Fauna (biológia)
A fauna az állati élet összessége egy adott területen vagy időszakon belül. A kifejezés párja a növényvilágban a flóra.
A zoológusok és az őslénykutatók körében a fauna egy adott időszakra vagy helyre jellemző állatcsoportra utal, mint például a „Sonora-sivatagi fauna” vagy a „Burgess-pala fauna”.
Az őslénykutatók néha a faunális emeletek sorozatára hivatkoznak, ami egy sor hasonló fosszíliát tartalmazó kőzetet jelent.
Az elnevezés a termékenység és a föld római istene Fauna, valamint Faunus és a hozzá kötődő erdei lelkek, a faunok nevéből ered. Mindhárom név a görög Pán istenre és a görög nyelvű panis szóra utal, ami a fauna megfelelője. A fauna olyan könyvet is jelent, ami az állatokat viselkedésük szerint katalogizálja. A szót elsőként Linné használta 1747-ben megjelent Fauna Suecica című művében.
A fauna részei
szerkesztésInfauna
szerkesztésAz infauna olyan víziállatok csoportja, melynek tagjai inkább a vízfenéken élnek, mint a felszínen. A baktériumok és a mikroalgák a fenéken levő üledék hézagaiban élnek. Az infaunális állatok általában ritkábban fordulnak elő a mélyebb vizekben és a parttól távolabbi területeken, ahol a baktériumok rendszerint nagyobb bőségben találhatók meg, elérve a milliméterenkénti egy billió sejtes sűrűséget is. (Az infauna a víz alatti sár alá temetve élő bentosz.)
Makrofauna
szerkesztésA macrofauna a legalább egy milliméteres hosszúságú bentikus vagy talajlakó szervezetek csoportja.
Megafauna
szerkesztésA megafauna tagjai egy bizonyos területhez vagy időszakhoz tartozó nagyobb méretű állatok. Például az ausztrál megafauna.
Meiofauna
szerkesztésA meiofauna tagjai kis méretű tengeri és édesvízi ökoszisztémákban élő bentikus gerinctelenek. A meiofauna taxonómiai csoportosítás helyett pontatlanul definiálja a csoportot a szervezetek mérete folytán, ami nagyobb, mint a mikrofaunában és kisebb, mint a makrofaunában élőké. A meiofauna számára alkalmas környezet lehet a nedves homokszemcsék közötti tér (lásd Mystacocarida). A gyakorlatban ezek a szervezetek képesek sértetlenül átjutni egy 1 milliméteres hálón, és fennakadnak egy 30–45 mikrométeresen,[1] de pontos méreteiket az egyes kutatók eltérő módon határozzák meg. Az, hogy egy szervezet átfér-e egy 1 milliméteres hálón attól is függ, hogy él-e a szűrés idején.
Mezofauna
szerkesztésA mezofauna olyan makroszkópikus talajlakó gerinctelenek csoportja, mint például az ízeltlábúak, a földigiliszták és a nematodák.
Mikrofauna
szerkesztésA mikrofauna tagjai mikroszkopikus vagy nagyon kis állatok (rendszerint ide sorolják a protozoákat és az olyan kis méretű állatokat, mint a rotiferák).
Egyéb
szerkesztésA felsoroltak mellett léteznek egyéb csoportok is, például a madarakat tartalmazó avifauna és a halakat tartalmazó piscifauna (vagy ichthyofauna).
Megállapodás szerinti faunák
szerkesztésKlasszikus faunák
szerkesztés- Carl von Linné. Fauna Suecica. 1746
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ fauna of sandy beaches. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Fauna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.