Tepic
Tepic a mexikói Nayarit állam fővárosa és legnagyobb települése. 2010-ben lakossága meghaladta a 330 000 főt, de a két községből álló tepici agglomerációban közel 430 000-en éltek.[2]
| Tepic | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Nayarit | ||
| Község | Tepic | ||
| Alapítás éve | 1531 | ||
| Községi elnök | Héctor González Curiel | ||
| Irányítószám | 63000–63528 | ||
| Körzethívószám | 311 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 425 942 fő (2020)[1] | ||
| Agglomeráció | 429 351 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 910–1000 m | ||
| Időzóna | MST (UTC-7) MDT (UTC-6) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 21° 30′, ny. h. 104° 54′21.500000°N 104.900000°WKoordináták: é. sz. 21° 30′, ny. h. 104° 54′21.500000°N 104.900000°W | |||
 Tepic
Pozíció Nayarit térképén
| |||
| Tepic honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tepic témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
szerkesztésFekvése
szerkesztésTepic Mexikó nyugati részén fekszik, a Csendes-óceántól körülbelül 30 km-re, Nayarit állam közepén. A város egy viszonylag sík vidéken terül el (tengerszint feletti magassága valamivel 900 méter fölött van), de keleti és nyugati irányból hegyek veszik körül (a legmagasabb a 2200 m-t is meghaladja), észak és északkelet felé pedig a völgyekkel sűrűn tagolt felszín gyorsan lejt csaknem a tenger szintjéig. Errefelé folyik a város legjelentősebb folyója, a Mololoa is.[3]
Éghajlat
szerkesztésA város éghajlata meleg, nyáron és ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 16,3 és a júliusi 23,4 fok között váltakoznak, a fagy rendkívül ritka. Az évi átlagosan 1240 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 85%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,5 | 33,5 | 34,5 | 38,0 | 35,0 | 39,0 | 37,5 | 38,5 | 35,2 | 39,5 | 36,0 | 36,5 | 39,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 24,6 | 25,6 | 26,8 | 28,7 | 30,0 | 29,2 | 28,2 | 28,2 | 28,0 | 27,8 | 27,1 | 25,3 | 27,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 16,3 | 16,6 | 17,6 | 19,4 | 21,4 | 23,3 | 23,4 | 23,3 | 23,3 | 21,9 | 19,3 | 17,5 | 20,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,0 | 7,6 | 8,4 | 10,1 | 12,9 | 17,4 | 18,5 | 18,5 | 18,5 | 16,0 | 11,5 | 9,7 | 13,1 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 1,5 | −0,4 | 1,0 | 0,0 | 5,5 | 8,0 | 12,5 | 10,0 | 11,0 | 6,0 | 4,0 | 1,5 | −0,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 30 | 10 | 7 | 9 | 9 | 170 | 379 | 286 | 222 | 73 | 18 | 29 | 1240 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség
szerkesztésA település népessége igen gyors ütemben növekszik:[2]
| Év | Lakosság (Tepic város) | Lakosság (Tepici agglomeráció) |
|---|---|---|
| 1990 | 206 967 | 268 185 |
| 1995 | 254 551 | 327 375 |
| 2000 | 265 817 | 342 840 |
| 2005 | 295 204 | 379 296 |
| 2010 | 332 863 | 429 351 |
Története
szerkesztésA környéken régóta jelen voltak már az indián kultúrák, amikor 1526-ban Francisco Cortés de San Buenaventura első spanyolként megérkezett a környékre. Bár az őslakók többsége harc nélkül megadta magát neki, a végleges hódítás csak Nuño de Guzmánnak sikerült, aki 1531-ben az indián Tepic falu közelében megalapította a Villa del Espíritu Santo nevű települést,[5] ami 1532-ben a Santiago de Compostela nevet kapta és Új-Galicia fővárosa lett. 1540-ben azonban Cristóbal de Oñate áthelyezte a kormányzat központját Valle de Coatlánba (ma Compostela), Tepic pedig visszakapta eredeti nevét (Tepique írásmóddal).
A következő évszázadokban lassan gyarapodó város már 1810-ben a függetlenségi harcosok oldalára állt, köszönhetően José María Mercadónak, az ahualulcói papnak, aki novemberben harcok nélkül vonult be Tepicbe, majd december elsején a közeli kikötőbe, San Blasba, ahonnan 36 ágyút küldött Miguel Hidalgo csapatainak.[5] 1811-ben Tepic ciudad (város) rangra emelkedett, majd 1823-ban, a függetlenné vált Mexikó államokra történő osztásakor Jalisco részévé vált.
1857-től Manuel Lozada fegyveres felkelői élén megszerezte a várost és ezután sokáig irányította. 1867-ben a Benito Juárez-kormány Jalisco kantonja helyett katonai kerületté nyilvánította Tepicet és környékét, majd amikor 1885-ben létrejött az önálló Tepic nevű terület, a város ennek székhelye lett. 1917-ben ebből a Tepic nevű területből alakult ki Nayarit állam.
Tepic első vasútvonala 1912-ben nyílt meg, 1916-ban pedig megalakult az első helyi szakszervezet. 1969-ben alakult meg a város egyeteme (melynek jogelődjeit 1930-ban alapították).[6]
Turizmus, látnivalók
szerkesztésTepic műemlékei közül legjelentősebbek a főtéren álló Mária mennybevétele székesegyház, a községi palota, a kormányzati palota, a Cruz de Zacate-templom a hozzá tartozó kolostorral, valamint Juan Escutia és Amado Nervo szülőházai (ma mindkettő múzeum). A Museo Regional de Antropología e Historia egy 17. századi épületben kapott helyet, számos régészeti leletet és történelmi emléket mutat be. A városban található még egy művészeti kiállítás is, ahol Emilia Ortiz helyi festőművész alkotásait tekinthetjük meg.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Instituto Nacional de Estadística y Geografía. (Hozzáférés: 2023. június 27.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ INEGI – Tepic község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ a b Tepic története a város honlapján (spanyol nyelven). [2012. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tepic község (spanyol nyelven). [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)