vény
Hungarian
editEtymology
editFrom the ve- stem of vesz + -ny (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
editNoun
editvény (plural vények)
- (formal) prescription (written by a doctor)
- Synonyms: recept, rendelvény
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vény | vények |
accusative | vényt | vényeket |
dative | vénynek | vényeknek |
instrumental | vénnyel | vényekkel |
causal-final | vényért | vényekért |
translative | vénnyé | vényekké |
terminative | vényig | vényekig |
essive-formal | vényként | vényekként |
essive-modal | — | — |
inessive | vényben | vényekben |
superessive | vényen | vényeken |
adessive | vénynél | vényeknél |
illative | vénybe | vényekbe |
sublative | vényre | vényekre |
allative | vényhez | vényekhez |
elative | vényből | vényekből |
delative | vényről | vényekről |
ablative | vénytől | vényektől |
non-attributive possessive - singular |
vényé | vényeké |
non-attributive possessive - plural |
vényéi | vényekéi |
Possessive forms of vény | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vényem | vényeim |
2nd person sing. | vényed | vényeid |
3rd person sing. | vénye | vényei |
1st person plural | vényünk | vényeink |
2nd person plural | vényetek | vényeitek |
3rd person plural | vényük | vényeik |
Derived terms
editCompound words
See also
editThe seven sz-v stem verbs
Indicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
(obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény |
References
edit- ^ vény in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading
edit- vény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN