Keresztény Múzeum
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, országos múzeum, amely a Prímási palota második emeletén tekinthető meg. A Keresztény Múzeum működteti a bazilikában található Mindszenty-emlékhelyet, és kiállítóhelyei vannak az Ószeminárium emeletén, ahol a modern műalkotások állandó kiállítását tervezik.
| Keresztény Múzeum | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Esztergom, Magyarország |
| Cím | Mindszenty hercegprímás tér 2. |
| Alapítva | 1875 |
| Megnyílt | 1875. október 12 |
| Elhelyezkedése | |
 Keresztény Múzeum
Pozíció Esztergom térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 51″, k. h. 18° 44′ 05″47.797500°N 18.734833°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 51″, k. h. 18° 44′ 05″47.797500°N 18.734833°E | |
 | |
| A Keresztény Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztény Múzeum témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés| „ | Az érseki képtárnak felállítása Esztergom városában egy olyan közművelődési fontos eseménynek tekinthető, melynek kellő méltánylása egy jobb, értelmesebb s hálásabb korra vár. E kicsiny gyűjtemény roppant áldozatokba került, nemzetünk s országunk javára szellem s culturális fejlődésére visszafolyó állandósított áldása lőn azon múlandó földi jónak, mely az egyháziak kezében még soha nem veszett el nyomtalanul, hanem mindig visszaháramlott a hazára. | ” |
– Maszlaghy Ferenc: Az esztergomi érseki képtár (1876) | ||
A múzeumot Simor János (1813–1891) esztergomi érsek, hercegprímás alapította, amikor a prímási palotában lévő magángyűjteményét intézményesítette, és azt nem a mindenkori érsekre, hanem a főszékesegyházra hagyta. Célja az volt, hogy Esztergomot gazdag kulturális központtá tegye. Figyelemmel kísérte a külföldi árveréseket, művészeknél megrendeléseket tett. A létrejött hatalmas magángyűjteményből 1875. október 12-én nyílt meg a Prímási Kép- és Metszvénytár 206 középkori és 19. századi festménnyel. Ez az ország harmadik nyilvános múzeuma.[1] Simor 1878-ban 42 000 líráért megvásárolta a 60 darabból álló Bertinelli-gyűjteményt. Jelenlegi helyére 1882-ben került a tárlat. A Keresztény Múzeum nevet akkor vette fel, amikor Simor 1887-ben intézményesítette.
Simor halála után a Főszékesegyházra szálltak a műkincsek. A gyűjtemény Csernoch János prímássága alatt jelentősen bővült. Az 1918 decemberében, 1919 januárjában került került Esztergomba az Ipolyi-gyűjtemény Nagyváradról, e mellett adományokból is gyarapodott a múzeum. A II. világháború után a múzeumot nem államosították, de a Balassa Bálint Múzeum igazgatása alá helyezték 1952-ben. A kiállítást 1954-ben újrarendezték, Időszakos kiállítások 1955 óta láthatók. 1982-ben pedig Lékai László bíboros a palota földszintjén három újabb termet rendezett be az időszakos tárlatok számára.[2]
A gyűjtemény
szerkesztésA múzeum gyűjteménye a 13. századtól a 19. századig terjedő időszakból őriz európai és magyarországi műkincseket. Magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák festményei révén az ország harmadik legjelentősebb képtára. A késő középkori és reneszánsz művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki úrkoporsó és M.S. mester passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.
Állandó kiállításai
szerkesztés- magyar, német és osztrák késő gótikus festészet és szobrászat (15.–16. század)
- olasz reneszánsz és barokk festészet (13.–18. század)
- magyar, osztrák és német barokk festészet (17.–18. század)
- németalföldi festészet (15.–16. század)
- falikárpitok (15.–20. század)
- ikongyűjtemény és ortodox fémművesség (16.–20. század)
- az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák, üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12.–20. század)
- Mindszenty-emlékhely