Bajmok
Bajmok (horvátul: Bajmak, németül: Nagelsdorf, latinul: Baymok) falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.
| Bajmok | |
 | |
| A római katolikus templom és az ortodox templom harangtornya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Község | Szabadka |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1462 |
| Irányítószám | 24210 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Rendszám | SU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7414 fő |
| Népsűrűség | 64,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Terület | 133,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 04″, k. h. 19° 25′ 24″45.967778°N 19.423333°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 04″, k. h. 19° 25′ 24″45.967778°N 19.423333°E | |
| Bajmok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmok témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésMagyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re délnyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban.
Lakossága
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 11 188 | 10 829 | 11 117 | 10 307 | 9586 | 8620 | 8586[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztés| Nemzetiség | Szám | % |
| szerbek | 2900 | 33,77 |
| magyarok | 2450 | 28,53 |
| bunyevácok | 1266 | 14,74 |
| horvátok | 700 | 8,15 |
| jugoszlávok | 454 | 5,28 |
| montenegróiak | 102 | 1,18 |
| németek | 31 | 0,36 |
| macedónok | 14 | 0,16 |
| cigányok | 13 | 0,15 |
| albánok | 13 | 0,15 |
| muzulmánok | 10 | 0,11 |
| szlovének | 7 | 0,08 |
| ruszinok | 4 | 0,04 |
| szlovákok | 3 | 0,03 |
| csehek | 2 | 0,02 |
| románok | 1 | 0,01 |
| egyéb/ismeretlen[2] |
A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox vallásúak.
Története
szerkesztésLakott település már az első században. A kálváriadomb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak az 1. századból, illetve a 4. századból.
1462-ben falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot.
A török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket.
1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban.
A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek.
A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból – Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás – települtek át a faluba.
1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217, ebből:
- 3599 magyar
- 1980 bunyevác
- 1980 német
- 21 szerb
- 8 szlovák
- 10 egyéb
A trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott.
Az 1931-es népszámlálás szerint 11326 lakosa volt, ebből:
- 4597 (40,6%) jugoszláv
- 4276 (37,8%) magyar
- 2347 (20,7%) német
- 79 zsidó
- 16 orosz
A második világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a horvátországi Likából. A délvidéki vérengzéseknek 78 magyar és 2 német nemzetiségű személy esett áldozatul.
Bajmok nemzetiségi arányai újabban az 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból is.
További információk
szerkesztés- Bajmok története Archiválva 2009. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9