Saint Kitts és Nevis

szigetország a Karib-térségben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 1.

Saint Christopher és Nevis Államszövetség (angolul: The Federation of Saint Christopher and Nevis) egy karib-tengeri szigetállam. Az ENSZ, a Nemzetközösség és az Amerikai Államok Szervezete tagja.

Saint Christopher és Nevis Államszövetség
Federation of Saint Christopher and Nevis
Saint Kitts és Nevis zászlaja
Saint Kitts és Nevis zászlaja
Saint Kitts és Nevis címere
Saint Kitts és Nevis címere
Nemzeti mottó: Country Above Self
Nemzeti himnusz: O Land of Beauty!

FővárosaBasseterre
é. sz. 17° 18′, ny. h. 62° 44′17.300000°N 62.733333°WKoordináták: é. sz. 17° 18′, ny. h. 62° 44′17.300000°N 62.733333°W
ÁllamformaAlkotmányos monarchia
Vezetők
UralkodóIII. Károly
Főkormányzó (lista)Marcella Liburd
Miniszterelnök (lista)Terrance Drew
Hivatalos nyelvangol
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1983. szeptember 19.

Tagság
Lista
A Nemzetközösség, a CARICOM,
az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint55 345 fő (2017)[1]
Rangsorban218
Becsült55 000 fő (2014. július)
Rangsorban218
Népsűrűség149 fő/km²
GDP2006-os becslés
Összes487 millió dollár (170)
PPP: 671 millió dollár
Egy főre jutó11 741 dollár (45)
PPP: 17 523 dollár
HDI (2004)0,825 (51) – magas
Földrajzi adatok
Terület261 km²
Rangsorban207
Vízelhanyagolható%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemKelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijelKN
Hívószám1-869
Segélyhívó telefonszám911
Internet TLD.kn
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Christopher és Nevis Államszövetség témájú médiaállományokat.

A kettős elnevezés magyarázata az, hogy a sziget korábbi neve San Cristobal (Szent Kristóf) volt, amelyet a 17. században ide települő brit lakosok átvettek Saint Christopher alakban. A Kit vagy Kitt a Christopher egyik becézett alakja volt. A „Saint Kitt's island” (kb. Szent Kristi szigete) név rövidült végül „Saint Kitts”-re.[2] Az állam alkotmányában[3] és kormányzati honlapján[4] is mindkét név szerepel.

 
A szigetek műholdas képe
 
Nevis szigete Saint Kittsről nézve

A Kis-Antillákhoz tartozó, Szélcsendes-szigeteken (Leeward Islands) található St. Kitts (St. Christopher) és Nevis két vulkanikus eredetű, vízben gazdag, hegyes sziget, egymástól 3 km távolságra.

Történelem

szerkesztés

Az európaiak érkezése előtt 500 éven keresztül indiánok lakták a szigetet. Utolsónak a kalinago nép érkezett háromszáz évvel az európaiak előtt. A kalinagók nem akadályozták az európaiak letelepedését Saint Kitts szigetén, míg az európaiak korábbi kísérletei más szigeten úgy végződtek, hogy az indiánok azonnal elpusztították telepeiket.

Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1493-ban, második útján, az indiánok által lakott szigeteket. 1623-ban angol, egy évvel később francia telepesek szállták meg az országot, és kiirtották az őslakosokat. Az angolok gyarmatosították, Franciaország azonban a 18. században elvitatta tőlük és megalapította a fővárost, Basseterre-t. A két sziget és a valamivel távolabbra eső Anguilla szigete egyetlen brit gyarmatként egyesült, majd 1967-ben belső önkormányzatot kapott. Ez viszont utóbbi sziget lakosságának nem tetszett és Anguilla kikiáltotta függetlenségét, ám ekkor Nagy-Britannia beavatkozott és visszaállította rajta a gyarmati kormányzást. St. Christopher – Nevis 1983-ban függetlenné vált.

Bár a két sziget kicsi és csak 2 mérföld (3 km) víz választja el őket, jogi helyzetük különböző volt a 19. század végéig, amikor a britek erővel egyesítették őket Anguilla szigetével. Saint Kitts és Nevis viszonya a mai napig feszült, Nevis lakói azzal vádolják Saint Kitts vezetését, hogy figyelmen kívül hagyja érdekeiket, ezért Nevis önálló államot akar létrehozni.

Államszervezet és közigazgatás

szerkesztés

Alkotmány, államforma

szerkesztés

Saint Kitts és Nevis államformája szövetségi alkotmányos monarchia, perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal és az összes többi nemzetközösségi királysággal. Államfője 2022 óta III. Károly brit király.

Saint Kitts és Nevis két szövetségi államból, illetve alkotmányos országrészből áll, Saint Kittsből és Nevisból. Saint Kittsnek nincs saját végrehajtó vagy törvényhozó testülete, mivel Saint Kitts és Nevis föderatív vezetése látja el a központi sziget (Saint Kitts) vezetését is. Nevisnek külön végrehajtó és törvényhozó testülete van.

2023 májusában, III. Károly király koronázási ünnepsége kapcsán nyilvánította ki a szigetállam azt az igényét, hogy függetlenné válnának a Monarchiától. Bejelentették egyben, hogy tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy váljanak köztársasággá és ne az aktuális brit király legyen az ottani államfő, valamint azt is elvárják, hogy Nagy-Britannia kérjen bocsánatot az országtól a több évszázadon át tartó rabszolga-kereskedelemért.[5] Saint Kitts és Nevis volt ugyanis az első karibi szigetcsoport, ahova a 17. században megérkeztek az angol gyarmatosítók. Az állam mai területét börtönszigetnek használták és rabszolgákat vittek onnan a brit birodalom többi részére. A rabszolgatartást később eltörölték, de az ország így is csak 1983-ban lett független az Egyesült Királyságtól.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

szerkesztés

Az országgyűlés 11, ötévenként választott és 3 vagy 4 megbízott tagból áll. Minden nagykorú állampolgárnak szavazati joga van. Az ország uralkodója a brit király, akit a főkormányzó képvisel a szigeteken. Utóbbi bízza meg a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnököt, aki a parlamentnek felelős kormányt alakít. Nevisnek külön törvényhozó és végrehajtó testülete van.

Miniszterelnökök

szerkesztés

Politikai pártok

szerkesztés

Közigazgatási beosztás

szerkesztés
 

Az országot első szinten 2 állam (Saint Kitts, Nevis), második szinten pedig 14 parókia alkotja:

Sorszám Parókia Terület (km²) Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/km²)
1 Christ Church Nichola Town 18,6 2059 111
2 Saint Anne Sandy Point 12,8 3 140 245
3 Saint George Basseterre 28,7 13 220 461
4 Saint George Gingerland 18,5 2 568 139
5 Saint James Windward 31,1 1836 59
6 Saint John Capisterre 24,8 3 181 128
7 Saint John Figtree 21,3 2 922 137
8 Saint Mary Cayon 15,1 3 374 223
9 Saint Paul Capisterre 13,8 2 460 178
10 Saint Paul Charlestown 3,5 1820 520
11 Saint Peter Basseterre 20,7 3 472 168
12 Saint Thomas Lowland 18,1 2 035 112
13 Saint Thomas Middle Island 24,3 2 332 96
14 Trinity Palmetto Point 15,4 1692 110
St. Kitts és Nevis összesen 269,6 46 111 171

Védelmi rendszer

szerkesztés

Nevis Saint Kitts és Nevis autonómiával rendelkező tartománya, saját törvényhozó testülete, parlamentje és kormánya van. Nevis első számú vezetője a nemzetközösségi királyságok királya, akit az ország főkormányzója képvisel. Saint Kitts és Nevis főkormányzójának Nevis vezetésére saját helyettese van, a Saint Kitts és Nevis-i főkormányzó jelenlegi nevisi helyettese Eustace John. Nevis kormányfője a főminiszter, jelenleg Joseph Parry. Nevis fővárosa Charlestown. Nevist öt parókiára osztják:

  • Saint Paul Charlestown
  • Saint Thomas Lowland
  • Saint George Gingerland
  • Saint James Windward
  • Saint John Figtree

Népesség

szerkesztés

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
51 197
48 355
44 328
43 704
42 294
40 833
43 391
46 934
51 110
55 345
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Általános adatok

szerkesztés

Az országnak a legutóbbi népszámlálás szerint 51 300 lakosa volt. Saint Kitts és Nevis lakossága enyhén fogy. A kivándorlásokat a lakosságszámhoz képest magas születésszám ellensúlyozza. 2006 és 2010 között 1817 ember költözött külföldre, többségük az Egyesült Államokba emigrált.

Legnépesebb települések

szerkesztés
 
Basseterre
St. Kitts és Nevis települései
Rangsor Név Lakosság Körzet
1. Basseterre 12 920 Saint George Basseterre
2. Charlestown 1538 Saint Paul Charlestown
3. Saint Paul's 1183 Saint Paul Capisterre
4. Sadlers 986 Saint John Capisterre
5. Middle Island 887 Saint Thomas Middle Island
6. Tabernacle 789 Saint John Capisterre
7. Cayon 788 Saint Mary Cayon
8. Sandy Point 780 Saint Anne Sandy Point
9. Mansion 690 Christ Church Nichola Town
10. Dieppe Bay 593 Saint John Capisterre
11. Monkey Hill 592 Saint Peter Basseterre
12. Boyd's 591 Trinity Palmetto Point
13. Gingerland 493 Saint George Gingerland
14. Newcastle 492 Saint James Windward
15. Fig Tree 395 Saint John Figtree
16. Cotton Ground 381 Saint Thomas Lowland

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

szerkesztés

Az ország hivatalos nyelve az angol, de elterjedt a pidzsin nyelvek közé tartozó Saint Kitts-i kreol nyelv is.

Az ország etnikai összetétele: fekete (90,4%), mulatt (5%), dél-ázsiai (3%), fehér (1%).

Az ország lakosságának 36%-a anglikán egyház híve. További felekezetek: metodista (32%), katolikus (11%), egyéb (21%).

Szociális rendszer

szerkesztés

Gazdasága

szerkesztés

Általános adatok

szerkesztés

Gazdasági ágazatok

szerkesztés

Mezőgazdaság

szerkesztés

Alapja a mezőgazdaság. Fő kincse a cukornád, így nem véletlen, hogy a főváros legnagyobb ipari létesítménye az északkeleti részen épült cukorgyár. Az ország 58 km hosszú vasútvonalát az üzem ellátására, illetve a cukor, gyapot és a trópusi gyümölcsök kivitelének megkönnyítése érdekében fektették le.

Kereskedelem

szerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatok

szerkesztés

Közlekedés

szerkesztés

Telekommunikáció

szerkesztés
Hívójel prefix V4
ITU zóna 11
CQ zóna 8

Oktatási rendszer

szerkesztés

Kulturális intézmények

szerkesztés

Kulturális világörökség

szerkesztés

A kulturális világörökség része Brimstone Hill Fortress Nemzeti Park.[6] Az egyik legjobb állapotban megmaradt erőd Amerika gyarmatosításának idejéből. Brit hadmérnökök vezetésével rabszolgák építették.

Szólásszabadság

szerkesztés

Az államban erősen korlátozott a szólásszabadság. Szimpla káromkodásért is letartóztathatják az embert, ami miatt később bíróság elé kell állnia.[7]

Művészetek

szerkesztés

Hagyományok, néprajz

szerkesztés

Gasztronómia

szerkesztés

A szigetek jó minőségű talajjal rendelkeznek, így az élelmiszerek nemcsak a halászatból származnak. Fő hozzávalók a konyhán a kecskehús, a hal és a tengergyümölcsei. Saint Kitts és Nevis nemzeti étele egy helyi kecskepörkölt, amelyhez a hús mellé paradicsomot, papayát és kenyérfagyümölcsöt is adnak. A másik közkedvelt étel a pelau, amely baromfihúsból, sertésfarokból és sózott halból készül zöldséges rizzsel és galambborsóval. A konkia nevű fogás hasonlít a mexikói tamaléhoz, de annyiban különbözik tőle, hogy nem tésztába töltik, hanem kukoricaliszttel, reszelt burgonyával, kókuszdióval, tökkel és néhány másik összetevővel keverik össze.

Az édességek viszonylag egyszerűek. Alapanyagaik a guáva, cukor, trópusi gyümölcsök és tamarindusz.

Az italok közül itt is elmaradhatatlan a rum, mint ahogy minden karibi országban. A Brinley Gold Company nevű cég különleges rumot gyárt Saint Kittsen, amit kávéval, mangóval és vaníliával ízesit. A szigetek nemzeti itala viszont nem a rum, hanem a cukornádból párolt Cane Spirits Rothschild nevű pálinka.

Nevis szigetén szokás, hogy a falvak lakói pénteken és szombaton esténként közös főzésekre gyűlnek össze, amely a helyi társasági élet alapvető eleme.

Az országban igen népszerű a krikett; Saint Kitts és Nevis az egyik tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a St Kitts & Nevis Patriots.

  • január 1.: újév
  • január 2.: újév másnapja
  • március/április:húsvét
  • május 1.: a munka ünnepe
  • június: pünkösd
  • június 9.: Reina Királynő születésnapja
  • augusztus 1.: augusztusi fesztivál
  • szeptember 19.: a függetlenség napja
  • december 25.: karácsony
  • Statistics Division of Saint Kitts and Nevis

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Kitts és Nevis témájú médiaállományokat.