ajánlat
Hungarian
editEtymology
editajánl (“to offer”) + -at (noun-forming suffix)
Pronunciation
editNoun
editajánlat (plural ajánlatok)
Declension
editInflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ajánlat | ajánlatok |
accusative | ajánlatot | ajánlatokat |
dative | ajánlatnak | ajánlatoknak |
instrumental | ajánlattal | ajánlatokkal |
causal-final | ajánlatért | ajánlatokért |
translative | ajánlattá | ajánlatokká |
terminative | ajánlatig | ajánlatokig |
essive-formal | ajánlatként | ajánlatokként |
essive-modal | ajánlatul | — |
inessive | ajánlatban | ajánlatokban |
superessive | ajánlaton | ajánlatokon |
adessive | ajánlatnál | ajánlatoknál |
illative | ajánlatba | ajánlatokba |
sublative | ajánlatra | ajánlatokra |
allative | ajánlathoz | ajánlatokhoz |
elative | ajánlatból | ajánlatokból |
delative | ajánlatról | ajánlatokról |
ablative | ajánlattól | ajánlatoktól |
non-attributive possessive - singular |
ajánlaté | ajánlatoké |
non-attributive possessive - plural |
ajánlatéi | ajánlatokéi |
Possessive forms of ajánlat | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ajánlatom | ajánlataim |
2nd person sing. | ajánlatod | ajánlataid |
3rd person sing. | ajánlata | ajánlatai |
1st person plural | ajánlatunk | ajánlataink |
2nd person plural | ajánlatotok | ajánlataitok |
3rd person plural | ajánlatuk | ajánlataik |
Derived terms
editCompound words
Further reading
edit- ajánlat in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- ajánlat in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).