Petneházyrét

Budapest városrésze a II. kerületben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 30.

Petneházyrét Budapest egyik városrésze a II. kerületben.

Petneházyrét
Petneházyrét, Remeteszőlős és Nagykovácsi a Nagy-Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly-kilátóból
Petneházyrét, Remeteszőlős és Nagykovácsi a Nagy-Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly-kilátóból
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületII. kerület
Népesség
Teljes népesség127 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Petneházyrét (Budapest II. kerülete)
Petneházyrét
Petneházyrét
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 18° 56′ 41″47.533333°N 18.944722°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 18° 56′ 41″47.533333°N 18.944722°E

Határai: Turistaút a rét északi oldalán Budapest határától – Szép Juhászné út – Üdülő út és a belőle futó turistaút – Budapest határa a rét északi oldalán futó turistaútig – 11209 - 11339/5 helyrajzi számú telkek határvonala. A Nagy-Hárs-hegytől nyugatra található, a Fekete-hegy északi lejtőjéről eredő Kis-Ördög-árok völgyében.

Története

szerkesztés

1847-ben Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője során az addigi „Sonnenwirthswiesen” helyett Petneházy Dávid hajdúkapitány nevét kapta meg, aki a hagyomány szerint Buda visszavívásakor 1686-ban elsőként tűzte ki a magyar zászlót a várfalra. Toperczer Oszkár tudomása szerint Buda ostromát megelőzően, az ostromra készülő egységeket felmentő török seregek próbálták átkarolni, illetve hátba támadni, és egy ilyen, 9000 fős, janicsárokból és szpáhikból álló, Hidegkút felől felbukkanó csapat oldalba támadása és visszaverése fűződik Petneházy Dávid huszárjainak nevéhez; ezért kapta nevét a Petneházyrét.[2] A patak völgyének északi lejtőjét eredetileg legelőnek használták, később lovascentrumot és szállodát alapítottak, északi részén a Fekete-fej lábánál szórványosan kertesházak épültek, a Szépjuhászné út mentén a déli csücskét pedig a közelmúltban elegáns villanegyed foglalta el.

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig