Csoma József
Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. – Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1900).[1]
| Csoma József | |
 | |
| Született | 1848. június 27. Rásony |
| Elhunyt | 1917. március 1. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | bernátfalvi Bernáth Margit |
| Foglalkozása | történész, heraldikus, genealógus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésRégi református nemesi családból, háromszéki ősöktől származott. Szülei ragyolci Csoma Sámuel (1806–1866)[2] és csáthi Gábriel Zsuszanna voltak.[3] Pesten járt középiskolába, felsőfokú tanulmányait a sárospataki jogakadémián végezte 1865 és 1868 között. Életét – egy 1879-es núbiai utazásától eltekintve – abaújdevecseri birtokán töltötte gazdálkodással és tudományos tevékenységgel.
1879–80-ban Csoma József hosszabb utazást tett Egyiptomba és Núbiába Hosszúfalussy Gyula társaságában, aki ezen utazásáról leveleket írt a Pesti Hirlapba (1880. 15. sz.) és a Magyarország és a Nagyvilágba (1880. 4., 35. 43. sz).[4][5]
1900 májusában az Akadémia levelező tagjává, 1905-ben a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnökévé választották.
Munkássága
szerkesztésFejérpataky László A magyar heraldika korszakairól[6]
Az elsők között tanulmányozta a címeres sírköveket és a középkori címeres pecséteket. A teljes heraldikai szakirodalom ismeretében kezdte meg publikációs tevékenységét. Első szakcikkeit Csergheő Géza társszerzőségével tette közzé az Archaeologiai Értesítőben és a Turulban. Alapvető jelentőségű kézikönyve a Magyar nemzetségi címerek, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét írta le részletesen, tizenegyet vázlatosan. Megállapította egyebek mellett az Abák, az Ákosok, a Becsegergely és a Hont-Pázmány nemzetség címerét. A magyar heraldika korszakaiban a heraldika művészetének fejlődéstörténetét adta. E művében a 16. századig tartó korszakra az élő, a későbbire a hanyatló heraldika fogalmát alkalmazta.
Heraldikai kutatásait genealógiai vizsgálatokkal egészítette ki. Jelentősek az Abaúj-Torna vármegyei nemesi családokról közzétett munkái.
Emlékezete
szerkesztésFejérpataky László szerint a magyar heraldika megalapítói közül Csoma érte el a legszebb eredményeket „fejlesztés és igazi heraldikai érzék szempontjából”.[7] Gárdonyi Albert tudományos felkészültségét és a magyar heraldika korszakairól írott műve „világos tárgyalási modorát” méltatta a segédtudományok magyarországi történetéről szóló értekezésében.[8]
1993-ban az abaújdevecseri kastély homlokzatán emléktáblát helyeztek el tiszteletére.[9]
2008. május 17–18-án Encsen nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Csoma születésének százhatvanadik évfordulója alkalmából.
Főbb művei
szerkesztés- 1890 Vajday György czímerlevele és a Hunt-Pázmán nemzetség czímere. Turul 8, 112-120.
- Őstörténelmi nyomok Abaúj megyében (Budapest, 1890)
- Alte Grabdenkmäler aus Ungarn (tsz. Csergheő Géza; Budapest, 1890)
- Az olasz renaissance a magyar heraldikában (Budapest, 1893)
- Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone (tsz. Csergheő Géza; Nürnberg, 1894; reprint Neustadt an der Aisch, 1982)
- Zsigmond király címerlevelei (Budapest, 1896)
- Núbiában. Útirajzok 1879-ből (Kassa, 1897)
- Abaúj-Torna vármegye nemes családjai (Kassa, 1897; reprint Miskolc, 1992, Budapest, 2012) Online
- A nemzetségi czímerek tanulmánya (Budapest, 1900)
- Magyar nemzetségi címerek (Budapest, 1904)
- Abaúj- és Torna-vármegye történeti monográfiája (tsz. Kemény Lajos; Kassa, 1912)
- A magyar heraldika korszakai (Budapest, 1913; Máriabesnyő – Gödöllő, 2008)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ familysearch.org Csoma József gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Csoma Sámuel gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Csoma Sámuelné Gábriel Zsuzsanna gyászjelentése
- ↑ Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József - H - Hosszúfalussy Gyula (hosszúfalvi)
- ↑ Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)1880-01-11 / 2. szám
- ↑ Fejérpataky, 1918–1921. 3. o.
- ↑ Fejérpataky, 1918–1921. 1. o.
- ↑ Gárdonyi, 1987. 264. o.
- ↑ Csoma József kastély, Műemlékem.hu
Források
szerkesztés- Életrajza a Múlt-kor.hu honlapon
- Fejérpataky László: Csoma József emlékezete 1848–1917. Turul, 1918–1921. 1–3. o.
- Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története Magyarországon. In A magyar történettudomány kézikönyve. Budapest, 1987, Könyvértékesítő Vállalat. 231–268. o.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 236. o.
- Vitek Gábor: A történelem segédtudományai az Európai Unióban „határok nélkül”. Abaújdevecser-Encs, 2008. május 17–18. Turul, 2008. 4. sz. 115–122. o.
- Kozák Péter: Csoma József, ragyolczi. Névpont.hu, 2013