Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem (röviden: ME, angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon. Az intézmény valódi universitasként, nyolc karon széles képzési területet kínál: földtudományi, anyagtudományi, gépész és informatikai, jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi képzésben részesülhetnek az ide jelentkezők, és közel száz tanszék található az egyetemen. Miskolcon az Egyetemváros campusán folynak képzések, illetve 2017-től az Ózdon és Sátoraljaújhelyen található egyetemi kihelyezett tagozatokon. Az Egyetemváros egy 85 hektáron elterülő campus, ahol az egyetemi karok épületei találhatók egy helyen, továbbá a hallgatókat kiszolgáló egységek, úgymint a kollégiumok, a sportcsarnok, az uszoda, boltok és szórakozóhelyek. A Miskolci Egyetem a Selmeci Akadémia első számú jogutódjaként részt vesz a selmeci diákhagyományok gyakorlásában, amely 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség magyarországi jegyzékére.

Miskolci Egyetem
Az egyetem főbejárata
Alapítva	1949 (75 éve) Jogelődje, a Selmeci Akadémia 1735-ben (289 éve) alapult.
Rövid név	ME
Hely	Magyarország, Miskolc
Típus	magán
Campus területe	85 hektár
Oktatók száma	536 fő (2015)
Hallgatói létszám	10 263 fő (2023)
Rektor	Horváth Zita
OM-azonosító	FI87515
Tagság	EUA, Erasmus, CEEPUS, Campus Mundi
Elérhetőség
Cím	3515 Miskolc-Egyetemváros
Elhelyezkedése
Miskolci Egyetem Pozíció Miskolc belső részének térképén
é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 20° 45′ 58″48.079166666667, 20.766111111111
A Miskolci Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Egyetem témájú médiaállományokat.

Jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati akadémia, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. A trianoni békeszerződés után Selmecbányáról először Sopronba költöztették az akadémiát. Az 1949. évi XXIII. törvényé rendelte el Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítését, az egyetemi oktatás először a soproni bánya- és kohómérnöki karon és az újonnan alapított gépészmérnöki karon indult. A mai egyetemi campust 1950-ben kezdték el építeni. Az egyetem képzési területe az 1980-as években kezdett kiszélesedni, ekkor indult újra a városban korábban már jelen lévő jogászképzés, később pedig a közgazdászképzés. Az egyetem 1990 óta Miskolci Egyetem néven működik. 2000-ben a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola az egyetem kara lett, később 2013-ban kivált belőle. 2020. augusztus 1-jével az egyetem fenntartója egy állam által létrehozott vagyonkezelői alapítvány lett.

1999-ben Miskolc városa Pro Urbe kitüntető címet adományozott az egyetemnek. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008-ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat, 2010-ben pedig Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott. A Minőség-Innováció 2018-as pályázatában, az oktatási szférában működő szervezetek kategóriában Nemzeti Díjnyertes lett. A QS EECA University Rankings 2021-ben az 1001–1200. helyre rangsorolta az egyetemet világszinten, a 123. helyre a feltörekvő európai és közép-ázsiai régióban, a világon gépészmérnök-képzése pedig a 451–500. helyet foglalja el. 2024-ben újabb felsőoktatási ranglistára került föl az egyetem: a világ mintegy 1200 vezető felsőoktatási intézményének teljesítményét húsz mutató alapján értékelő RUR World University Rankings rangsorában a 738. helyre került.

Elhelyezkedése

Az Egyetemváros parkja

A Miskolci Egyetem épületeinek többsége Miskolcon, a Dudujka-völgyben fekvő Egyetemváros városrészben helyezkednek el, kb. 85 hektár területen. A campuson az egyetemi karok épületein kívül kollégiumok, étterem, könyvtár, szórakozóhelyek és sportkomplexumok találhatóak. Az Egyetemvárost 6 helyi autóbuszvonal köti össze a város többi részével. Az egyetem nem minden egysége helyezkedik el az Egyetemvárosban, a Bartók Béla Zeneművészeti Kar, a belvárosban, a Zenepalotában működik. Az egyetemnek két kihelyezett tagozata van Ózdon és Sátoraljaújhelyen, a képzéseket Ózdon a Tiszti Kaszinóban és a Digitális Erőműben, Sátoraljaújhelyen a Kossuth Lajos Gimnázium épületében található Sátoraljaújhelyi Közösségi Felsőoktatási Központban tartják. A Miskolci Egyetemen működik a Konfuciusz Intézet és a Finn Köztársaság tiszteletbeli konzulátusa.

Története

Névváltozatok

Időszak Név 1949–1952 Nehézipari Műszaki Egyetem 1952–1953 Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem 1953–1990 Nehézipari Műszaki Egyetem 1990– Miskolci Egyetem

Bányászati-kohászati Tanintézet

Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán, 1735-ben III. Károly által alapított bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule), ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket (Freibergben 1765-től, Berlinben 1770-től, Szentpéterváron 1773-tól). Mária Terézia 1762-ben akadémiai intézménnyé szervezte az iskolát (Bergakademie). 1846-tól erdészképzés is folyt az akadémián.

A selmeci iskola példaként szolgált a későbbiekben alakult európai műszaki főiskolák létrehozásánál. A Párizsi Műszaki Egyetem 1794-ben a selmeci laboroktatás alapján szervezte meg a sajátját. A selmeci professzorok közreműködésével alapították meg Selmecbányától nem messze – Szklenón – a világ első nemzetközi műszaki egyesületét, amelyben 14 ország képviseltette magát.

1848–1850 között szünetelt az oktatás, mivel a magyar szabadságharc alatt a diákok beálltak Kossuth seregébe. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után az oktatás nyelve az addigi német helyett a magyar lett, s az intézmény neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémiára változott. 1919-ben, miután Magyarország elveszítette Selmecbányát, az intézmény Sopronba települt át, ahol Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola néven működött, majd az 1934-ben szervezett Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karává vált.

Evangélikus Jogakadémia

Bár közvetlen jogelőd intézménynek nem tekinthető, ám a Miskolci Egyetem és a Magyarországi Evangélikus Egyház az Állam- és Jogtudományi Kart, mint szellemi örökösét ismeri el a Miskolcon 1919–1949 között működő evangélikus jogakadémiának. Az intézmény az 1667-ben Eperjesen megalakult Eperjesi Collegium, majd Eperjesi Evangélikus Jogakadémia jogutódjaként, annak a trianoni békediktátum során a „Tarca-parti Athén”-ból kikényszerített elköltözésével alakult újjá Miskolcon, a Tiszai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület Miskolczi Jogakadémiája néven. Az intézmény Miskolc város első felsőoktatási intézményének tekinthető, amely működése 30 éve alatt a városháza saroképületében, illetve a Zenepalotában székelt. Az egyházi közép- és felsőoktatási intézmények kommunista hatalomátvétel utáni sorsa nem kerülhette el a miskolci jogakadémiát sem, amely 1949-ben, a kecskeméti református testvérintézményével egy időben megszűnt.

Nehézipari Műszaki Egyetem

Az Országgyűlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Műszaki Egyetemet három karral, Kohómérnöki, Bányamérnöki és Gépészmérnöki Karral. A tanítás 1949. szeptember 18-án kezdődött a mai Földes Ferenc Gimnázium épületében. Az új egyetem épületeit 1950-ben kezdték el építeni Miskolcon, az építkezésen politikai elítéltek is dolgoztak, úgymint Határ Győző vagy Cziffra György. 1952-től az egyetem Rákosi Mátyás nevét viselte. 1953-ban Nagy Imre, a Minisztertanács Elnöke rendeletileg minden intézménytől elvette az akkor élő személyek nevét, ezért az egyetem nevét átkeresztelték Nehézipari Műszaki Egyetemre, elhagyva a Rákosi Mátyás nevet. 1952-ben befejeződött a kohászképzés átköltözése Miskolcra, míg a bányamérnök-képzésben az 1952 és 1957 közötti átmeneti időszakban az alsóbb évfolyamok Miskolcon, a felsőbbek Sopronban tanultak, végül a Bányamérnöki Kar valamennyi tanszékét Miskolcra költöztették. A Sopronban maradt tanszékekből jött létre az Erdészeti és Faipari Egyetem, amelyből később kialakult a mai Soproni Egyetem. 1969-ben az egyetem része lett a dunaújvárosi, főiskolai rangot kapott Felsőfokú Kohóipari Technikum, Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar néven. 1970-ben hasonló módon a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolát is az egyetemhez csatolták, főiskolai karként. A kazincbarcikai intézményt 1985-ben megszüntették és beolvasztották az egyetemi struktúrába, oktatóinak jelentős része az egyetemi tanszékeken (kémia, automatizálás) folytatta tevékenységét. A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara 2000-ben levált az intézményről, ma Dunaújvárosi Egyetem néven működik.

Átalakulás, Miskolci Egyetem

Az 1980-as évektől kezdődően a korábban kizárólag nehézipari képzést folytató egyetem profilja bővült, 1981-ben jogi intézet (1983-tól kar), 1987-ben gazdaságtudományi kar jött létre. Ennek megfelelően a régi, nehézipari jellegre utaló elnevezést is megváltoztatták, 1990-től Miskolci Egyetemnek hívják az intézményt. 1992-ben megindult a bölcsészképzés is, 1997-ben pedig csatlakozott az egyetemhez az 1904-es alapítású Városi Zeneiskolában működő, budapesti székhelyű Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző miskolci tagozata, amelyet Bartók Béla Zeneművészeti Intézetként 1997. július 1-én integrálták a Miskolci Egyetemhez (2021-től Bartók Béla Zeneművészeti Kar). 2000-ben az egyetemhez csatolták a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, majd az intézmény 2013-ban a levált az egyetemről. 2001-ben létesült az egyetem Társadalomkutató Kihelyezett Központja Sajópálfalán annak érdekében, hogy a társadalomtudományi képzés keretében olyan kutatásokat végezzenek, ami a község és a régió fejlődését szolgálja, a központ egészen 2009-ig működött, amikor az önkormányzat és az egyetem megszüntették az együttműködésüket. 2001-ben alapították az Egészségtudományi Intézetet, amely 2009-ben Egészségtudományi Kar lett.

Az egyetemen jelenleg száznál több tanszék működik, mintegy 850 oktatója és több mint tízezer hallgatója van.

Az egyetem miskolci működésének 60., a jogelőd akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 8-án mutatták be Csemiczky Miklós Carmina universitatis című zeneművét. A bemutatón a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara és a Miskolci Bartók Kórus működött közre, Török Géza vezényelt, a szóló szólamokat Fekete Attila tenor és Szüle Tamás basszus énekelte. A partitúra ajánlása így szól: „Alma Mater florat!” Azaz: „Virágozzék az Egyetem!” E virágzáshoz szeretne hozzájárulni (a maga szerény eszközeit tekintve, ha csak kis mértékben is) ez a – selmeci dalokra épülő – lírai kantáta, melyet tisztelettel ajánlok az Egyetem ifjúságának és tanárainak.

2012-től kínai nyelvoktatás kezdődött az egyetemen az ELTE Konfuciusz Intézetének szakmai támogatásával 2013. októberétől megnyílt az ország harmadik Konfuciusz Intézete a Miskolci Egyetemen a Konfuciusz Intézetek Globális Központja (HANBAN), a Pekingi Vegyipari Egyetem és a Wanhua-BorsodChem Zrt. cégcsoport támogatásával.

2019. augusztus 1-jétől a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnázium fenntartója a Miskolci Egyetem lett. 2024 szeptemberétől a miskolci Földes Ferenc Gimnázium is az egyetem fenntartásába került.

Az egyetem rektorai

• 1949–1950: Szádeczky-Kardoss Elemér
• 1950–1961: Sályi István
• 1961–1972: Zambó János
• 1972–1978: Simon Sándor
• 1978–1986: Czibere Tibor
• 1986–1994: Kovács Ferenc
• 1994–1997: Farkas Ottó
• 1997–2006: Besenyei Lajos
• 2006–2013: Patkó Gyula
• 2013–2020: Torma András
• 2020- : Horváth Zita

Karok és képzések

Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar (MFK)

• Alapszakok
  • Műszaki földtudományi
  • Környezetmérnöki
  • Földrajz
• Mesterszak
  • Bánya- és geotechnikai mérnöki
  • Előkészítés-technikai mérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Földtudományi mérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Geográfus
  • Hidrogeológus mérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Környezetmérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Olaj- és gázmérnöki
  • Szénhidrogén-kutató földtudományi mérnöki (angol nyelven)
  • Olajmérnöki (angol nyelven)
• Szakirányú továbbképzési szakok
  • Földgázellátási szakmérnöki
  • Geotermikus szakmérnöki
  • Hévízkészlet-gazdálkodási
  • Hidrogeológia
  • Hulladékkezelési és -hasznosítási
  • Mélyfúrási szakmérnöki
  • Olajmérnöki

Anyag- és Vegyészmérnöki Kar (AVK)

• Alapképzési szakok
  • Anyagmérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Vegyészmérnöki
• Mesterképzési szakok
  • Anyagmérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Kohómérnöki (magyar és angol nyelven)
  • Mérnöktanár
• Szakirányú továbbképzési szakok
  • Műszaki környezeti szakmérnök

Gépészmérnöki és Informatikai Kar (GÉIK)

• Alapképzési szakok
  • Energetikai mérnöki
  • Gazdaságinformatikus
  • Gépészmérnöki
  • Ipari termék- és formatervező mérnök
  • Járműmérnöki
  • Logisztikai mérnöki
  • Mechatronikai mérnöki
  • Mérnökinformatikus
  • Műszaki menedzser
  • Programtervező informatikus
  • Üzemmérnök-informatikus
  • Villamosmérnöki
• Mesterképzési szakok
  • Energetikai mérnöki
  • Gépészmérnöki (CAD/CAM szakirányon magyar és angol nyelven)
  • Logisztikai mérnöki
  • Mechatronikai mérnöki
  • Mérnökinformatikus (magyar és angol nyelven)
  • Villamosmérnöki
• Szakirányú továbbképzési szakok
  • Abroncsgyártó technológiai
  • Beszerzési és elosztási logisztikai
  • Gépipari mechatronikai karbantartó szakmérnök
  • Hidraulika-pneumatika
  • Lean folyamatfejlesztő specialista
  • Lean folyamatfejlesztő szakmérnök
  • Logisztikai informatikai
  • Logisztikai üzemeltető
  • Nemzetközi hegesztő
  • Számítógépes tervezés és gyártás
  • Termelési logisztikai
• Felsőoktatási szakképzések
  • Mérnökinformatikus

Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK)

• Alapképzési szakok
  • Igazságügyi igazgatási
  • Munkaügyi és társadalombiztosítási
• Osztatlan képzések
  • Jogász
• Mesterképzési szakok
  • Kriminológia
  • Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (angol nyelvű LLM képzés)
  • Európai és nemzetközi üzleti jog
• Szakirányú továbbképzési szakok
  • Adatvédelmi szakjogász
  • Adatvédelmi szaktanácsadó
  • Adójogi szakjogász
  • Általános és igazságügyi mediátor (közvetítő) (Miskolcon magyar és angol nyelven, Budapesten magyar nyelven)
  • Biztosítási szakjogász
  • Bűnmegelőzési koordinátor
  • Európa-jogi szakjogász
  • Fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza
  • Foglalkoztatási és rehabilitációs jogi tanácsadó
  • Fogyatékosságügyi tanácsadó
  • Gazdasági büntetőjogi szakjogász
  • Gyermekjogi és ifjúságvédelmi szaktanácsadó
  • Igazságügyi szociális tanácsadó
  • Ingatlanforgalmi szakjogász
  • Jogi szakokleveles gazdasági (agrár, gazdaságtudományi,informatikai, műszaki, természettudományi) szakember
  • Jogi szakokleveles helyi jogszabály-szerkesztő
  • Jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember
  • Jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember
  • Kereskedelmi szakjogász
  • Közlekedési szakjogász
  • Munkaügyi kapcsolatok szaktanácsadó
  • Nemzeti és etnikai kisebbségvédelmi tanácsadó
  • Senior humánerőforrás tanácsadó
  • Társadalombiztosítási szaktanácsadó
  • Társasági jogi és cégjogi szakjogász
  • Tőkepiaci és bank szakjogász
  • Végrehajtási jogi szakjogász
  • Végrehajtási jogi szakokleveles tanácsadó
• Felsőoktatási szakképzések
  • Jogi

Gazdaságtudományi Kar (GTK)

A Gazdaságtudományi Kar létrejötte 1987-ben kezdődött el, amikor az egyetem főiskola közgazdász képzést indíthatott a Közgazdaságtudományi Intézet keretében, aminek Dr. Susánszky János volt az igazgatója. Miután már 4 tanszékkel rendelkezett az intézet, 1990-ben karrá alakult Gazdaságtudományi Kar néven. 1992-ben a Bradfordi Egyetem Menedzserképző Központjával kötött hároméves együttműködés keretében, kísérleti angol nyelvű Master of Business Administration program indult. 1993-ban indult el a kar első PhD programja Vállalkozáselmélet és gyakorlat címmel. 2007-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj ezüst fokozatú fokozatú elismerő oklevelében részesült a kar Felsőoktatási intézmény szervezeti egysége kategóriában. 2015-ben a kar 5 szakán indult el duális képzés. A karon jelenleg 6 intézet működik, azon belül 18 tanszék, a kar 6 alapképzési szakon, 8 mesterképzési szakon, 5 felsőoktatási szakképzésen, 8 szakirányú továbbképzési szakon és 1 doktori fokozaton kínál képzést .

• Alapképzési szakok
  • Emberi erőforrás
  • Gazdálkodási és menedzsment
  • Kereskedelem és marketing
  • Nemzetközi gazdálkodás
  • Pénzügy és számvitel
  • Turizmus-vendéglátás
• Mesterképzési szakok
  • Vezetés és szervezés
  • Logisztikai menedzsment
  • Marketing
  • Master of Business Administration (magyar és angol nyelven)
  • Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
  • Regionális és környezeti gazdaságtan
  • Számvitel
  • Vállalkozásfejlesztés
• Szakirányú továbbképzési szakok
  • Település- és területfejlesztési menedzsment
  • Európa tanulmányok
  • Humánmenedzsment
  • Jogász-közgazdász
  • Mérnök-közgazdász
  • Orvos-közgazdász
  • Gyógyszerész-közgazdász
  • Helyi foglalkoztatás-fejlesztés
• Felsőoktatási szakképzések
  • gazdálkodási és menedzsment
  • kereskedelem és marketing
  • nemzetközi gazdálkodási
  • pénzügy és számvitel
  • turizmus-vendéglátás

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK)

A régióban a bölcsészképzés igénye a rendszerváltást követően erősen jelentkezett, és a Miskolci Egyetem képzési területének bővítése először jogi, majd gazdaságtudományi karral hozzájárult a bölcsészképzés beindulásához. A térségben először bölcsészképzést a Miskolci Bölcsész Egyesület kínált 1990-től, amely nem akkreditált képzéseket a mai napig indít. A Miskolci Egyetemen 1992-ben indult el a Bölcsészettudományi Intézet a Bölcsész Egyesület két évfolyamával és a Gazdaságtudományi Karból kiváló Filozófiai és Politikaelméleti és Szociológiai Tanszékkel. Az intézet 1997-ben vált egyetemi karrá. A kar tanárképzési programjában 4 általános iskola, 4 szakközépiskola, 5 gimnázium és 1 alternatív iskola működik bázisiskolaként.

• Alapképzési szakok
  • Anglisztika
  • Germanisztika
  • Gyógypedagógia
  • Kulturális antropológia
  • Magyar
  • Nemzetközi tanulmányok
  • Politikatudományok
  • Régészet
  • Szabad bölcsészet
  • Szociális munka
  • Szociológia
  • Történelem
• Mesterképzési szakok
  • Filozófia
  • Fordító és tolmács
  • Kulturális antropológia
  • Közép-Európa tanulmányok (angol nyelven)
  • Kulturális meditáció
  • Magyar nyelv- és irodalom
  • Politikatudomány
  • Szociológia
  • Történelem
• Szakirányú továbbképzési szakok
  • Angol gazdasági és üzleti szaknyelvtanár
  • Gyermekvédelmi pszicho-patrónus
  • Interkulturális nevelési szaktanácsadó
  • Ipari örökség
  • Jelnyelvi lingvisztika és didaktika (Miskolc, Budapest)
  • Jelnyelvi mentor
  • Kiadói szerkesztő
  • Kisebbségi esélyegyenlőségi tanácsadó
  • Közoktatási vezető és pedagógus
  • Közpolitika szervező
  • Kreatív írás
  • Német gazdasági és üzleti szaknyelvtanár
  • Pedagógus szakvizsga
  • Politikai menedzsment
  • Régészeti kulturális örökség, védelem és hasznosítás
  • Roma társadalomismeret
  • Szociális menedzser
  • Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító
  • Újságíróképzés
• Felsőoktatási szakképzések
  • Szociális és ifjúsági munka

Bartók Béla Zeneművészeti Kar (BBZK)

A Bartók Béla Zeneművészeti Karának helyet adó Zenepalota épülete

A miskolci intézményes zeneoktatás az 1901-ben alapított Városi Zeneiskola létrejöttével indult el Lányi Ernő igazgatásával. 1927-ben készült el a zeneiskola új épülete, a Zenepalota. A második világháború után Egressy Béni Állami Zeneiskola néven működött, később átszervezték az oktatást, és az intézmény a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zene- és Énektanárképző szak miskolci tagozata néven működött tovább, budapesti központtal. 1997. július 1-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatát integrálták a Miskolci Egyetemhez, az új neve Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete lett, majd 2021-től az egyetem nyolcadik kara.

Alapképzési szakok

• alkotóművészet és muzikológia (zeneismeret)
• előadó-művészet (kórusvezetés)
• előadó-művészet (zenekarvezetés)
• előadó-művészet (klasszikus ének)
• előadó-művészet (klasszikus zongora)
• előadó-művészet (klasszikus orgona)
• előadó-művészet (klasszikus gitár)
• előadó-művészet (klasszikus hegedű)
• előadó-művészet (klasszikus mélyhegedű)
• előadó-művészet (klasszikus gordonka)
• előadó-művészet (klasszikus gordon)
• előadó-művészet (klasszikus furulya)
• előadó-művészet (klasszikus fuvola)
• előadó-művészet (klasszikus oboa)
• előadó-művészet (klasszikus klarinét)
• előadó-művészet (klasszikus szaxofon)
• előadó-művészet (klasszikus fagott)
• előadó-művészet (klasszikus kürt)
• előadó-művészet (klasszikus trombita)
• előadó-művészet (klasszikus harsona)
• előadó-művészet (klasszikus tuba)
• előadó-művészet (klasszikus ütőhangszer)
• könnyűzenei gitár
• könnyűzenei basszusgitár
• könnyűzenei billentyűs hangszerek
• könnyűzenei szaxofon
• könnyűzenei harsona
• könnyűzenei trombita
• könnyűzenei ütőhangszerek
• könnyűzenei ének

Mesterképzési szakok

Tanári mesterképzésben:

• ének-zene tanár
• zeneismeret-tanár
• magánének-tanár
• zongoratanár
• gitártanár
• hegedűtanár
• mélyhegedűtanár
• gordonkatanár
• gordontanár
• furulyatanár
• fuvolatanár
• oboatanár
• klarinéttanár
• szaxofontanár
• fagott-tanár
• kürttanár
• trombitatanár
• harsonatanár
• tubatanár
• ütőhangszertanár

Klasszikus hangszerművész mesterképzésben:

• zongora
• gitár
• gordonka
• klarinét
• hegedű
• fuvola
• régizene-blockflöte
• trombita Klasszikus énekművész mesterképzésben:
• oratórium- és dalének Művész-tanár mesterképzésben:
• énekművész-tanár
• gitárművész-tanár
• gordonkaművész-tanár
• hegedűművész-tanár
• klarinétművész-tanár
• zongoraművész-tanár

Osztatlan képzés

• ének-zene – zeneismeret-tanár
• magánének-tanár
• zongoratanár
• gitártanár
• hegedűtanár
• mélyhegedűtanár
• gordonkatanár
• gordontanár
• furulyatanár
• fuvolatanár
• oboatanár
• klarinéttanár
• szaxofontanár
• fagott-tanár
• kürttanár
• trombitatanár
• harsonatanár
• tubatanár
• ütőhangszertanár

Szakirányú továbbképzési szakok

• Symphonia-Zeneterápia szakpedagógus

Egészségtudományi Kar (EK)

1987–től kezdődően folyik az egyetemen egészségügyi képzés, először védőnő és gyógytornász képzés vette kezdetét a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának kihelyezett tagozataként 1995-ig. 1998. szeptember 1 és 2001. augusztus 31 között a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Miskolci kihelyezett tagozatán indult újra a védőnő képzés. 2001-től a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Miskolci kihelyezett tagozatán tanuló védőnő szakos hallgatók a Miskolci Egyetem hallgatói. 2005-ben jött létre az Egészségügyi Főiskolai Kar, 2009. január 1-vel a kar neve Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar.

• Alapképzési szakok
  • Ápolás és betegellátási szak (Gyógytornász szakirány)
  • Egészségügyi gondozás és prevenció szak (Védőnő szakirány)
  • Egészségügyi szervező szak (Egészségturizmus szervező szakirány)
  • Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai szak (Képalkotó diagnosztikai analitika szakirány)
• Szakirányú továbbképzések
  • Klinikai kutatási munkatárs
  • Balneoterápia
  • Podiáter
  • Indiai gyógyászat – ájurvéda tanácsadó terapeuta
• Felsőoktatási szakképzés
  • Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus

Diákélet

Kollégiumok

Az Egyetemváros területén hét kollégium kínál szálláslehetőséget mintegy 2000 hallgató számára. A Bolyai Kollégium 6 épületből áll, mellettük az Uni-Hotel az egyetemi hallgatók és az egyetemre érkező vendégek elszállásolására jött létre.

A hallgatóknak lehetőségük van szakkollégiumba felvételizni, hogy az érdeklődésüknek megfelelően tudjanak fejlődni. Az egyetemen elérhető szakkollégiumok:

• Bruckner Győző Tehetséggondozó Szakkollégium
• Görögkatolikus Roma Szakkollégium
• Hantos Elemér Szakkollégium
• Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Selye János Szakkollégium
• Romzsa Tódor Görögkatolikus Szakkollégium
• Természetierőforrás-kutatás és -hasznosítás Szakkollégium
• Terplán Zénó Szakkollégium

Diákhagyományok

A Selmeci Akadémia utódintézményei a Miskolci Egyetem mellett a Soproni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem és az Óbudai Egyetemen lévő székesfehérvári Alba Regia Műszaki Kar. A Miskolci Egyetem hallgatóinak életét végigkísérik a Selmecbányáról örökölt diákszokások. A hagyományok elsősorban a barátságról, az egymás iránti tiszteletről és szakmaszeretetről szólnak, összetartást kovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabbak között. Ezeket a diákhagyományokat a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolják, a Miskolci Egyetemen a régi karok, de az új karok közül is többen.

Sportélet

Az egyetemi sportcsarnok

Az egyetem különféle sportolási lehetőségeket tud kínálni a hallgatóknak. A Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club (MEAFC) biztosít a hallgatóknak sportolási és versenyzési lehetőséget amerikai futball és cheerleading, asztalitenisz, kézilabda, kispályás labdarúgás, röplabda, tájfutás, tenisz, tollaslabda sportágakban. Az Egyetemváros területén találhatók futballpályák, futópálya, kondicionáló terem, uszoda és kalandpark is.

Szórakozás

Az egyetem területén található a RockWell Klub és a Kettes Klub szórakozóhelyek. Minden év májusában megrendezésre kerül a Miskolci Egyetemi Napok (MEN), ami koncertekkel és sportversenyekkel várja a hallgatókat és érdeklődőket. A rendezvényen mindig sor kerül az új diákrektor megválasztására is.

A Miskolci Egyetemi Tavaszi Fesztivált karrá alakulásának évétől, 2021-től rendezi meg a Bartók Béla Zeneművészeti Kar. A több héten át tartó zenei programsorozat a hagyományos Húsvéti hangversennyel nyílik meg.

Statisztikák

A 2023/24-es tanévben több mint 10 000 hallgatója volt a Miskolci Egyetemnek. Félévente mintegy 5900-an részesültek ösztöndíjban, a kiosztott ösztöndíjak elérték az 1,77 milliárd forintot.

2017-ben a külföldi hallgatók aránya az összes hallgató között 3,7% volt, 2024-ben ez közel 5%-ra emelkedett.

Az egyetem hallgatói létszáma (2023. év) 10 263 fő, amelyen belül a nők aránya 51,84%. Az alapképzésekben a hallgatók 60,92%-a vesz részt, míg mesterképzésekben 12,31%, osztatlan képzésben 12,11%.  2023. évben 7671 fő volt az összes jelentkezők száma, 4631 fő volt a felvett hallgatók száma.

A Miskolci Egyetemre 3319 jelentkező nyert felvételt a 2024. évi általános felvételi eljárásban, 2632-en magyar állami ösztöndíjas, 687-en pedig önköltséges képzésen kezdhették meg tanulmányaikat. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar  2024. évben összesen 761 főt vett fel. A szakok közül a legtöbb diák a villamosmérnöki (171 fő), a gépészmérnöki (142 fő), a logisztikai mérnöki (115 fő) és a mérnökinformatikus (112 fő) képzésekre került be. Az Állam- és Jogtudományi Karra a 2024. évi felvételi eljárásban 535 főt vettek fel, a  Gazdaságtudományi Karra 595 hallgató nyert felvételt. A A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar a képzéseire, összesen 652 főt vett fel, míg az Egészségtudományi Karra közel 500 első évfolyamos jutott be a 2024/2025-ös tanévben. Az ápolás és betegellátás szak ápoló és gyógytornász szakirányán összesen 227 fő kezdheti meg tanulmányait, az orvosi diagnosztikai analitikus alapképzés szakterületre 73-an jutottak be. A Bartók Béla Zeneművészeti Karra felvett hallgatók száma összességében a korábbi évhez képest 2024-ben 90 főre nőtt.

A Miskolci Egyetem régiós szerepe meghatározó, a felvettek meghatározó része, közel 80%-a az Észak-magyarországi régióból érkezik, azon belül 60%-os a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezők aránya. Az egyetemre jelentkezők többsége a képzések minősége, az egyetemen elérhető szolgáltatások és támogatások mellett a lakóhelyükhöz való közelséget veszik figyelembe.

Nemzetközi kapcsolatok

Az egyetemnek közel 100 szerződéses kapcsolata van 31 ország felsőoktatási intézményeivel. A hallgatók a Campus Mundi, a CEEPUS és az Erasmus-program keretében tanulhatnak külföldi egyetemeken. A külföldi hallgatók Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal, Erasmus, CEEPUS és az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak program keretében tanulhatnak Miskolcon.

Elismerések

2017-ben a Miskolci Egyetem Miskolc Városa közösen elismerésben részesült a 2016-os 20. Tájékozódási Futó Egyetemi Világbajnokság megrendezéséért, megkapta a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség legjobb szervezésű egyetemi sportvilágbajnokságért járó díját.

Képgaléria

• 
  Az egyetem főbejárata – kívülről
• 
  Az egyetem főbejárata – belülről
• 
  A főépület aulája
• 
  A Központi Könyvtár épülete
• 
  Janáky István domborműve a főbejáratnál (Janáky az egyetem főépítésze volt)
• 
  Az E/7 épület (régen kollégium, ma irodaház)
• 
  A „Színes bugyogó” 1976-ban
• 
  A Központi Könyvtár az UV-domb felől, 1976-ban
• 
  A „régi főépület”
• 
  OMBKE emlékoszlop az egyetem parkjában
• 
  Lélekharang a parkban

Források

• Dobrossy István. 50 éves a Miskolci Egyetem, Miskolc írásban és képekben 6. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 175–272. o.. ISSN 1416-06-17 (1999) 
• Dr. Mihalovits János: A selmeci Bányászati Akadémia alapítása és fejlődése 1846-ig. M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Könyvkiadó Alapja, 1938
• Emlékirat a M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola fenntartásáról
• A M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola története és mai szervezete
• Lesenyi Ferenc: A selmecbányai Erdészeti Tanintézet története (1808–1846). Erdőmérnöki Főiskola, Sopron, 1968

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Egyetem témájú médiaállományokat.

• Hivatalos weboldal (magyarul), (angolul) és (kínaiul)
• MEgazin – A Miskolci Egyetem magazinja
• 1949. évi XXIII. törvény a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről
• Miskolci Egyetem Digitális Videoarchivuma
• Miskolci Egyetem Digitális Raktár és Adattár