tévelyeg

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *tepɜ- (“lose one's way, be wrong, err, make a mistake”) ^[1] + -lyeg (frequentative verb-forming suffix).^[2]

Pronunciation

IPA^(key): [ˈteːvɛjɛɡ]
Hyphenation: té‧ve‧lyeg
Rhymes: -ɛɡ

Verb

tévelyeg

(intransitive) to err, stray
(intransitive, literary) to wander, roam (to walk aimlessly, without purpose or goal)

Conjugation

conjugation of tévelyeg

Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	tévelygek	tévelyegsz	tévelyeg	tévelygünk	tévelyegtek	tévelyegnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	tévelyegtem	tévelyegtél	tévelygett	tévelyegtünk	tévelyegtetek	tévelyegtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tévelyegni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	tévelygék	tévelygél	tévelyge	tévelygénk	tévelygétek	tévelygének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tévelyeg vala, tévelygett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tévelygendek	tévelygendesz	tévelygend	tévelygendünk	tévelygendetek	tévelygendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	tévelyegnék	tévelyegnél	tévelyegne	tévelyegnénk	tévelyegnétek	tévelyegnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tévelygett volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	tévelyegjek	tévelyegj or tévelyegjél	tévelyegjen	tévelyegjünk	tévelyegjetek	tévelyegjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tévelygett légyen
Infinitive	tévelyegni		tévelyegnem	tévelyegned	tévelyegnie	tévelyegnünk	tévelyegnetek	tévelyegniük
Other forms	tévelygés		tévelygő	tévelygett	―	tévelyegve (tévelyegvén)

potential conjugation of tévelyeg

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	tévelyeghetek	tévelyeghetsz	tévelyeghet	tévelyeghetünk	tévelyeghettek	tévelyeghetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	tévelyeghettem	tévelyeghettél	tévelyeghetett	tévelyeghettünk	tévelyeghettetek	tévelyeghettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	tévelyegheték	tévelyeghetél	tévelyeghete	tévelyegheténk	tévelyeghetétek	tévelyeghetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tévelyeghet vala, tévelyeghetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tévelyeghetendek or tévelygandhatok	tévelyeghetendesz or tévelygandhatsz	tévelyeghetend or tévelygandhat	tévelyeghetendünk or tévelygandhatunk	tévelyeghetendetek or tévelygandhattok	tévelyeghetendenek or tévelygandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	tévelyeghetnék	tévelyeghetnél	tévelyeghetne	tévelyeghetnénk	tévelyeghetnétek	tévelyeghetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tévelyeghetett volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	tévelyeghessek	tévelyeghess or tévelyeghessél	tévelyeghessen	tévelyeghessünk	tévelyeghessetek	tévelyeghessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tévelyeghetett légyen
Inf.	(tévelyeghetni)		(tévelyeghetnem)	(tévelyeghetned)	(tévelyeghetnie)	(tévelyeghetnünk)	(tévelyeghetnetek)	(tévelyeghetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(tévelyeghetve / tévelyeghetvén)

Derived terms

tév-

Related terms

References

^ Entry #1861 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
^ tévelyeg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)