Josef Gočár (Semín, 1880. március 13.Jičín, 1945. szeptember 10.) cseh építész.

Josef Gočár

Született1880. március 13.
Semín
Elhunyt1945. szeptember 10.
Jičín
Sírhely
Nemzetiségecseh
IskoláiPrágai Képzőművészeti Akadémia
Működése
Díjaia francia Becsületrend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Gočár témájú médiaállományokat.

1880-ban született a Pardubicétől nyugatra, az Elba mentén épült Semínben. Édesapja a hívő katolikus Alois Gočár sörfőző volt. A középiskolát Pardubicében, majd Prágában,az Iparművészeti Iskolában tanult — kezdetben magántanulóként Jan Kotěra műtermében, majd professzorának speciális iskolájában. Közben 1916–1919 között a hadseregben szolgált, majd feleségül vette a pardubicei Maria Chladovát (* 1899). Fiuk, Jiří Gočár idővel maga is építész lett. 1911-ben társaival megalapította a Vizuális Művészek Csoportját. Már egyetemistaként vállalt megbízásokat.

1923-ban,[1] mentorának halála után a Prágai Képzőművészeti Akadémia professzorává nevezték ki. 1928-ban őt választották rektorrá, ezt a tisztséget 1931-ig töltötte be. Ezután nyugdíjba vonulásáig (1939-ig) ismét tanárként dolgozott ott, emellett A zlíni Baťa cég foglalkoztatta építészként. 1926-ban a francia becsületrenddel tüntették ki, és ebben az évben a később kettévált Cseh Tudományos és Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta.

Hamvait Vyšehrad temetőjében, a Slavínban helyezték el.

Munkássága

szerkesztés

Pályakezdőként Hradec Královéban közreműködött az úgynevezett sgraffito-házak munkáiban.

1908-ban kilépett Jan Kotěra műterméből és önállósodott. Első saját terve a Krucemburkban, Josef Binko számára épült Vörös villa volt, ezt követte Brnóban a Jarušek-ház. 1909–1910 között készült első nagyobb tervezete, a-i P. Marie templom lépcsőháza Hradec Královében és a jaroměři Wenke áruház. Ugyancsak 1910-ben épült Lázně Bohdanečben az általa tervezett vasbeton víztorony.

1910–1919 között számítjuk kubista korszakát; Pavel Janákkal együtt őt tekintik a rondokubizmus, e sajátosan cseh irányzat megalapítójának.[2] Ekkor készült leghíresebb prágai munkája, a Fekete Madonna ház teljes átépítése.

Az 1920-as évek első felében leginkább a várostervezés kötötte le Hradec Královéban. Fokozatosan kidolgozta a város fejlesztési tervét, ennek részeként a rakpart szabályozásának tervét, a Labská kotlina építkezését, az iskolatömböket, a városközpontot (a mai Ulrich tér környékét). Megtervezte a belváros forgalmát elvezető külső körgyűrűt és a hozzá vezető, zöldövezeti lakónegyedekkel szegélyezett sugárutakat.

Professzorként funkcionalista-konstruktivista szellemben dolgozott. Szigorúan konstruktivista stílusban tervezte az 1925-ös párizsi világkiállítás cseh pavilonját, és ezzel elnyerte a kiállítás Nagydíját.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Josef Gočár című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 228. o.