Hont vármegye
Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A vármegye legnagyobb része ma Szlovákiához, kis része Magyarországhoz tartozik.
| Hont vármegye | |||
 | |||
| Az egykori vármegyeháza Ipolyságon (ma városháza) | |||
| |||
| Ország | |||
| Központ | |||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok, németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2633 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Hont vármegye térképe | |||
 | |||
| Hont vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hont vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Névadója és első ispánja Hont-Pázmány nemzetség egyik névadó őse, Hont (Hunt) lovag.[1]
Földrajza
szerkesztésA vármegye területének legnagyobb része hegyes, csak az Ipoly völgyében található síkság. A hegységek az Északi-Kárpátok csoportjai, a Selmecbányai-hegység, az Osztroski-hegység. Északról Bars és Zólyom vármegyék, keletről Nógrád vármegye, délről Esztergom és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék, nyugatról pedig Bars és Esztergom vármegyék határolták.
Történelem
szerkesztésHont vármegye a 11. században vált le a vele szomszédos Nógrád vármegyétől. Az 1300-as évek elején hozzácsatolták a Kis-Hont nevű régiót, amely 1802-ig volt része, akkor egyesült Gömörrel és létrejött Gömör és Kis-Hont vármegye, amelynek székhelye Rimaszombat lett.
1552 és 1685 között a vármegye az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt és a Nógrád szandzsákhoz tartozott.
1920-ban a vármegye északi, nagyobb része Csehszlovákiához került, a déli rész továbbra is Magyarországnál maradt. A Csehszlovákiához tartozó rész 1923-ig önálló megyeként tovább működött, 1923–1928 között Zólyom megyéhez tartozott, 1928 után viszont megszűntek a megyék Szlovákia területén. A Magyarországhoz tartozó rész először tovább működött Nagymaros székhellyel, majd 1923-tól 1938-ig Nógrád és Hont k.e.e. vármegye része volt.
Az első bécsi döntés 1938-ban Hont területének nagy részét Magyarországnak ítélte, ekkor jött létre Bars és Hont k.e.e. vármegye, amely 1945-ig létezett. A Csehszlovákiánál, majd Szlovákiánál maradt rész az 1938-ban az 1928 előtti Zólyom megye helyébe lépő Garam megye része lett.
A második világháború után helyreállt az 1938 előtti országhatár, és a magyarországi rész Nógrád-Hont vármegye része lett, majd nagy része 1950-től Pest megyébe olvadt be.
Közigazgatás
szerkesztésHont vármegye a 20. század elején hat járásra volt felosztva:
- Báti járás, székhelye Bát
- Ipolynyéki járás, székhelye Ipolynyék
- Ipolysági járás, székhelye Ipolyság
- Korponai járás, székhelye Korpona
- Szobi járás, székhelye Szob
- Vámosmikolai járás, székhelye Vámosmikola[2] (1907-ben alakult)
A megyéhez tartozott ezen kívül Korpona rendezett tanácsú város.
Lakosság
szerkesztés1896-ban összesen 132 500 lakosa volt, ebből:
Főispánok 1525-ig[1]
szerkesztés1001 – Hont (Hunt), 1156 – German, 1237 – 1239 - Lukács, 1247 – Márk, 1267 előtt - 1267 – Péter, 1269 – Hedrik, 1275 – 1278 – Demeter, 1291 – 1292 – Bogomér, 1298 – János, 1300 – Kemin curialis comes, első oklevél, 1313 – Péter, 1322 – Márk, 1322 – 1325 – Balázs, 1328 – János, 1329 – 1340 – Miklós, 1340 – 1346 – Moronchuk, 1350 – 1359 – Gilétfi Domonkos, 1375 – Nelepec fia Iván, 1376 – 1385 – Balázs, 1379 – Treutel János, volt szörényi bán, 1389 – Szécsényi Frank és Simon, 1396 – Miklós, 1406 – Tar Lőrinc, 1409 – Gyarmathy László, 1437 körül – Arani Miklós, 1454 – Szécsényi László, 1506 – 1510 – Szoby Mihály,
Alispánok 1525-ig[1]
szerkesztés1325 – Cholnok, 1332 – János, 1343 előtt – Orrós Miklós, 1344 – János, 1347 – 1348 – Pál, 1351 – 1353 – Demeter, 1355 – Imre, 1361 – 1365 – Kürthy Antal, 1367 – Leszenyei Chako Pál, 1369 – Kürthy Antal, 1372 – Mata fia Miklós, 1382 – Bank, 1392 – 1393 – Muslay Jakab, 1404 – Rohman Imre, 1406 – 1407 – Gyallay Pál, 1408 – Koth Miklós, 1410 – Gyallay Pál 1411 – 1413 – Koth Miklós, 1414 – Fejes János és Maróthy János, 1417 – Fejes János és Szudy Zsigmond, 1418 – Szalatnay János, Thury Domonkos, Szudy Zsigmond, 1423 – Kürthy András és Szudy Zsigmond, 1424 – Szekellőy János és Szalatnay Simon, 1426 – Sáffár Tamás és Valkay János, 1427 – M...tha István és Szenterzsébeti Imre, 1427 – Valkay János, 1429 – 1430 – Berneczei Simon, 1431 – Piry Miklós, 1431 – 1432 – Szenterzsébeti Imre, 1434 – Szügyi Orbonáz András, Piry Miklós, 1436 – Csehy Balázs, 1437 – Hathy Ferenc és Libercsey Simon, 1438 – Balasethy Nagy Pál, 1447 – Kéry Benedek, 1448 – Balogi Lökös Simon és Simonyi György, 1450 – Kormos Ambrus, Darasy Péter, Dalyo Mihály, 1451 – Kormos Ambrus, Dersenyey Miklós, Dalyo Mihály, 1454 – 1455 – Szelényi Tamás és Zsembery Gergely, 1457 – Küstössy Zarka Gergely, 1462 – Dalyo Mihály, Csehy Miklós, 1462 – 1464 – Csehy Miklós, Királyfiay Péter, 1464 – Csehy Miklós, Horhy Miklós, 1465 – Csehy Miklós, Palásthy Domonkos, 1465 – 1466 – Maróthy György, 1467 – 1468 – György, Leszenyei Chako Pál, 1467 – 1471 – Deméndy Péter, 1472 – Nyéky Imre, 1473 – Nyéky Imre, Bory Osvald, 1474 – Nyéky Imre, 1475 – Nyéky Imre, Varsányi Benedek, 1478 – Darasy Simon, 1479 – 1484 – Darasy Simon, Csery Miklós, 1484 – Csery Miklós, Maróthy Péter, 1486 – Dalmadi Horváth János, Kürthy Uriel, 1486 – 1490 körül - Dalmadi Horváth János, Leszenyei Chako János, 1491 – Luka György, 1492 – Luka György, Kalonday György, 1493 – Csery Antal, Palásthy Paska János, 1494 – Csery Antal, Palásthy Paska János, Baloghy István, 1495 – Csery Antal, Palásthy Paska János, 1496 – Csery Antal, 1497 – Csery Antal, Baloghy István, Piry Bertalan, 1498 – Palásthy Paska János, 1499 – 1501 – Kalonday György, Teszéry Péter, 1502 – 1503 – Kalonday György, Baloghy István, 1504 – 1510 – Kalonday Péter, Csehy Joakim, Teszéry Péter, 1511 – 1513 – Kóváry Pál, 1516 – Szalatnay Jakab, 1516 – 1522 – Kóváry Pál, Sipeky László, 1523 – 1525 – Kóváry Pál,
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt, Magyar Országos Levéltár, Akadémia Kiadó, Budapest, 1971
- ↑ Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 248. o.
Források
szerkesztés- A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest, 1905, PTE-Klimo Könyvtár online
- A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása; Budapest, 1905, PTE-Klimo Könyvtár online Archiválva 2021. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása, Budapest, 1912, PTE-Klimo Könyvtár online
További információk
szerkesztés- Danis Ferenc 2001: Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig. Fórum Társadalomtudományi Szemle III/2.
- Bars és Hont k.e.e. vármegyék évkönyve, (közzéteszi Dr. Hetényi Rezső alispán) Budapest, Globus, 1943
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939, 24 p.
- P. P. Zgúth - B. Krpelec 1921: Zemepis pre III. ročník hontianskych ľudových škôl. Turč. sv. Martin.
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 1906 online hozzáférés
- Krupecz István 1893: Egy pár rövid észrevétel az "Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében" czímű értekezésre. Budapesti szemle 21/195.
- Kőrösy József 1893: Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében. Budapesti szemle 21/194. [1] [2]
- Pongrácz Lajos 1890-1891: Kivonatok Hontmegye 1848-49. és 1860-61. jegyzőkönyveiből I-II. Selmeczbánya/ Ipolyság.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés- Berkó József balassagyarmati születésű orvos (1807–1857), Hont vármegye tiszteletbeli főorvosa.