I. Johanna navarrai királynő

navarrai királynő, francia királyné
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 4.

I. Johanna (Bar-sur-Seine, 1273. január 14.Vincennes, 1305. április 2.) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a Navarrai Királyság utolsó uralkodója volt a Champagne-i házból, I. (Kövér) Henrik (1249–1274) király leánya és utódja. Házassága révén Franciaország királynéja is volt.

I. Johanna

Navarrai király
Uralkodási ideje
1274 1305
ElődjeI. Henrik navarrai király
UtódjaI. Lajos
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Blois
Született1271. január 14.
Bar-sur-Seine[1][2]
Elhunyt1305. április 4. (34 évesen)
Vincennes[1]
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
ÉdesapjaI. Henrik navarrai király
ÉdesanyjaArtois-i Blanka navarrai királyné
Testvére(i)
  • Thomas, 2nd Earl of Lancaster
  • Henry, 3rd Earl of Lancaster
  • Joanes Enríquez Lacarra
  • Tebaldo di Navarra
HázastársaIV. Fülöp francia király
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Johanna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
I. Johanna királynő pecsétje

Életrajza

szerkesztés

Az apja halálakor zavargások törtek ki a királyságban, és fenyegetően lépett fel Navarra két hatalmas szomszédja, Kasztília és León és Aragónia is. I. Johanna édesanyja, a Capeting-dinasztiából származó Artois-i Blanka navarrai királyné (1248–1302), a gyermekével együtt, a francia királyi udvarban keresett menedéket. Joggal remélt segítséget, hiszen rokona volt a francia király, III. (Merész) Fülöp (1245–1285), aki szintén a Capet-házból származott, IX. (Szent) Lajos (1214–1270) királynak a fia. III. Fülöp hadsereget küldve Navarrába, helyreállítatta a rendet a királyságban. (Egyes források a Capet-házat Capeting-házként is említik.)

1284-ben I. Johanna feleségül ment III. Fülöp fiához, Fülöp herceghez (1268–1314), aki a házasságkötéssel 1284-től a felesége haláláig, 1305-ig, I. Fülöp néven Navarra királya lett. A következő évben meghalt III. Fülöp és a fia IV. (Szép) Fülöp néven Franciaország királya (1285–1314) lett. IV. Fülöp a francia történelem egyik legjelentősebb uralkodója.

I. Johanna királynő művészetet és irodalmat kedvelő asszony volt, ő alapította a híres párizsi Collège de Navarre-t, a Navarrai Kollégiumot, de az államügyek intézéséből is kivette részét. 1297-ben kiűzte a Navarrát átmenetileg megszálló kasztíliai és aragóniai sereget, biztosította a királyságnak a belső és a külső békét.

Halála után

szerkesztés

I. Johanna halálakor Johanna és IV. Fülöp legidősebb fia, I. Lajos (1289–1316) lett Navarra királya, aki 1305-től 1316-ig uralkodott (egyidejűleg I. Lajos néven Champagne grófja is.) IV. Fülöp halálakor Franciaország királya lett, ő X. (Civakodó) Lajos király (1314–1316). (Az uralkodó halálakor a champagne-i grófság egyesült Franciaországgal.) I. (X.) Lajos fiát, a pár napot élt csecsemőt a történetírás I. (Utószülött) János francia királyként (1316) és I. János navarrai királyként (1316) tartja számon. Franciaországban a frank eredetű örökösödési szabály, a száli törvény, nem tette lehetővé a leányági trónutódlást. X. Lajos király utóda így az öccse lett, V. (Hosszú) Fülöp (1294–1322), francia király (1316–1322), egyidejűleg II. Fülöp navarrai király. Azonban fiúgyermeket ő sem hagyott maga után, ezért az ő utóda is a testvére lett, az öccse, IV. (Szép) Károly (1294–1328), francia király (1322–1328), egyidejűleg I. Károly néven navarrai király is, vele a Capet–ház főága kihalt. Ekkor léphetett Navarra trónjára I. (X.) Lajos király leánya, Johanna (1311–1349), I. János féltestvér nővére, II. Johanna navarrai királynő (1328–1349).

Egyes források I. Fülöp, I. Lajos, I. János, II. Fülöp, I. Károly és II. Johanna navarrai uralkodókat mint Franciaországi – házi, avagy Francia – házi uralkodókat jelöli. A tény az, hogy ők – I. Lajost és II. Johannát kivéve – kormányzók (helytartók) útján gyakorolták Navarrában az uralmukat, nem látogattak el a királyságba.

További információk

szerkesztés
Előző uralkodó:
I. (Kövér) Henrik
Következő uralkodó:
I. (Civakodó) Lajos