Wikipédia

Nemes Nagy Ágnes

(1922–1991) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a DIA posztumusz tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 10.

Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Nemes Nagy Ágnes
A Szép versek című antológiában (Balla Demeter fotója, 1976)
A Szép versek című antológiában (Balla Demeter fotója, 1976)
Élete
Született1922. január 3.
Budapest
Elhunyt1991. augusztus 23.
(69 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiNagy Jolán
Nagy Mihály
HázastársaLengyel Balázs (1944–1958)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet, próza
Első műveKettős világban, 1946
Kitüntetései
Irodalmi díjaiBaumgarten-díj, 1948, József Attila-díj, 1969, Kossuth-díj, 1983
Hatottak ráBabits Mihály
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes Nagy Ágnes témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

Mindvégig szülővárosában élt, s eredeti nevén publikált. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

 
Nemes Nagy Ágnes a Vörösmarty téren az 1989-es Könyvhéten
 
Lakóháza a XII. kerületi Királyhágó utca és Böszörményi út sarkán. 33 éven át szerkesztőségi és baráti összejövetelek rendszeres színhelye volt harmadik emeleti lakása

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. Akkor lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy jelképe lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947–1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom olyan nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.[1][2][3]

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa, 1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára, 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író volt.

Költői életműve terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát, az „Ekhnáton jegyzeteiből”-t.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

 
Nemes Nagy Ágnes sírja Budapesten. Farkasréti temető: 31-2-70. Jovánovics György alkotása

Az 1970-es–1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig négy hónapot töltött az amerikai Iowai Egyetemen, Iowa Cityben, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formájában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.

Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

Hosszú szenvedés után, daganatos betegség következtében hunyt el.[4]

A szerelem úgy viszonylik a szexushoz, mint a tagolt beszéd a makogáshoz. Jellemző nyavalyás korunkra, hogy míg egyfelől kimondja (főképp csak úgy a levegőbe) a nő egyenjogúsítását, másfelől ezt is nemi regresszióra használja fel. Szerelempárti vagyok. Hogy mi a különbség a szerelem nemisége és a puszta nemiség közt, azt annak, aki nem tudja, úgyis hiába magyaráznám. Ha angyaloknak nyelvén szólnék is, akkor sem értené. Az a különbség, ami a marharépa és a manna, a rossz vers és a jó vers között.
– Nemes Nagy Ágnes[5]

1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a holokauszt idején zsidókat mentettek.[6][7]

Bodzavirág című versének megzenésített változata fontos szerepet játszik Deák Kristóf Oscar-díjas filmjében, a Mindenkiben.

Emlékezete

szerkesztés
 
Emléktábla a ház falán

1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.

1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, Fekete Géza Dezső szobrászművész alkotását.[8]

2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 5. szám alatti ház falán.

2021 óta nevét viseli a 474440 Nemesnagyágnes kisbolygó.[9]

Művei

szerkesztés

1991-ig

szerkesztés
  • Kettős világban. Versek; Új Hold, Bp., 1946
  • Szárazvillám. Versek és műfordítások; Magvető, Bp., 1957
  • Ki ette meg a málnát?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz J. Micurka, K. Plecsinta, N. Zamfir; Ifjúsági, Bukarest, 1957
  • Barátaink a ház körül; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Fritz Baumgarten; Abel und Müller, Leipzig, 1961
  • Jóreggelt, gyerekek; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Győrffy Anna; Móra, Bp., 1962
  • Az aranyecset. Keleti mese; ill. Lukáts Kató; Móra, Bp., 1962
  • Vándorévek; Magvető, Bp., 1964
  • Lila fecske; ill. Szántó Piroska; Móra, Bp., 1965
  • Napforduló; Magvető, Bp., 1967
  • Nyúlanyó húsvétja; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Reich Károly; Móra, Bp., 1968
  • A lovak és az angyalok. Válogatott versek; Magvető, Bp., 1969
  • A lovak és az angyalok; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1973
  • Mit látunk az utcán?; vers Nemes Nagy Ágnes, rajz Szecskó Tamás; Móra, Bp., 1974
  • 64 hattyú. Tanulmányok; Magvető, Bp., 1975
  • Mennyi minden; ill. Hincz Gyula; Móra, Bp., 1975 (gyermekversek)
  • Bors néni könyve; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1978
  • Szökőkút; ill. Pásztor Gábor; Móra, Bp., 1979
  • Éjszakai tölgyfa; Békés m. Könyvtár, Békéscsaba, 1979
  • Egy pályaudvar átalakítása (versek), 1980
  • Között. Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1981
  • Metszetek. Esszék, tanulmányok; Magvető, Bp., 1982
  • A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról; Magvető, Bp., 1984
  • A Föld emlékei. Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1986
  • Látkép, gesztenyefával. Esszék; Magvető, Bp., 1987
  • Felicián vagy A tölgyfák tánca. Nemzetközi képeskönyv; ill. Heinzelmann Emma; Móra, Bp., 1987
  • Szőke bikkfák. Verselemzések; Móra, Bp., 1988 (Diákkönyvtár)
  • Szó és szótlanság; Magvető, Bp., 1989

1991 után

szerkesztés
  • A magasság vágya. Összegyűjtött esszék 2.; szerk. Székely Sz. Magdolna; Magvető, Bp., 1992
  • Amerikai napló. Iowa, 1979; sajtó alá rend. Lengyel Balázs; Századvég, Bp., 1993
  • Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei; szöveggond., utószó Lengyel Balázs; Osiris-Századvég, Bp., 1995 (Osiris klasszikusok)
  • Nemes Nagy Ágnes levelesládája. Válogatott levelezésének kis gyűjteménye; sajtó alá rend., szerk. Lengyel Balázs; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1995 (Bibliotheca Hungarica)
  • Nemes Nagy Ágnes–Lengyel Balázs: A tünékeny alma; Jelenkor, Pécs, 1995 (Élő irodalom sorozat)
  • Nemes Nagy Ágnes válogatott versei; szerk., utószó Lengyel Balázs; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar költészet kincsestára)
  • A gondolj-rám-virág; Osiris, Bp., 1999
  • Sampusz a fekete krampusz; ill. Füzesi Zsuzsa; General Press, Bp., 2003
  • Az élők mértana. Prózai írások; szerk., utószó Honti Mária; Osiris, Bp., 2004 (Osiris klasszikusok)
  • Egy ezüstnyárfát adj nekem. Válogatott versek; Paál Zsuzsanna képeivel; magánkiadás, Bp., 2004
  • Rejtély és ráció. Nemes Nagy Ágnes verskéziratai és rajzai; vál., szerk. Kemény Aranka, előszó Székely Magda; PIM, Bp., 2004
  • Az öt fenyő; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2005 (Tiszatáj könyvek)
  • 51 vers / 51 poems; angolra ford. Peter Zollman; Maecenas, Bp., 2007
  • Felicián vagy A tölgyfák tánca; Akadémiai, Bp., 2010 (Mesetárs)
  • Bors néni könyve; ill. Keresztes Dóra; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2012
  • Magyarul és világul; szöveggond., jegyz. Lengyel Balázs, Ferencz Győző; Helikon, Bp., 2014
  • Az aranyecset. Keleti mese; ill. Schall Eszter; 3. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 2015
  • Barátaink a ház körül; ill. Szalma Edit; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015
  • Jó reggelt, gyerekek!; ill. Szalma Edit; 5. felújított kiad.; Móra, Bp., 2015
  • Összegyűjtött versek; szerk., szöveggond., jegyz., utószó Ferencz Győző; Jelenkor, Bp., 2016
  • „Láthatatlan selyemsál a számon”. Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs leveleiből; összegyűjt., sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila, Pataky Adrienn, Tüskés Anna; Gondolat, Bp., 2019
  • A gyufaskatulyától Prométheuszig. Összegyűjtött interjúk és beszélgetések; szerk., szöveggond., jegyz., utószó Nemeskéri Luca és Lénárt Tamás; Jelenkor, Bp., 2019
  • Kósza varjak; ill. Szegedi Katalin; Móra, Bp., 2019
  • Szorongatott idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Plocz Alaine, Mészöly Miklós levelezése, 1955–1997; sajtó alá rend., jegyz., utószó Hernádi Mária és Urbanik Tímea; Jelenkor, Bp., 2021
  • "Maszk nem takarta már"; vál. Ferencz Győző; Jelenkor, Bp., 2022
  • A névtelenek senkiföldje. Összegyűjtött tanulmányok, esszék; szerk., utószó Ferencz Győző, szöveggond., jegyz. Szlukovényi Katalin; Jelenkor, Bp., 2022
  • Szilánkos fényjelek. Válogatott írások; vál., szöveggond. Ferencz Győző; Jelenkor, Bp., 2022

Idegen nyelven

szerkesztés
  • Selected poems; bev., angolra ford. Bruce Berlind, előszó Nemes Nagy Ágnes; University of Iowa, Iowa City, 1980 (Iowa translations)
  • Dennoch schauen. Gedichte; szerk., németre ford. Paul Kárpáti, közrem. Franz Fühmann; Insel, Leipzig, 1986 (Insel-Bücherei)
  • Solstizio; olaszra ford. Dallos Marinka, Jole Tognelli; Empiria, Roma, 1988 (Poetidiana)
  • Between. Selected poems of Ágnes Nemes Nagy; vál. Lengyel Balázs, angolra ford. Hugh Maxton, bev. Nemes Nagy Ágnes, ford. Szöllősy Judit E.; Corvina–Dedalus, Bp.–Dublin, 1988
  • Ágnes Nemes Nagy on poetry, a Hungarian perspective; szerk. Ferencz Győző, John Hobbs, angolra ford. Hámori Mónika; Mellen, Lewiston–Queenston–Lampeter, 1998
  • Ekhnáton az égben. Versek és esszék / Achnaton v nebi. Básne a eseje; vál., ford. szlovákra Oldřich Kníchal; Pont, Bp., 1999 (Conflux)
  • El reverso de la luz. Cuatro poetas húngaros. Selección de poemas de László Kálnoky, Ágnes Nemes Nagy, János Pilinszky, Sándor Weöres; vál. Székács Vera, spanyolra ford. Rodrigo Escobar Holguín, Székács Vera; Universidad Nacional de Colombia–Orpheusz, Bogota–Bp., 1999

Műfordításai

szerkesztés

Díjai

szerkesztés
  • Baumgarten-díj (1948)
  • József Attila-díj (1969)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
  • Kossuth-díj (1983)
  • Az Év Könyve Jutalom (1985)
  • Világ Igaza-kitüntetés (1998, posztumusz) (Lengyel Balázzsal közösen)
  • Az Oscar-díjas Mindenki rövidfilm zárójelenetében a Tavaszi felhők című versének megzenésítése hangzik el (2015-ben készült, Oscar-díjas 2017-ben)

Források

szerkesztés
  • Poszler György: Objektív líra – szubjektív mítosz. In: P. Gy.: Ars poetica – ars teoretica. Válogatott tanulmányok. Magvető, Bp., 2006, 907-936.
  • Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. In: S. G.: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas Könyvkiadó, Bp., 1998, 11-132.
  • Domokos Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Nap Kiadó, 2004, 74-80.
  • Petőcz András: Ház a hegyoldalon, jegyzet Nemes Nagy Ágnes verséről, in: Idegenként Európában, Budapest, 1997.
  • Visky András: Nyelv és Isten-élmény. Nemes Nagy Ágnes és a protestáns retorikai hagyomány. In Korunk, 2003/3., 116-121.
  • Honti Mária: "Óhajtozás Isten után." A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben (1. rész). In: Irodalomismeret, 1998/3-4., 60-68.
  • Honti Mária: "Óhajtozás Isten után." A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben (2. rész). In: Irodalomismeret, 1999/1-2., 131-139.
  • Irodalmi maraton a 20 éves Újhold-Évkönyv tiszteletére, 2006. május 12., PIM

Verselemzések

szerkesztés
  • Hernádi Mária: "És lélegeztek mindaketten" Nemes Nagy Ágnes: Éjszakai Tölgyfa. In: Tiszatáj, 2005/2., diákmelléklet, 1-20.[10]
  • Honti Mária: A "tűnődő pallos" (I). Nemes Nagy Ágnes Három történet-éről. In: Holmi, 2000/3., 294-307.
  • Honti Mária: A "tűnődő pallos" (II). Nemes Nagy Ágnes Három történet-éről. In: Holmi, 2000/4., 423-437.
  • Lengyel Balázs: Egy poétikai módszer alakulása. Nemes Nagy Ágnes: Balaton. In: L. B.: Két sorsforduló. Válogatott esszék. Balassi Kiadó, Bp., 1998, 208-211.
  • Márványi Judit: A "Ház a hegyoldalon" Nemes Nagy Ágnes mitológiájában. In: Orpheus, 1995 tél/1996 tavasz, 97-108.
  • Tamás Ferenc: "Ettél citromalmát?" Nemes Nagy Ágnes verséről. In: Kortárs, 2000/4., 93-98.

Bibliográfia

szerkesztés
  • Zimáné Lengyel Vera: Nemes Nagy Ágnes válogatott bibliográfiája. Új Kilátó Irodalompártoló Egyesület, Bp.
  • Buda Attila szakirodalom-jegyzéke (Digitális Irodalmi Akadémia)
  • Urbán Péter: Szakirodalmi bibliográfia és említési mutató Nemes Nagy Ágnes verseihez. ItK, 2008/5–6., 700–740.

Róla szóló irodalom

szerkesztés

Nemes Nagy Ágnes profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

Monográfiák

szerkesztés
  • Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. In: S. G.: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas Könyvkiadó, Bp., 1998, 11–132.
  • Hernádi Mária: Egy találkozás története. Ontológiai dialogicitás Nemes Nagy Ágnes költészetében. Fiatal Filológusok Füzetei, Szeged, 2005
  • Lengyel Valéria: Elfordított látóhatár. A poétikai tér Nemes Nagy Ágnes költészetében; L'Harmattan, Bp., 2015
  • Z. Urbán Péter: Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében; Ráció, Bp., 2015 (Művek, értelmezések, elméletek)

Emlékezések Nemes Nagy Ágnesre, interjúsorozat és virtuális kiállítás a PIMmédián[1]

szerkesztés
  • Lengyel Balázs emlékezése[2]
  • Rába György emlékezése[3]
  • Lator László emlékezése, kérdezi Kelevéz Ágnes[4] [5]
  • Domokos Mátyás emlékezése[6]
  • Székely Magda emlékezése[7]
  • Gergely Ágnes emlékezése[8]
  • Takács Zsuzsa emlékezése, kérdezi Kelevéz Ágnes[9]
  • Ferencz Győző emlékezése, kérdezi Kelevéz Ágnes[10]
  • Balassa Péter sírbeszéde Nemes Nagy Ágnes temetésén[11]
  • Mészöly Miklós sírbeszéde Nemes Nagy Ágnes temetésén[12]

Egyéb

szerkesztés
  • Nemes Nagy Ágnes utolsó interjúja, kérdezi Kelevéz Ágnes[13]
  • Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes; vál., szerk., összeáll. Domokos Mátyás, Lengyel Balázs; Nap, Bp., 1996 (In memoriam)
  • Horváth Kornélia: Tűhegyen. Versértelmezések a későmodernség magyar lírája köréből. József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Petri György; Krónika Nova, Bp., 1999
  • Bozók Ferenc: Nemes Nagy Ágnes Budapestje; in: Lyukasóra folyóirat, 2011/2.
  • Hernádi Mária: A névre szóló állomás. Nemes Nagy Ágnes prózakölteményei; Szent István Társulat, Bp., 2012
  • Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013
  • Nemes Nagy Ágnes arcai; szerk. Rózsássy Barbara; Orpheusz, Bp., 2013
  • „…mi szépség volt s csoda”. Az Újhold folyóirat köre – tanulmányok és szövegközlések; összeáll. és szerk. Buda Attila, Nemeskéri Luca, Pataky Adrienn; Ráció, Bp., 2015
  • Leírás és értelmezés. Újholdas szerzők a hagyománnyá válás közben; összeáll. és szerk. Buda Attila, Nemeskéri Luca, Pataky Adrienn; Ráció, Bp., 2016

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Sárközy Péter Magyar irodalom Olaszországban Archiválva 2015. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; kortarsonline.hu 2002. június
  2. ↑ Sárközy Péter Róma, Róma, Róma, Róma 12. oldal; 2006/4
  3. ↑ Lengyel Balázs Két Róma - Emlékezés, 1948–1993 1993–94
  4. ↑ Hulej Emese: Egyszerre fényben s vaksötétben. noklapja.hu. Nők Lapja, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  5. ↑ Nemes Nagy Ágnes hagyatékából
  6. ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  7. ↑ Honti Mária: Nemes Nagy Ágnes életrajza. pim.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  8. ↑ Munkáimból: Közösségi megbízásra és magán megrendelésre készült munkák / works made for communal and private comission:. feketegezadezso.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  9. ↑ (2021. szeptember 2.) WGSBN Bulletin 1, #7 (angol nyelven) (PDF) 1 (7), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.) 
  10. ↑ "És lélegeztek mindaketten" - EPA. [2006. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 16.)

További információk

szerkesztés
 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nemes Nagy Ágnes témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemes_Nagy_Ágnes&oldid=27437414”