Hüllőszerűek

A hüllőszerűek (Sauropsida) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó négylábúak (Tetrapoda) főosztályának egy nagy csoportja. Az emlősszerűekkel (Synapsida) együtt alkotják a magzatburkosok (Amniota) kládját. A hüllőszerűek monofiletikus csoportot, tehát kládot alkotnak. Ide tartoznak a hüllők (Reptilia) és madarak (Aves) osztályai. Ma nagyjából 17 000 fajuk él.

Hüllőszerűek
Evolúciós időszak: késő karbon – holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) és tőkés réce (Anas platyrhynchos).
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Csoport: Hüllőszerűek (Sauropsida) Goodrich, 1916
Kládok
Anapsida Romeriida Diapsida
Hivatkozások
Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hüllőszerűek témájú kategóriát.

A hüllőszerűek fogalma

A Sauropsida kifejezés ma egészen mást jelent, mint megalkotása idején. Thomas Henry Huxley 1863-ban a gerincesek osztályait emlősök, hüllőszerűek és halszerűek csoportosításban képzelte el. A két utóbbinak a Sauropsida és Ichthyopsida nevet adta.

A 20. század elején a dél-afrikai perm Synapsida leletei megmutatták az evolúció átmeneti formáit az emlősök és hüllők között. Ekkor alkották meg a négylábúak két legfontosabb kládját, a hüllőszerűeket és az emlősszerűeket.

A kladisztikus nomenklatúra a Sauropsida kifejezést már arra a csoportra alkalmazza, amely tartalmazza a mai hüllők és madarak egyetlen közös ősétől származó valamennyi élőlényt. Ilyen módon monofiletikus csoport, nem úgy mint például a hüllők osztálya, amely egy rendszertani kompromisszum által szándékosan parafiletikus.

Richard Dawkins a hüllőszerűeket így jellemzi: „a teknősök és a többiek”. A teknősökön kívül ugyanis két, egymással közeli rokonságban álló nagyobb klád alkotja, a Lepidosauromorpha („pikkelyes hüllő alakúak” – gyíkok, felemásgyíkok, kígyók) és a Archosauromorpha („uralkodó hüllő alakúak” – dinoszauruszok, krokodilok, madarak)

Evolúció

Az zártkoponyájú, halántékablak nélküli ősi hüllők két ágra szakadásával alakultak ki. A korai hüllőszerűek zártkoponyájúak maradtak, míg az emlősszerűeknél kialakult az oldalsó halántékablak.

Kladogram

Az alábbi kladogram, amelyet Laurin és Gautier 1996-ban tett közzé, a hüllőszerűek evolúcióját szemlélteti.

Sauropsida

unnamed Anapsida Mesosauridae unnamed Millerettiddae unnamed Lanthanosuchidae unnamed Nyctiphruretia unnamed Pareiasauria Procolophonoidea Teknősök (Testudines) Romeriida Captorhinidae unnamed Protorothyrididae Diapsida Araeoscelidia unnamed Younginiformes Sauria Ichthyopterygia Sauropterygia Lepidosauromorpha Pikkelyes hüllők (Squamata) Felemásgyíkok (Sphenodontia) Archosauromorpha Krokodilok (Crocodylia) Dinoszauruszok (Dinosauria) Madarak (Aves)

Források

• Dawkins, Richard. Az Ős meséje: Zarándoklat az élet hajnalához. Partvonal K. (2006). ISBN 978-963-9644-08-3