, ahol halászati és tájmúzeum, illetve erdőgazdálkodási tanösvény is működik.
Élővilága
szerkesztés- Északi oldal:
A nagy erdők leggyakoribb fái a kocsánytalan tölgy, a cser 43%, a juhar3%, a közönséges gyertyán 2%. Elegyfák: akác 18%, virágos kőris 3%, fenyő 9%, egyéb 1%).
- Déli oldal:
Kevésbé erdős: völgyek, tisztások, dombhátak, löszfalak, szőlő- és gyümölcsöskertek, nyaralók tagolják. alkalmas a minőségi borok termelésére. A Bence-hegyen szőlőskertek és védett pincesorok találhatóak. A Velencei-tó környéki Borút Egyesület tagjai borpincéikbe várják a látogatókat.[4] A legelterjedtebb szőlőfajták: a zöld veltelini, rajnai rizling, olaszrizling, chardonnay, rizlingszilváni, ezerfürtű és a zweigelt. Egyre többen telepítenek minőségi bor készítésére kiváló hagyományos kékszőlőfajtákat (cabernet sauvignon) és hungarikumokat (zengő[5]). A velencei borvidéken termelt borok 95%-a fehér-, 5%-a vörösbor.[6]
Érdekességek
szerkesztésGombavilága különlegesnek számít Magyarországon, különlegessége a gránit aljzat, ami Magyarországon csak itt és Mórágy mellett fordul elő. A galóca (amanita) fajok tömege található itt.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A magyarországi paleozoikum – Uni-miskolc.hu
- ↑ A szakasz forrása: A Velencei-hegység barlangjai Archiválva 2008. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Geogr.elte.hu
- ↑ Németh Imre – Némethné Katona Judit: Zöld kalandra fel! – Mek.oszk.hu
- ↑ Pályázók 2010 Archiválva 2008. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Itthon.hu
- ↑ Archivált másolat. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
- ↑ Fellendülőben a Velencei borok népszerűsége – Albamag.hu, 2006. március 22.
- ↑ http://fungi.hu/index.php/Velencei-hegys%C3%A9g_gombavil%C3%A1ga[halott link]
Források
szerkesztés- Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
- A Kislexikon.hu Velencei-hegység szócikke [Tiltott forrás?]
- Velencei-hegység és környéke – Útikönyv.hu
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
- Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája
- Velencei-tó
| Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |